Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-98
325 Âz országgyűlés 98. ülése 1949. eredményeiből örömmel láthatjuk, hogy a dolgozók is megteszik kötelességüket. Gietrő miniszter úr költségvetési beszédéten megvilágította az, országgyűlés ©lőtt a gyári anunkásságnak a tervet túlteljesítő hatalmas erőfeszítéseit. Én, a dolgozó kisparaszt meghajtom feje" met a munkásosztály előtt, meghajtom különösen az élmunkás ok, a munfcásújítók, munkásfeltalálók és ia brigádmozgalom tagjai előtt. Amikor ezt teszem* ugyanakkor örömmel hivatkozom ismét Gerő miniszter úrnak azokra a szavaira, amelyekkel elismerését fejezte ki a dolgoizíó parasztság t sikeres munkájáért. Számadatok^ kai bizonyította, hogy a z 1946/47-es gazdasági esztendővel szembein az elmúlt gazdalsági évben a szántás-vetés vonalán éppen úgy, mint a mezőgazdasági termelés egyéb területein igen sok termelődi ágban ia parasztság túlteljesítette a tervet és az előirányzatokat. Ez — amellett, hogy nemzetgazdaságunk kedvező alakulása" nak is egyik fontos tényezője — bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk mindjobban felismeri, hogy az a fejlődés, íaimely hazánkban a népi demokrácia szellemébein történik, aia ő érdekeinek is szolgálata. A reakciós propaganda különöitein a falusi lakosság, a> mezőgaz diasági dolgozók ^ körében igen erős és alátáimiasztást kap azoktól a gazj dag parasztoktól is, akiknek kizsákmányoló tevékenységét a népi demokrácia nem tűrheti. Dolgozó parasztságunk niitndezek ellenére a múlt őszöm is túlteljesítette az előirányzott szántasd és vetési niunkálatokat, aminek nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentősége is f igy elemrem éltó. T. Országgyűlés! A miniszterelnökség költségvetésében kétségtelenül a legnagyobb fokú j takarékosság érvényesül. Azok iái tételek, amelyeket a különböző költségvetési címeken felvettek, elengedhetetlenül szükségesek. Meg vagyok győződve arról, hogy a miniszterelnökség az 1949. esztendőbein is jó munkát fog végezni dolgozó népünk érdekében. Hiteinben és meggyőződésemben megerősít az, hogy kormányunk élén egy volt mezőgazdasági munkás, a múlt rendszerekkel vívott nehéz küzdelmek kipróbált harcosa, olyan ember áll, aki a maga életén és a maga verejtékén keresztül tapasztalta és tanulta meg a dolgozó szegények minden goncuát és minden reménységét. Üdvözlöm Dobi Istvánt a miniszterelnöki székben, (Taps a kormánypártokon-) és a miniszterelnökség 1949. évi költségvetését mind pártom, mind pedig a magam nevében általánosságban elfogadom. (Helyeslés és taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt Szónokok közüli HEGYESI JÁNOS jegyző: Kondor Imre! KONDOR IMRE (p): T. Országgyűlés! Az idei költségvetésben az egyik legnagyobb újság a miniszterelnökségi tárca költségvetési keretének hatalmas kibővülése. Az eddigi költségvetési vitákban: kialakult gyakorlat a miniszterelnökségi tárcában — teljes joggal .— semmi egyebet nem látott, mint a kormányt általában reprezentáló szervet; éppen ezért a tárca költségvetési vitája általános, deklarativ politikai nyilatkozatok megtételére szorítko; zott, vagy legfeljebb a két világháború közötti időben adott alkalmat az ellenzéknek az év során felgyülemlett hivatali panamák nyilvános kiteregetésére. v A mostani nagy és jelentős szervezeti válévi január hó 18-án } kedden. 320 tozáaok, amelyeiket előttem szólott t. • kép viselőtiálrsaim már ismertettek is, és amelyek ,a tárca felügyeleti hatáskörének hatalmas kibővülését hozták magukkal, nemeslak hogy kiemelik a miniszterelnökséget az úgynevezett kistárcák sorából, hanem a kormány reprezentativ politikai szervéből a szioeializuius felé haladó dolgozó magyar nép munkalilaidseregónek vezérkarává, nélkülözhetetlen centrális szervévé teszik, amely nélkül a most már nemcsak újjáépülő, de újat építő nemzet egységes orgamizáiciója, tervszerű haladásának üteme, mindazok iaíz anyagi és szellemi előfeltételek, amelyeikein maga a terv és< a tervszerű munka végrehajtása felépül, nem volnának biztosíthatók. A feladatoknak ez a differenoiálóíiáisla magának az életnek, &. dolgozó magyar nép életének gazdagodását, dolgozó népünk erejét, önbizalmát, vállalkozó kedvét, a békés építő munka biztonságos, optimista hitét bizonyítja. Ez a gyarapodás hozza magéval azt, hogy az előttünk fekvő költségvetésben — az elmúlt költségvetési év 29 milliójával szemben — 95 millió forint szerepel. Ha azonban sorira veszisizük a tárca költségvetésében szereplő hivatalokat és alcímeket, akkor azonnal látjuk, hogy a tárca költségvetését >a takarékosság legmessiziebbmenő figyelembevételével állították össze. Olyan jelentős Szervek, mint a Külföldi Kapcsolatok HiVaitala, Országos Fiímhivatal, Magyar Tudományos Tanács, Kinevezési és Alkalmaztatáisi Bizottság, Országos Könyvhivatal — hogy os'ak a legjelentősebbeket és az újakat említsem — organizációjukkal a demokratikus centralizáoió nélkülözhetetlen szervei, amelyekkel nemcsak a fejlődő népi demokrácia jelentkező szükségleteit tudjuk kielégíteni, hanem új szükségletek teremtésével is szolgáljuk a haladás ügyét. Ha magának » miniszterelnökségi részlegnek kiadásait vizsgáljuk, akkor a múlt költség-vetési év számszerű adataival való majdnem teljes azonosság ötlik mindjárt szembe. Körülbelül 9 millió forint ez &,- tétel, tehát a tavalyitól^ semmi lényeges eltérést nem mutat és ez, a tény a költségvetési politilia kiegyensúlyozottságát jelzd. A tárca keretébe tartozó országos jellegű szervek sorából a legnagyobb publicitása kétségkívül az Országos Filmhivaitalnak van. Nagy hatáskörénél fogva, valamint országos jellegű ténykedésére és a n a gy politikával párhuzamosan haladó intenzív külföldi kapcsolataira való tekintettel, ez a hivattat valójában a filmügyek unnisztériunia'. Hatáskörébe tartozik a filmügyek egységes irányítása, a tervszerűség bevezetése, a filmszakma átszervezése, a szakmai utánképzés végrehajtása s mindezeken keresztül^ a népi demokrácia filmpolitikájának teljes érvényre juttatása. Ha formailag tekintjük a hivatal munkáját, akkor azt emelhetjük ki, hogy ellentétben a felszabadulás előtti, söt felszabadulás utáni esztendőik irányával is, a filmszakma irányítása ökonómiai érdekből és poÜtikaá megfontolásból, de kul turális és művelődéspolitikai okokból is eg<v kézben van, ez az egy kéz azonban a dolgozó magyar nép keze, amely nem is tűrheti meg maga mellett tőle idegen, sőt ellene irányuló akaratok által mozgatott és .irányított kezet. Főleg nem, ha az a kéz, iá kultúrából és a műr vészeiből is csak a. profitot kereső és felmarkoló kapitalista keze. Döntő fordulatot jelent a filmszakmában ez a. hivatal, ellentétben a felszabadulás előtti
