Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

l&Ö Az országgyűlés 64. ütése 1948. akarja a szegény parasztokkal kétszer megfizettetni a vételárat?! Még abban az esetben is akceptálni kellene ezeket a vételárkifizetéseiket, ha ezek a kisemberek pusztán saját elhatározásukból fizélték vokia ki a hátralékos vételárat. (MÓNTJS Illésné (szd): Egy tojás árával fizették ki!) csak azért, hogy szabaduljanak évtizedeik óta fennállott .adósságuktól és végre úgy Isten igazában magukénak mondhassák a földet. (Állandó zuj «> kommunistapárton. — Egy hang ugyanott: Olyan dolog ez, mit maga sem hisz!) Ismétlem, még akkor is értékelni kellene a kisparasztoknak ezt a nagy törekvé sét. ha csupán spekulációból tették volna. Örülnünk kellene és támogatnunk kellene népünknek ezt a nagy törekvését, ezt az élelmes ségét és növelni kellene, nem pedig lenyesni azt a nagy nemzeti vagyont, amely munkakedvükben, (Álandó zaj. — Az elnök csenget.) élelmességükben ma még megvan. Furcsa, hogy éppen a túloldalról kapja az ember ezért a szemrehányást! (Nagy zaj a kommunista-párton. — Felkiáltások ugyanott: Nem ezért! Neon ezért! — Az elnök csenget.) Hogy az 'állam így elpocsékolja a parasztság munkakedvében rejlő nagy nemzeti vagyont és ingassa meg sajátmaga hitelét ázzak hogy a saját felhívására történt befizetésekéit később visszaható hatállyal nem írja illóvá: ez minden, csak nem szerencsés! (Z. NAGY Ferenc (kg): De jóváírják! Nincs igaza! Nem ismeri a kérdést!) A pincehelyi bíró informá" ciója szerint, (Z. NAGY Ferenc (kg): Az sem értett hozzá.), de azóta magam is meggyőződtem róla- (Z. NAGY Ferenc (kg): De nincs igaza, mert jóváírják! Én ismerem ezt a kérdést!) — várjon, megadom erre is a választ — az adóhivatal felhívására fizették is sokan a vételárrészleteket. Belényesi Zsigmond igen t. képviselőtársam szerint Bihar-keresztes községben is kidobolták az 1945. évben, hogy a földhöz jut tátották fizessék ki a hátralékos vételárat. Mivel tehát ez az ország két sarkán is történt, joggal mondhatom, hogy a fizetési felhívás központi pénzügyi kormányzati rendeletre történt, olyan rendelet pedig nem jelent meg, amely ezeket a befizetéseiket leállította, volna. (Z. NAGY Ferenc ((kg): De be is számítják!) így tehát ennek a később kiadott 196.550/1946. számú visszaható pénzügyminiszteri rendetetnek #

— hogy parlamentáris kifejezéssel éljek — nincs meg az erkölcsi alapja. r (Közbeszólás a kommunista^yárcrólt De elszámolják! — Egy hang a néppárton: Fillérekkel számolják el! — Zaj.) Azokért a földekért egyébként is eléjggé megfizetett a földhöz juttatott szegény parasztság húsz-huszonöt éven keresztül, amikor a részleteket és a kannátokat, az amortizációt fizette. (Folytonos zaj a kommunistapárton. — Az elnök csenget.) Sok tízezer magyar paraszt hagyta, ott a földet a húszas évek végén és a harmincas évek elejéin. (MÓNTJS Illésné (szd): Sok tízezer nem is kapott földet!), mert nem tudta fizetni a részleteket, a vételár olyan magasan volt megállapítva. De eléggé megfizette a magyar nép 1931 óta a gyufa aráiban is (Zaj a kommunistapár" fon.), amióta a gyufagyártás jogát a>z akkori kormány eladta a svéd gyufatrösztnek és a gyufa árát 3 fillérről 6 fillérre emelték fel. (NAGY Károly (kp): Mégis az áliamosítás ellen beszélnek!) Tizenhat éve fizeti az egész magyar nép ezeknek a földeknek az árát. Jogos tehát az a kérésünk, hogy a kisparasztokat ne sújtsa kétszeres árral az állam, hanem évi április hó 28-án, szeféán. 1ÖÖ találja meg a módját annak, hogy ez a kérdés nyugvópontra jusson. Ezért tisztelettel kérem a pénzügyminiszter urat, szíveskedjék ezt a kérdést megnyugtatóan elintézni, szíveskedjék elődjének ezt a szociálisnak éppen nem mondható rendelkezését revideálni. Én még abban az időben, március Lén átadtam a vonatkozó kérvényt a pénzügy" miniszter úrnak és azóta megkaptam rá a választ. Ma reggel hallottam Piros László igen t. képviselőtársamtól, hogy nem szép szavakat, hanem tetteket várunk. A pénzüjgyimi

