Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-95
201 Az országgyűlés 95, ülése 194.9. azonban a vadászati jog, a halászati Jog tartozott oda, azután annak a vitának eldöntése, hogy a betegápolási költséget a község fizesse-e. vagy pedig az állami betegápolási .alap. Szóval úgy volt a hatásköre összeállítva, hogy ismétlem, semmi köze sem volt azokhoz az emberi jogokhoz, amelyeket Vészy képviselő úr most a közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban reklamál. (VÉSZY Mátyás (pk) : Állampolgárság! Illetőség!) Ez a bíróság ma is abból élt, hogy egyidőben kormánypárti képviselők miaindátuniát meg merte semmisíteni. (DÉNES István (f): Ha merte! Lányi Mártonét nem merte megsemmisíteni!) Bocsánatot kérek, azt Vészy képviselő úr is elhallgatta, hogy miért merte ezt megtenni. Azért, mert ez a közigazgatási bíróság Horthy bírósága volt. A közigazgatási bíróság akkori elnöke valami távoli rokonságban állt a Horthy-osaláddal. (Mozgás az ellenzéken.) Az akkori kormány pedig már jobban közeledett a Horthy-ellenes irányzathoz, nem jó értelembein, hanem még rosszabb értelemben véve, (Közbeszólás a független demokr a tapárton: Gömbös!) és ezért ez a bíróság a Horthy-rezisim alatt egy csomó mandátumot megsemmisített. Ez nem érdeme ennek a bíró ságnak. Ez az ő kis házi perpatvaruk volt, amelyet a közigazgatási bíróságon keresztül akartak elintézni. Nem érdekel bennünket ez a kérdés, ellenbem helyesen állapította meg itt Antal képviselő úr, hogy kicsit túl drága ez, az apparátus., Azok az ügyek, amelyek ennek a bíróságinak a hatáskörébe tartoztak, azt mondhatnám 8U százalékban _ elvesztették aktualitásukat. Többé nem aktuálisak ránk nézve annál kevésbbé, mert azoknak a jogoknak nagyrészt, amelyek felett ennek* a. bíróságnak döntenie kellett, ma állami jog, tehát semmiféle vita nem merülhet fel. Nem^ érdemes és nincs semmi oka annak, hogy adó- és illetékügyekben fenntartsuk ezt a bíráskodást Amit Vészy igém t. képviselőtársam itt a döntőbizottságról elmondott, majdnem fokozott mértékben fennforog a közigazgatási bíróságinál. Miért? Azt mondja a képviselő úr, hogy a döntőbizottságban az igazságügyminiszter nevez ki egy bíró-elnököt. Mellesleg me^: kell .iegyezne'm, hogy kissé furcsán hangzik, amikor azt hiányolja, hogy nincs odaírva, hogy az illető kúriai bíró legyen. Nem is kötjük meg a kezünket, mert én tudnék, mint ahogyan a képviselő úr is tud, olyan bírákat mondani az alsó bíróság*o,m, akik sokkal kitűnőbbek, mint akik a Kúrián ülnek, anélkül, hogy ezzel a Kúria tekintélyét akarnám rombolni, viszont lehet, hogy a Kúrián nincs erre alkalmas bíró. Egybein azonban mind a magam, mind pedig minidien következő igaziságügyminiszter névé" ben ígéretet teszek arra. (P. ÁBRAHÁM Dezső (f): Azt nem lehet!) hogy félévvel azeilőtt vizsgázott bírót nem fogunk odaküldeni. (Helyeslés. — VÉSZY Mátyás (pk): Nyugodt, komoly embert!) Ez természetes is. Visszatérek arra, miért jobb a döntőbizottság'? A közigazgatási bíróságon fokozottan az a helyzet, hogy ott a fináncok viszik a szót. Amikor egyszer a laikus bíráskodásról beszéltem, a szakbíróság egyik fő hibájának az ügyekkel szemben való . közönyt hoztam fel. Azok a nyugalomból visszatartott pénzügyi emberek, akikből nagyrészt a közigazgatási bíróság áll, ledarálják ezeket az ügyeket. Igen évi január hó 13-án, csütörtökön. 