Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-97
277 Az országgyűlés 97. ülése 1949. még ,a Jk4sparasati itiörnesreknéi is nem, egyezer észrevehető volt az, hogy legbuzgróbb embereink is visszavonultak & pártmunkától, mihelyt egy rendőr vagy detektív jelent mee- iái háználA kommunista párt és annak vezető emberei vállaltak minden ikock aiaaeot, üldöztetést, bebörtönzése, hiszen a szemben lévő »adóikban nem egy olyan férfiú foglal helyet, aki ifjúságának vagy férfikorának lesrszebb éveit, sőitl évtizedeit r penészes börtönök mélyén v&isry i számkivetésben töltötte vagy üldözötten és híaiszoltan bujkált a népellenes rendszer kopói elől, soft nem eg-y állt a bitófa árnyékában, amitől egyiküket-másikukat csak a nemzetközi proletariátus szolidaritása és kiállása tudta megmenteni. (Élénk éljenzés és tams a kormánupáriokon.) Az életben és így a történtelemben is semmit sem adnak ingyen és mindenkinek mes: kell állapítania, hogy abban a küzdelemben, amely Magyarország gazdasási . és politikai felszabadításért folyt, a kommunisták fektették be a legtöbbet. Az a nemzeitközi szolidaritás, amelyről az előbb szólottam, a másik magyarázata annak, hogy fejlődésünkben miért jut a vezetosaereip a _ munkásságnaik nemcsak iminálunk, Shanetai mindenütt a világon, 'ahol a hasiadás és a maradiság küzd egymással. Munkástestvéreink a szocializmusért folytatott küzdelemben soha nem, álltak egyedül, meskevesbbe állnafk' egyedül ma, a második világháború után. A Kommunista Kiáltvány százesztendős jelszava: »Viláig proletárjai egyesüljetek!« egyre inkább kifejezésre jnt gyaikorlatilag is. Ma már nincs a világnak egyetlen olyan szöglete, — a távoli gyarmatokat sem véve ki — ahol a szocializmusért folyó küzdelem és ennek ta hatrcnalk nemzetközi jellege, tehát a munkássásr nemzetközi szolidaritása látható vae-y legalábbis érezhető ne volna. A munkásság és a munkáspárt nemzetjközi kapcsolatai, mindenekelőtt pedig az, hogy mellette és mögötte áll a Szocialista Szovjet Köztársaság, a világ eervik legnagyobb hatalma,, teszi mindennél érthetőbbé a munkásság vezető szerepét a demokratikus és szocialista fejlődésben, s ezt <a vezetőszerepet a kisgazdapárt és oanasziti tomesrei is elismerik és tudatosan vállalj áikT. Országgvűlés! Szükséges volt ezeknek az elvi kérdéseknek tisztázása, különösen most. amikor a. Nemzeti Függetlenségi Front újja> aliakítása küszöbön áll. Újjá Ikell alakítani a Frontot egyrészt, mert programja nagyrészében már megvalósult, ami pedig még nipin. valósult meg belőle, azon már időközben túlhaladt a fejlődés. De szükségessé teszi ezt a) nemzetközi helyzet is. .Immár két év óta a nemzetközi együttműködésben súlyos zavarok mutatkoznak, ami hovatovább odavezet, hogy ha formailag talán nem is, de lényegileg két félre szakad a világ, aminek földrajzi határai ugva.ii nem vonhatók meg, de világnézeti ellentétei világosan állnaik mindenki előtt, Az -esvik fél — és ez mi yasgynnk — a Szovjetunió ós> a népi . demokráciák egy úi világot akar felépíteni, amely szebb, emberibb életet hoz és biztosítja a békét. A másik fél a régi vilálgot 'akarja visszaállítani vaigy ahol még meemaradt. állandósítani a (társadalmi egyenlőtlenség, az. igazságtalanság, a kizsákmányolás, a niagytlőkések és imperialisták világát és ennek fenntartása érdekében leplezetlenül háborús uszítást folytait a haladás és a béke fronti aval szemben. Nekünlk ezt a békefrontot m'inden évi január hó 17-én, hétfőn. 