Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-96
22H Az- országgyűlés 96. ülése 1949. évi január hé^M-én, pénteken. 22<í osztály legjobb harcosainak a kezébe került. I Kossá István lett az új iparügyi miniszter és íme, a várva-várt törvényjavaslat megszületett. Nincs öntudatos dolgozó, akinek a szíve ne .repesne az örömtől, amikor e törvényjavaslat szakaszait olvassa. A szabad, boldog, vidám ifjúmunkásélet körvonalai bontakoznak ki e törvényjavaslat olvasásakor szemünk előtt. A tör vény javas! a/t jelenleg mintegy 55.000 ipari és kereskcidielmi tanulót érint közvetlenül, de megszavazása az egész dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály újabb sikerét mutatja. Ez a javaslat a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar demokrácia újabb büszkesége. • E törvényjavaslat rendelkezései az iparos- és kereskedőtanulók évtizedes sebeit orvosolják. A sérelmekkel együtt megszűnik a régi elnevezés is. Az inas és tanonc név a multté lesz, mint ahogyan már régi rossz emlék lesz mindinkább az a sok szenvedés, amely a munkásifjúság sorsát jelentette. A törvényjavaslat 2. Va leszögezi, hogy a tanuló a munkáltatóval tanulói viszonyban.áll. A tanuló már nem lesz a kizsákmányolás (eszköze. A szerződést azért köti munkáltatójával, hogy a szakmát elsajátítsa. Az 5. §, kimondja, liogv azt a kiskorút, aki 14. életévét még nem töltötte be, az iparban vagv a kereskedelemben tanulóként sem szabad foglalkoztatni, íme: ígv védi a magyar demokrácia a gyermekeiket. Hogy ez mit jelent, azt csak akkor értjük meg igazán ha összehasonlítjir' a magyar dolgozó fiatalok .sorsát a kapitalista és a gyarmati orszáe-ok fiataljainak sorsával. Alkalmunk volt találkozni ázsiaiafrikai, déla.merikai, olasz, osztrák, franci? fiatalokkal a múlt év nyarán Varsóban a munkásif,)úsági konferencián. Ott me& tudtuk például azt, hogy Indiában az átlagos életkor 27 év. Ennek oka nem utolsó sorban a gyermekmunka embertelen kizsákmányolása. A szövőiparban foglalkoztatottak 11%-a 12 éven aluli. Nap ibér ük egy újság árával egyenlő. A teaültetvényeken a gyermekmunkások száma az összmunkásság 21—26%-a. Európa gyarmati sorsra juttatott országa r nak ifjúságára, az osztrák, az olasz, a francia fiatalokra sem vár sokkal jobb sors. Egyre' kevesebb ezekben az országokban a megélhetési lehetőség, egyre nagyobb a »nyomor és a nélkülözés. Az ifjúság sorsában is hívem tükröződik vissza a két világ. Aki az imperialistákkal szűri össze ,a levet, mint Mindszenty és hazaáruló püspökei, az egyben munkatársa is azoknak, akik a gyermekmunkát zsákmányolják ki, a gyermekmunkából gyűjtenek vagyonokat. Az ilyeneknek nincs joguk erkölcsről beszélni. (U g M van! U a u van! « dolgozók vártján.) T. Országgyűlés ! A törvényjavaslat gondoskodik arról is, hogy a dolgozók gyermekei éljenek az általános iskolaadta lehetőségekkel, végezzék el az általános iskola, mind a nyolc osztályát. (Elnök: M1HÂLYFI ERNŐ. - 11.53.) A törvényjavaslat 7. $-a kimondja, hogy »tanulóul csak azt lehet szerződtetni, aki az általános iskola VIII. osztályát vagy a középiskola IV osztályát elvégezte. Átmenetileg — pontosabban három évig — szerződtethető a hat oszt'lyt végzett ifjú is. A törvény ja väslat szerint tanulókat tarthatnak az önálló műhellyel rendelkező ipariskolák, gyáripari vagy építőipari