Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-97
269 Az országgyűlés 97. ülése 1949. Azoknak, akik a kisgazdapártban kezdettől fogva a párt radikális» agrárszocialista és haladó programját vallották 6 gyökerüket a népi tömegekbe eresztették, soha semmiféle netiézsé" get nem jelentett megértést találni a munkásság vezetőivel és a munkáspártokká] a tennivalókat illetően. Egy radikális földreform szívügye volt a kisgazdapárt eredeti kisparaszti magjánakA földreformot nem annyira a demokratikus közigazgatás, mint inkább a földművelő magyár nép forradalmi öntevékenysége alig pár hét alatt valósította meg. Jelentősége nem csupán abban volt, hogy >a nagybirtokot felszámolta és ezzel az évszázados feudális reakció alól húzta ki a gyékényt, hanem legnagyobb fontossági! abban rejlett, ' hogy a nemzeti vagyon jelentős részének a dolgoz« nép tulajdonába való juttatásává] elhatározó lépést tett a nemzeti vagyon és a nemzeti jövedelem arányosabb megosztására a dolgozók érdekében. Nem gazdasági, de alapvetően fontos politikai újítás és cselekedet volt ez. amelyet haladéktalanul kellett végrehajtani, jóllehet már akkor tudatában voltunk annak, hogy az ilyen módon keletkezett többszázezer mezőgazdasági kisüzem e,sak átmenetileg, arra az időre felel meg ,a termelési szempontoknak, amíg a háborúban elpusztult igavonó állatállomány és a mezőgazda sági. felszerelés hiánya korszerű mezőgazdasági termelés folytatását nem teszi lehetővé. A másik döntő jelentőségű lépés -volt a kisgazdapárt alaptételének, a nemzeti jövedelem arányosabb megoszlásának megvalósítására és a nemzeti vagyon másik nagy, talán még jelentősebb részének a közösség szolgálatába való állítására a bankok, a nagy- és középipari vállalatok államosítása. Teljesen egyetértettünk ebben a kérdésben a munkásság képviselőivel, hiszen parasztságunk elég sokit szenvedett a bankok és kartelek kizsákmányoló uralmától. Meggyőződéssel vallottuk és valljuk a népi demokrácia alapgondolatát, azt, hogy a termelő javákat a nép tulajdonába és ezzel a teljes politikai és gazdasági hátaimat a nép kezébe kell- juttatni. A termelőjavaknak a nép tulajdonába való átvétele és a dolgozók javát szolgáló hasznosítása azonban csak akkor lehet eredményes, ha tervszerű gazdálkodás alapján történik. Ezért szívvel-lélekkel támogattuk • a hároméves gazdasági tervet s parasztságunk vállalta és teljesítette a tervnek reáh áramló feladatait. Ebből a költségvetésből imponáló arányban tűnnek ki azok a gazdasági eredmények, amelyeket a népi demokrácia új gazdasági rendje, a tervgazdálkodás útján elért. Iparunk máris megközelíti a z utolsó békeév színvonalát, sőt egyes ipar, ágazatokban meg is haladja azt, és nem közömbös, hogy milyen ipari ágaizatokban jutottunk a békebelinél ma-» gasabb színvonalra. Két hónappal ezelőtt széntermelésünk az 1938-as eredmények et már 31.5%-ka 1, nyers va sterm élésünk 30.1%kal, nyersaeéltermielésünk 20%-kal. hengereit árutermelésünk pedig 36.3%-kal haladta meg, vagyis elsősorban a széntermelésben és a nehéziparban ugrottunk ki. Itt tehát nem csupán iparunk fejlesztéséről van szó, hanem iparunk jellegének olyan átalakításáról is, ame-W a népi demokrácia szükségleteinek .'és követelményeinek és- az évi január hó 17-én, hétfőn. 270 előre elhatározott gazdasági tervnek >a legjobban megfelel. Nehéziparunk kifejlesztése azt jelenti, hogy teljesíteni tudjuk a mezőgazdaság mechanizálásához szükséges gépek előállítását, széntermelésünk emelése pedig a növekvő ipar legfontosabb üzemanyagát biztosítja. Mint külügyminiszter még 1945 végén memorandummal fordultam a szövetséges nagyhatalmakhoz, rámutatva Magyarország rendkívüli népsűrűségére, amely négyzetkilométerenikint megközEilíti a százat. Ez a népsűrűség úgyszólván lehetetlenné teszi, hogy . a lakosság mezőgazdasági termelés és agrárjellegű gazdálkodás útján eltartható legyen, különösen akkor, ha ez a mezőgazdasági termelés megmaradna a régi primitív fokon. Ebben a merandumban rámutattam arra, hogy ha a sűrűnlakott ország lakosságának emberi életszínvonalat akarunk biztosítani, akkor szükség van nagyarányú iparfejlesztésre, azoknak a munkáskezeknek foglalkoztatása céljából, amelyek a mezőgazdaságban nem tudnak elhelyezést találni. Azért vittük ezt a kérdést a béketárgyalások előtt a nagyhatalmak elé, hogy felhívjuk figyelmüket ebben a vonatkozásban a z ország nehéz helyzetére és az iparfejlesztés szükséges voltára. At kor még — a nemzetközi együttműködés nyugodtabb légkörében — úgy remélhettük, hogy nemzetközi szerv útján, politikai feltételeik nélkül kaphatunk, támogatást. A népi demokrácia bebizonyította, hogy külföldi kölcsön nélkül, a maguk erejéből is, a nemzeti .javaknak tervgazdálkodásba való beállításával képesek vagyunk nagyarányú és függetlenségünket is alátámasztó iparfejlesztést végbe vinni. Ez történt a tervgazdálkodás eddigi folyamata alatt, s a mostani költségvetés iparunk kifejlesztésének és kiszélesítésének további távlatát nyitja meg. A nemzeti javak tulajdonbavéteŰén alapuló tervgazdálkodás magasabbrendűségét a legjobban bizonyítja az, hogy a kapitalista államok is kényszerülnek bizonyosfajt a tervszerű gazdálkodás bevezetésére. A kapitalista tervgazdálkodás azonban — ha ilyenről egyáltalán beszélni lehet — lényegesen különbözik a szocialista vagy népi demokratikus államok tervgazdálkodásától. Nézzük meg például ez úgynevezett Marshalltervet. A kapitalista tervgazdálkodás a liberális gazdasági elvek, tehát a szab idkereskede mi elv fenntartásával nem egyéb, mint fából vaskarika. A Marshall-terv tulajdonképpen az amerikai nagytőkie, az amerikai trösztök, kartelek, nagyvállalatok üzleti terve termelésük elhelyezésének, tehát a piacnak biztosítására s lényegében az amerikai kapitalizmus és a tervben Amerikának alárendelt nyugaténrópai kapitalizmus megmentésére. A terv kizsákmányoló jellegét a legjobban megvilágítja az, hogy a benne résztvevő európai államoknak nem nyersanyagot, tehát munkalehetőséget ad, hanem árut; ezzel nem a termelés fokozását szolgálja, hanem ellenkezőleg, egyes iparágak leépítését, munkanélküliséget, politikai és gazd sági válságot teremt, mint ahogy az már a legtöbb Marshall-országban tapasztalható; Amellett ez a. tieirv kifejezetten az amerikai imperialista politika szolgálatában áll» a fasiszta Németországot mint katonai erőt akarja életre kelteni, fegyverkezésre, fegyverek szállítására állították be és Európa tényleges talpraállítása helyett imperialista háborús célt szolgál. Iparunk fejlesztése mellett ez a költség" vetés és gazdasági tervünk nem feledkezik
