Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-96

227 Am országgyűlés 96. ülése 1949. évi fanudr hó lA-év., pénteken. 228 ­és Akadályozott meg annyi fiatalt, hogy jó szakmunkássá váljék. A tanulószerződést .a munkaerőgazáálko­dási hatóságnál kell megkötni. Ez a rendelke­zés különösen fontos és azt célozza, hogy a Munkaerőgazdálkodási Hivatal képviselője megfelelő^ útmutatást adjon a tanoncnak arra­vonatkozólag, hogy milyen szakmát válasszon A. tervgazdálkodás így érvényesül a szakmun­kás-utánpótlás vonalán. Ez nemzetgazdasági szempontból végetvet a tervszerütienségnek. A jövőben nem fogjuk a véletlenre hízni! hogy ki milyen szakmát választ, hogy az egyes szak­mák munkásainak száma hogyan viszonylik & nemzetgazdaság szükségleteihez. Ezzel egyben megóvjuk a munkanélküliségtől, a bizonytalan­ságtól a jövendő szakmunkásokat. A törvényjavaslat korlátozza a tanulóidőt, A könnyebben elsajátítható iparokbain és a ke­reskede 1 emben két esztendőben. a nehezebben elsajátítható iparokban három esztendőben ál­lapítja meg a' tanulóidőt, A tanulóidő letelté­vel, ha a tanuló nem felel mes a segédvizsgán a követe 1 menyeknek, a tanulóidőt meg lehet hosszabbítani A tanulóidő korlátozása nem megy a szakmai kiképzés rováséra, A múltban a hosszú tanulóidő inkább csak arra szolgált» hogy ,a munkáltatónak éveken keresztül bizto­sítson ingyenes vagy egészen olcsó munkaerőt. A szakszervezeteknek, az ifjúmunkás szerve^ z û tn*eik. a különböző intézményeknek feladata biztosítani azt, hogy az ifjúmunkás- a segéd­vizsga után továbbképezze magát, hiszen a de­mokrácia minden munkásnak lehetővé teszi? hogy munkavezető, mérnök, esetleg gyárigaz­gató is lehessen. (12.00.) Semmi kétség, hogy a lehetőségek megnyitása a munkásság széles tömegeiben eddig nem látott mértékben fo­kozza majd azt a törekvést hogy' a fiatal _a segédvizsga után is képezze magát. Erre eddig is számtalan példát láttunk és biztosak _ va­gyunk, hogy a jövőben a tehetségek százainak, ezreinek kiemelésével egyidejűleg az átlag­munkás szakképzettségé is emelkedni fog. A törvényjavaslat biztosítja, az,ifjúmunká­sok számára a 24 munkanap fizetéstis szabad­ságot. Az OTI, a szakszervezetek, az üzemek már eddig is gondoskodtak arról, hogy a ta­noncok szabadságuk idejét megfelelően tölthes­sék el. M ; a már hazánk legszebb tájai, a Bala­ton, a Mátra, a Duna és a Tisza vidékei vissz­hangoznak a dolgozók, az ifjúmunkások dalai­tól. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a Szovjet­unión kívül nincs még ország a világon.- ame­lyik jobba a szivén viselné a dolgozó ifjúság ügyét hazánknál Hála ezért a Magyar Dol­gozók Pártjának, a magyar deniokírtáciának. (Taps a kormánypártokon.) A törvényjavaslat a tanulót védve távolról sem elnged teret a fegyelmezetlenségnek, az engedetlenségnek. Kötelezi a tanulót, hogy »a szakmai ismereteket sajátítsa el, engedeí­meskedjék a munkáltató jogos rendelkezései­nek, tegyen eleget iskolai kötelezettségeinek, illőéin viselkedjék, tartsa be az üzemi rendet. A tanuló köteles kiképzési naplót vezetni.« Mind­ezek az intézkedések biztosítlak, hogy a tanulók öntudatos ifjúmunkásokhoz illően képezzék magukat a nép, az ország szolgálatára, A törvényjavaslat rendelkezései szerint »a 20 éven aluli tanulók kötelesek iskolát láto­gatni. Tanulóiskolát csak az állam, vagy kije­lölt közület tulajdonában levő, vagy rendelke­zésié alatt álló vállalat tarthat fenn.