vállalatok, iparjogosítvánnyal bíró iparosok vagy keres- i ORSZÁGGYŰLÉST NAPLŐ V. kedők, amennyiben biztosítani tudják a megfelelő kiképzést, a tanulók testi épségét, egészségét, erkölcsös nevelését. E kérdéssel kapcsolatban rá kell mutatnom arr&, hogy az ipari és kereskedelmi szakmunkás-utánpótlás új egészséges irányba indul. Nevezetesen arra vesz irányt, hogy az ipm szakmunkásképzést a nagyüzemek végezzék. A múlt esztendőben 9300-ról 13 000-r e emelkedett a gyáripari tanulók száma. Az 1949. évi előirányzat szerint a gyáripari tanulók számának 17.000-re kell emelkednie, az ötéves terv végén pedig 35.000-re, amihez még hozzá kell venni azt az 5000 tanulót, akit a közlekedési és az építőiparnak kell kiképeznie, örömmel üdvözöljük az ipari szakmunkások képzésének ezt az^ új módját, amely lehetővé teszi a szakmunkás-utánpótlás tervszerű biztosítását, szakszerű kiképzését, nevelését, a tanuló fiatalok életkörülményeinek lényeges megjavítását. Világosan kell látnunk azonban azt is, hogy a gyáriparban kiképzett iparostanulók az összes ipara és kereskedelmi tanulóknak csak egyrészét teszik. A gyáripari tanulók létszámának növekedése távolról sem teszi feleslegessé, hogy a kisiparosok és a kiskereskedők is szerződtessenek tanulókat. Mióta a szakszervezetek, és nem utolsósorban az ifjú munkások szervezete, a Szakszervezeti Ifjúmunkás és TanoTícmozgalom hathatósabban védi a tanoncok érdekeit, mióta a tanoncok jogai a kollektiv szerződésben biztosítva vannak, azóta akadnak a z _ iparban és kereskedelemben is olyan munkáltatók,^ akik nem szerződtetnek tanulókat, mert már nem zsákmányolhatják ki őket kényük-kedvük szerint. Szerencsére ez nem áll a kisiparosok és kiskereskedők nagy tömegeire, nem áll azokra, akik a dolgozókkal éreznek és mivel szeretik népüket, segíteni akarnak az országépítésben, szeretik szakmájukat, vállalják a maguk részét a szakmunkás-utánoótlás biztosításában. A kisiparosok és kiskereskedők termelőszövetkezeteire fontos feladat vár a szakmunkás utánpótlás területén, nem utolsósorban azért, mert a szövetkezetben elsajátítottak alapján az iparos és kereskedelmi tanulók lesznek igizán jó terjesztői a szövetkezeti gondolatnak, megvalósítói és továbbfejlesztői a kisiparosok és kiskereskedők szövetkezeteinek. A jelen törvényjavaslat kimondja, hogy nem tarthat tanulót az 'a- munkáltató, akit állam- és iiépellene s bűntett miatt vagy alkalmazottja sérelmére elkövetett súlyos testisértés miatt jogerősen elítéltek. E rendelkezést különösen fontosnak tarjuk, mert megakadályozza, hogy a reakciós és fasiszta munkáltatók befolyásukat az ifjúság megrontására, félrevezetésére használják fel. Az iparhatóság a jelen törvényjavaslat szerint határozott vagy határozatlan időre megvonhatja a tanulótartás jogát azoktól a munkáltatóktól, akik kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, akik nie'm képezik tanulóikat, nem biztosítják egészségét, helyes nevelését stb. A törvényjavaslat szerint a tanulószerződést maga a tanuló köti. A tanuló dolgozni csak a szakma megtanulásához szükséges mértékben köteles. Nem köteles olyan munkák elvégzésére, amelyek a szlafemaai kívül estnek, mint például a háztartási munka» mezei vagy más hasonló munka. Megszűnik tehát az ipari és kereskedelmi tanulók házi cselédeskedése. ami annyi fiatal legszebb éveit keserítette meg 15
