Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

185 Az országgyűlés 6i. ülése 1948, évi április hó 28-án, sze<rdán. lőö munkásság- Sajnos, hosszú ideig tartott, amíg erre az igazságra ráébredtünk. A felszabadu­lásnak, a demokráciának kellett elkövetkeznie •ahhoz, hogy megfoghassuk egymás testvéri kezét és közösen dolgosává, egymást kiegészít­ve, egymás érdekeit tekintetbe véve haladhas­sunk a nép érdekében az ország fejlődése út­ján. Azt hiszem, ennek az együttműködésnek igen jelentős állomása a nagyipar államosí­tása. Mi párasatok világosan látjuk azt, hogy az államosítás neau csupán az ipari munkás­ság érdekeit szolgálja, amikor megszabadítja őket irógi ki zsákmányol óiktól és a nép kezébe adja, az üzemeket, hanem a mi céljainkat is szolgálja, mert mi is-függtünk — amint sok; szór saját bőrünkön tapasztaltuk — az ipari nagytőke önkényétől. Ezért t'elhasanáloím az alkalmat arra> hogy itt, az országgyűlés színe előtt megfog­jam az ipari munkás testvéri kezét és kijelent­sem azt, hogy egy a uii utunk, egy a mi érdé­künK, (Taps a kormánypártokon-) mert ennek a két rétegnek összefogás^, a harmadikkal, a haladó értelmiséggel tudja megteremteni eb­ben az országban a gazdasági ós kulturális fejlődésnek azt a fokát, amely szükséges ah­hozi, hogy ezt az országot minden dolgozó em­ber a saját hazájának tekinthesse- (Taps a kormány pártakon. — NAGY Károly (kp): Aki nem jön, mariad!) A panasztság a, múltban megtette és a jö­vőben is meg fogja tenni a maga kötelességét és az ipari termelés emelkedéséből azt látjuk, hogy az ipari munkásság is r a_ legnagyobb mértékben tisztában van a saját munkájának fontosságával, a saját feladatának súlyával. _ Az összefogás, az együttműködés szüksé­ges a fejlődéshez és ezt a népi demokrácia ke­retein belül biztosítottnak tekinthetjük. A magyar parasztság három évvel ezelőtt megszabadult régi elnyomóinak egy részétől, a nagybirtokosoktól é& ma már világosan lát­juk, hogy ekkor indult el a maga. igazi fejlő­désének utján. A nagybankok államosítása, s IJ>.OÍ.T a nagyipar államosítása nagy léuést je­lent az ipari munkásság életében, olyant, amely hasonlatos a. földreformhoz, de ugyan­akkor nagy hatással lesz ez a lépé?' a magyar parasztság további fejlődésére is­Abban a tudatiban, hogy ez a testvéri kéz­szorítás a magyar ipari munkásság, a haladó értelmiség és a magyar parasztság között ezeknek a termelőesaköziöknek a magyar ál­lam tulajdonába való vételével, a nép fogá­nak kiszélesítésével ma tökéletesedést nyert, a törvény javaslatot a magam és pártom nevé­ben tisztelettel elfogadom- {Nagy taps a kor­mánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratko­zott szónokok közüli HEGYESI JÁNOS jegyző: Slachta Margit! ELNÖK: Képviselőtársunk nincs jelen* feliratkozása töröltetik. Kíván még valaki a törvény javaslathioiz áltialánosságban hozzá­szólni! (Nem.) Ha szólni senki nem kíván,'a vitát bezárom. Az ülést felfüggesztem­(Szünet: 17-17—17 A7.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, r hogy Szamav Lajosnak a Hajdú-bihari választókerületbein nyert képvi­selői megbízatásáról törtónt lemondása követ­keztében megüresedett képviselői helyre Szi­lágyi Kálmán soron következő pótképviselőt hívtam be- AH országgyűlés a bejelentést tu­domásul veszi. T. Országgyűlés! A napirend tárgyalá­sára szánt idő letelt. Ezért a. vútát félbeszakí­tom^ és javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére ós napirendjére vonatkozóan. Javaso­lom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, áp­rilis 29-én, csütörtökön .délelőtt 10 órakór tart­suk s napirendjére tűzzük ki: 1. a lemondás folytán megüresedett egy jegyzői tisztség be­töltését; és 2- aia egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat el­fogadni? (Igen!) A.z országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. n T. Országgyűlés! Áttérünlk az interpellációk előterjesztésére. Következik Barkóczy József képviselő úr interpellációja a pénzügyminisz­ter úrhoz aiz OFB- és vagyon váltságföldek vételárhátraléka tárgyában- Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. HEGYESI JÁNOS iegyzb (olvassa): *1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy az adóhivatalok egyenes felhívására még az 1945. évben sokezer OFB-földhöz és vagyon­váltságföldhöz juttatott kisparaszt kifizette az előző földreform során nekik juttatott föld­jük addig még hátralékos vételárát % 2. Tud-e a miniszter úr arról, hogy a sok­sokezer kisparaszt, hogy eleget tehessen az adóhivatalok felhívásának, tehenét és más jószágát adta el, úgy fizette ki a hátralékos vételárat? 3- Tud-e a miniszter úr arról, hogy ezek a befizetett összegeik nem a kisparasztok kezé­ben értéktelenedték el, hanem azokkal az ál­lampénztár fizetéseket eszközölt, vagypedig az állampénztárban értéktelenedtek el? 4- Mi késztette' a miniszter urat arra, hogy kiadja a 196.550TÍ946. P. M- számú rendeletet, melynek alapján most az adóhivatalok a ki­fizetett földek után is a vételárrészleteket 1945­ig visszamenőlég végrehajtás terhével követelik? 5. Mit kíván a miniszter úr tenni ezen igazságtalanság megszüntetésére, hogy a sze­gény kisparasztok által egyszer már kifizetett földet után további vételárrészleteket ne kö­veteljenek? — Budapest, 1948- évi március hó 2.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó­BARKÓCZY JÓZSEF (dn): Mélyen t. Or­szággyűlés! (Halljuk! Halljuk! a néppárton.) Különös ajándéka a sorsnak, hogy amikor mint egyszerű parasztembernek első ízben v?>p szerencsém a képviselőházban felszólalni, alkkor azoknak a szegény parasztoknak érde­kében szólalhatok fel, akik közül magam is jöttem és akikhez tartozom; (Zaj és ellen.' mondások a kommunistapárton-) azoknak a szegény parasztoknak érdekében, akiknek fel­emelésével kapcsolatban közel 25 esztendős küzdelmes múltra tekinthetek vissza, (Zaj a kommunistapárton. — Egy hang ugyanott: Nem így nyilatkozott!) mert ón is az elsők kö­zött voltam, aki nem tagadtam le paraszti mivoltomat, hanem egyszerűen és visszavon­hatatlanul parasztnak, mertem magamat ne­vezni, (Áldandó zaj a kommunistapárton) ak­I kor. amikor még a »paraszt« szó nem a maga nemes értelmében értetődött mint terminus

Next

/
Oldalképek
Tartalom