1niszter úr nagyon barátságosan, nagyon udvariasan írta meg, hogy miért nem lehet ezeket a befizetéseket névértékben jóváírni. (NAGY Károly (kp): Olvassa el! — Nagy zaj a kommunistapárton. — Az elnök csenget) Ez is csak szép szó. A parasztság tetteket vári. A magyar nép egyik igen értékes, törekvő és igen szorgalmas rétegének életbevágó fontos érdekéről van szó, amely réteg megérdemli a megbecsülést és a támogatásit a magyaic országgyűléstől, neim pedig ezt a hangot. Megérdemli, hogy igazságosan és méltányosan pártfogoljuk és támogassuk, megszabadítsak az egyszer már levetett terhétől és ne tegyünk újabb terhet a nyakába. Ezért ismételten kérem a pénzügyminiszter urat, találjon módot a kérdés kielégítő és megnyugtató rendezésére. (Taps a néppárton. •— BALOGH József (kp): Azt hiszem, a pénzügyminiszter úr jobban képviseli a kisparasztok érdekeit, mint maga! — NAGY Károly (kp) gúnyosan: E^ső beszédnek nagyon jó volt!) ELNÖK: Az interpellációt az országgyűlés kiadja a pénzügyminis'zíter úrnak. Következik Barkóczy József képviselő úr injLerpelláció:la az iparügyi miniszter úrhoz a péti só túlmagasan megállapított árának sürgős mérséklése tárgyában. Kérem a jegyző urait, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. (Nagy zaj a kommunistavárton.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassék meghallgatni a jegyző urat és méltóztassék lehetővé tenni, hogy felolvassa az interpellációtIIEGYESI JÁNOS jeqyző (olvassa): ».{. Tud"e a miniszter úr arról, hogy a Gazdisági Főtanács által mázsánként 100 forintban meg ál lapító tt p é ti só búzának 80 forintban megalapított árához viszonyítva túlmagas? 2. Tud-e a miniszter úr arról, hogy a parasztok a 'túlmagasan megállapított ár miatt a pétisót nem tudják igénybevenni 1 y. Tud-e a miniszter úr arról, hogy amenynyiben a tavaszi idényre legyártandó 1000 vágón pétisp az őszi^ vetésekre nem lenne fejtrágyának igénybevéve. számolni kell legalább 1500 vágón kenyérgabonatermés kiesésével? 4. Hajlandó-e a miniszter úr sürgős tárgyalásokat kezdeni^a pétisó árának a parasztok felé való sürgős mérséklésére, hogy az őszi vetésekre fej trágyának mielőbb felhasználhassák? Budapest, 1948. évi március hó 5-ém.« ELNÖK: A képviselő urat illeti a szó. BARKÓCZY JÓZSEF (dn): Mélyen t. Országgyűlés! A magyar mezőgazdaság a háború utáni szinte katasztrofális helyzetének, a rendkívül alacsony terméseknek egyik oka feltétlenül a trágyahiány. Magarországon trágyázás nélkül még iá jelenlegi alacsony termésátlagokat sem lehet fenntartani. A talajból a terméssel elvitt tápanyagokat — legalább rósz-