202 t. Országgyűlés! Én voltam a közigazgatási bíróságon, tehát tudom, hogy egy ülésre be'je" lentettek néha 60 darabot. Tessék elképzelni, hogy ha azt a 60 darabot délelőtt 10-től délután 2-ig elintézik, milyen nagy lelkiismeretes" seggel és milyen aprólékossággal tudják az ügyeket elintézni! Egyszerűen leidarálják őket. A felek tehát semmiféle védelmet nem kaptak. Sokkal több védelmet fognak kapni a döntőbizottságban, ahol ott ül az a bíró, aki tényleg bíró és nemcsak azért bíró. mert közigazgatási bíró, ott ül egy szakember és ott ül egy harmadik, akit éppen azért, meït laikus., érdekli az ügy. A közigazgatási bírósághoz nem bírákat kellett kinevezni, és itt téved az igen t. képviselő úr, mert a törvény szerint a bírák felének bírói képesítéssel kell'bírnia, tehát a közigazgatásból vehették ki a volt ügyvédeket! s volt bírósági embereket, és jórészben ezek voltak azok, akik a közigazgatási bíróságon. mint bírói képesítésű emberek ültek. A tanácsok tehát igenis nagyrészben volt köztisztviselőkből voltak összeállítva. Ezért nincs sok értelme annak, hogy ezt a bíróságot úgy tekintsék., mintha ez a köztisztviselői kartól el" szakadó bíróság lenne. Ez igetnis a magyar köztisztviselői kar kiegészítő része. Igen t. Országgyűlés! Szükség van-e népi demokratikus államban ilyen bíróságra! Nincs, mégpedig pizért nines, mert. nem }ë a r ^ már ma sem, és még kevésbbé lesz igaz a jövőben, hogy a magyar közigazgatás nem a nép közigazgatása lenne Igenis, ahogyan önök a lapokban olvashatják, a kormány gondoskodik arról, hogy at közigazgatás minden ágába bekerüljenek a dolgozó nép képviselői és már a maguk jelenlétével átalakítóin hassanak a közigazgatás szellemem Ez a. közigazgatás nem a néppel szemben köizigazgat, evvel a nép nem ellenségesen, áll szemben és nem. ellenséget lát benne, hanem a dolgozó nép a maga közigazgatási apparátusiát látja benne. Ezért semmiféle szükség sincs arra, ahogyain Vészy képviselő úr szerette volna a kérdést beállítani, és amiről engem sohasem fog meggyőzni, hogy viszont a bíróság, ha nincs i meg aiz a társadalmi légkör, amelyről Tóth képviselő úr beszélt, valami a társadalom felett álló szerv lenne, amely függetlenül mindentől, még a saját érzelmeitől is, ítélkezni tudna. A bíróságnak a népből kell kifejlődnie, (Helyes'és. — VÉSZY Mátyás Jpk): örömmel látok egy olyan laikus bíróságot!) mert csak akkor tudja képviselni a nép érdekeit Nem lehet a néptől elszakadt és a jogállam elméletéhez hasonló, valamely a nép felett lebegő szerv, amely mindenre való tekintet nélkül ítélkezik. De különösen nem áll ez ia közigazgatási bíróságra, amely a közigazgatási tisztviselőkből nőtt ki, és azt a légkört képviselte. Ügy érzem, mulasztást követnék el, ha nem szállnék vitába a képviselő úrral abban a kérdésben, hogy szegény emberek ügyeit intézte el a. közigazgatási bíróság? Nem tudom, tudja"e a képviselő úr, hogy niagy szerencse volt, ha a közigazgatási bíróság egy hozzá felkerült adó-, vagy illetékügyet négy év alatt eli"nté7ott. Akkor már soronkívül intézte el! (Derültség-) Annak & szegény embernek tehát, ha az .adóügye véletlenül felkerült oda, semmiféle haszna sem volt abból, hogy négy év múlva ki fogják mondani, hogy nem évi 100, hanem 98 forint adót kell fizet-