278 igyekezetünkkel erősítenünk és iszélesítenünk kell. Az új Függetlenségi- Front pirosrramjár nafe aliapelvei legyenek: a még szorosabb ponitikai együttműködés, nemzetgazdaságunk erőinek még nagyobb összpontosítása és a tervgazdálkodásba: való beállítása, valamint a tartós béke biztosítása érdekébea honvédelmünk fejlesztése. Ezzel a, programmal, szervesen, belekapcsolódva a békehatailmak arcvonalába, bizalommal nézhetünk a jövőbe. A költségvetést ma-giam és pártom nevében elfogadom (Elénk éljenzés és tavs a kor m ánimár tokon e s , a független demokrata vártom.) ELNÖK.- Szóiásri 'következük a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Veres Péter! VERES PETER (p): T. Országgyűlés! Dobi István miniszterelnök úr bemutatkozó beszédéhez és G erő' Ernő megbízott pénzügyminiszter úr költség vetési expozéjához legyen szabad először néhány politikai észrevételt fűznöm, mert hiszen a költségvetés a kormány politikájára épül. Ebben a politikában két alapvető szempont érvényesül- Azi égyijk: belpolitikában elhárítani az új ország építése útjából minden .ak dályt, _ felszámolni minden reakciót. a másik: külpolitikailag Magyarország állami függetlenségét szilárd, állandó alapokra helyezni» a történelmi és gazdasági érdekek» valamint a világnézeti közösség' együttest erejének legteljesebb érvényesítésével. Ezekből a szempontokból kiindulva a mi belpolitikai életünkben még most is a legfontosabb kérdés a Mindszenty-kérdés. Mindszenty ngyan személy szerint letűnt, de mindnyájan tudjuk- hogy a nr'ndszentyzmus vagy azon túl ai politizáló klerikalizmus nem tűnt el a földről és így Mfsigvarországról sem Mindszenty nem tényező többé a magyar közéletben s arról ís gondoskodni fogunk, hogy ne kerekedjen másik Mindszenty, de mert ez egy gondolkodási és magatartási rendszer és lényege szerint reakció, nem tűnhet _ el egy személlvel. Mintahogyan a haladás erői sem személyekhez kötöttek, még ha q változó időkben Személyekhez kapcsolódnak is, hanem a történelmi és társadalmi erők mozgását fogiák ös^ze, éppenúgy a reakció is a hátráló osz/ályerőket és a szellemi fejlődésbein lemaradó világnézeteket képviseli. így nézve a kérdést, tisztában vagyunk azzal, hogy elvontabb, általánosabb érteleimben az egyház még akkor is politizál» iha nem avatkozik a napi politikába. Totális szemléletével ugyanifs át akarja fogni az egeßz életet a bölcsőtől vagy már a fogamzástól kezdve a koporsóig, sőt a halottak kultuszával még azután is és ez már önmagában véve is politikum. Ezzel vitába szállni feleslege«, mert világnézeti kérdéseket nem lehet pár szóval elintézni. Eg^rébként is bölcseleti tételek, ösztönös érzések, észbeli meggondolások, előítéletek és hagyományok bonyolult szövedéke minden kiforrott világnézet, amely eddiig volt. A feia•olikus világnézetben kétezer esztendő tapasz" tiálatai, —_ köztük uralmi 1 tapasztalatai — hagyományai, elvi és érzelmi erői vannak megtestesülve, sőt ezentúl elég nagy részben benne vannak az ókori teokr tikus rendszerek hagyományai és^ uralmi tapasztalatai ás. Nem a vallás lényegéről van itt tehát szó, _ amelynek <nagy jellentőségét a, népi demokrácia elismeri és szabadságát biztosítja, hanem^ a vallási erők mögé rejtőző politikai reakcióéról. Ep18»