« Beiratko­zási díjat, tandíjat nem kell fizptni. Tanköny­vekről, tanerőről is a munkáltató köteles gom doskodni. E rendelkezésből iß látszik, milyen messzemenően biztosítja a magyar kormány a tanuloif.píság érdekeit, Itt mindjárt meg kell jegyeznem, hogy mai tanonciskoláink jelentékeny részié messze elmarad a követelmények mögött, nincs korsze­rűen felszerelve. Demokratikus kormányzatunk mindent megtesz a hiányosságok pótlására. Az idei költségvetésben az alsófokú oktatásra elő­irányzott összeg mintegy 20 millióval több a múlt évinél, azonban még hatalmas beruházá­sokra lesz szükség, míg ipari és kereskedelmi tanonciskoláinkat megfelelően korszerűsítjük. A hároméves terv beruházásai gondoskocV nak arról, hogy tan mű helye ink száma teteme­sen növekedjék. Üj tanműhelyeik épülnek a WM-gyárban. a budapesti MAVAG-lban, a.diós­győri vasgyárban, a Ganz Hajógyárban ©s egyebütt. A tanműhelyek felállítására több­millió forintot irányzott elő a Tervhivatal. A tanműhelyekből kikerült fiatalok a leg­öntudatosabb és szakmailag legképzettebb munkások mellé kerülnek a gyárba dolgozni, akiknek Legfontosabb feladatuk lesz a tanulók bevezetése a szakma gyakorlati elsajátításába. A törvényjavaslat 54. §-a kimondja,, hogy »tanulók részére lakást óa ezzel kapcsolatban esetleg élelmezést, vagy egyéb szolgáltatást nyújtó intézményt csak _ az állam, vagy az ille­tékes miniszter által kijelölt, közület tulajdo­nában levő vagy rendelkezése alatt álló válla lat létesíthet és tarthat fenn.« A tanuló-ottho­nok felett a Szakszervezeti Tanács ellenőrzés jogot gyakorol. E rendelkezés megakadályozza a jövőben azt, hogy az ipari és kereskedelmi tanulók irányítása újból visszakerüljön a magyar nép ellenségeinek kezébe A közelmúltban & magyar demokrácia érdekeinek szem előtt tartásával államosították az úgynevezett egyházközségi tanoncotthonokat is. Az utóbbiak, amellett, hogy a tanuló ifjúságot a legegészségtelenebb körülmények között, lelki terror "alatt tartot­ták, tervszerűen igyekeztek őket a magyar nép ellenségeinek megnyerni, A budapesti Szent István tanoncotthonban például Nap- László atya tervszerűen vitte el az otthonában lakó tanulóknak az »Amerika hangját«, Amerika tőkéseinek h ngját hallgatni. így képzelte el a magyar ifjúmunkás-utánpótlás nevelését. Bz. f­lehetőség megszűnt. Ma már minden tanuló­otthonban, a magyar népi, demokrácia szerete­tére, a munkásosztály világnézetére nevelik a gyárak és üzemek jövő dolgozóit. A tanoncotthonok számának növekedése, berendezése, ellátásuk javulása jellemzően tük­rözi a magyar demokrácia fejlődését. 1945— 46—47-ben a kormány egyrészt anyagi nehéz­ségek miatt, másrészt népellenes elemek szabo­tázsa miatt nem foglalkozhatott tanoncottho­nek tervszerű létesítésével. Ez a feladat ma­gukra az ifjúmunkásokra és az őket támogató szervekre hárult. E téren igen szép munkát végzett a z ifjúmunkások kezdeményezésére létrejött TIOSz, a Tanoncok és Ifjúmunkások Országos Szövetsége, mely a Magyar Kommu­nista Párt helyi szervezeteinek ós egyes üze­mek munkásainak támogatásával mintegy 37 tanoeotthont hozott létre a legnehezebb viszo­nyok között, A népi demokrácia fejlődését mutatja, hogy ma már ezt a feladatot átvette a magyar dolgozók állama, 1948-ban az állam 12.5 milliót fordított az iparos és kereskedelmi tanulók megsegítésére. Az 1949-es évben a szakmunkás-utánpótlás biztosítására a Terv-

Next

/
Oldalképek
Tartalom