Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

179 Az országgyűlés 64. ülése 1948. Emellett sajnos arról, hogy az állam saját alkalmazottait hogvan szokta dotálni, szomorú tapasztalataink vannak a közalkalmazottak illetményeivel kapcsolatban. (Egy hang a kommunistapárton: Csak lázítson!) Az államosított üzemek alkalmazottaira* ha az állami életben nem kétféle, hanem csak egyféle közéleti erkölcs lehetséges: a közalkalmazottak sorsa vár, tehát minden gazdasági válságban és nehéz időben mostohagyermekek lesznek. (MÓNUS Illésné (.szd): Na! Na! — Zaj és ellentmondások d kommunista- és szociáldemokratájáért' soraiból.) A magánvállalat tőkése tőkéjét újabb vállalkozásba fektette s ezzel állandóan újabb munkaalkalmakat teremtve, a munkaalkalmak lépést tartottak a népszaporodással, kérdés, hogy egy eladósodott, túlzott terheket viselő állam képes lesz-e ennek a szerepnek a betöltésére, mert ha nem. úgy ez a. folyamat általános elszegényedésre vezethet. (MÓNUS Illésné íszd): Ne féljen a képviselő úr! — GYÓCSI Jenő (kp) (gúnyosan): Jó volna, ha magára volna bízva, uram! — Z\aj.) T. Országgyűlés! Mindezek miatt szociális szempontból sem tud a törvényjavaslat megnyugtatni. Horváth Zoltán képviselőtársam a felhatalmazási vita isorán azt mondotta, hogy a legutóbb államosított üzemek már hosszabb idő óta kivonták tőkéjüket a termelésből. (Közbeszólások a szociáMemokmíavárfr soraiból: Igaza, volt!) a külföldön megrendelt nyersanyagokat nem vették át, ezáltal az országnak súlyos károkat okozva mintegy maguk szabták meg államosításuk időpontját. Ezt a megállapítást meg is fordíthatjuk és rámutathatok arra, hogy e vállalatok tulajdonosainak a kormánnyal és a kormány nevében Vajda államtitkár úr által tett, a vita során már idézett ünnepélyes kijelentésével szembeni bizalmatlansága indokolt volt, mert az államosításuk megtörtént. (MÓNUS' Illésné (szd): Szóval indokolt volt a tőkekivonás? Hogyan lehet ilyet mondani, képviselő t úr? — Zaj.) Ez az államosítás pedig nem azért történt meg, merf az államosítástól félvén, természetszerűleg kedvtelenül folytatták üzemük vezetését, hanem kizárólag .azért, mert ez tervszerűen beilleszkedett a marxista pártok programjának menetrendjébe. Minthogy a környező államokban az államosítások a magyarországi államosítások mérvét meghaladják, természetszerűleg a még nem államosított üzemek tulajdonosai most ugyanolyan félelemben fognak élni. mint amilyenben a most államosított üzemek tulajdonosai eddig éltek. Hogy ez mennyire igaz, azt mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy a felzaklatott közhangulatot újságokban igyekeztek megnyugtatni. De vájjon használhat-e az olyan orvosság, amely már többízben hatástalannak bizonyult. (NAGY Károly (kp): És az olyan orvosság, amilyet ön ad? — Zaj. — BAKÓ Kálmán (kp): Demagógia az, bíró úr, amit mond!) Ezt a kísérletet nem az ellenzék, hanem a kormány ós a koalíciós pártok idézték fel. Horváth Zoltán képviselőtársam megállapítását megcáfolja az a meg-nyagtatásnak szánt és a. sajtóban is leközölit nyilatkozat, amely szerint az új államosítás az államház" tartásnak nem fog újabb deficitet jelenteni, mert &z újonnan államosított vállalatok túlnyomórészt újjáépített, jól felszerelt, jól működő üzemek. Ez esetben viszont hogyan lehet azt állítani* hogy ezek az üzemek elvonták a évi április hó 28-án, széf dán. 180 tőkét a termelésből és szabotálták az újjáépítést? (ZENTAI Béla (kp): Szóval maga szerint nem szabotálták? — Nagy zaj.) Nagy kérdés azonban, hogy ezek állami kezelésben is deficitmentesek lesznek-e s ha ezen államosítások a korábbiak: deficitjét vannak hivatva eltüntetni, vájjon miből vélik fedezni az újonnan államosított üzemek ezáltal keletkező deficitjét? (Zaj-) A kisipar és a kiskereskedelem szinte pánikhangulatának nemcsak a további államosításoktól való félelem az oka, hanem, az a tény. hogy most már aiz államosított üzemeken keresztül teljesen a kormányzat kénye"kedvének lettek kiszolgáltatva és őket államosítás nélkül a nyersanyagkiutalás és áruelosztás megvonásával is kéziben lehet tartani, sőt meg lehet szüntetni. Egy azonban bizonyos. Sehol sem bír olyan fontossággal a szellemi és fizikai dolgozók erkölcsi és műveltségi szintje, minit éppen

# az államosítás elvének gyakorlati keresztülvitte; lénél. Mert ha itt az egyéni haszonra való • közvetlen törekvést, a magánvagyon szerzé; sere való vágyat, az abszolút magas erkölcsi szint és a magas műveltség nem pótolja, úgy előbb-utóbíb a munkateljesítmények és, munkakedv ffkozatos ós végzetes csökkenésével számolhatunk. (Közbeszólás a szociáldemokratapórt soraiból: Súlyosan téved! Soha még ország nem dolgozott úgy, mint most!) Számolva a reális emberi természettel, az, államo" sítás útján haladva, nagyon kérdéses egyáltalán, hogy széles tömegeknél elérhető-e esy olyan magas erkölcsi és műveltségi szint. amely a természetünkben rejlő és gyökerez-ő magántulajdon utáni vágy hajtóerejével szemben legalább is ekvivalens tényezővé válhatna. Meggyőződésem szerint még minidig könynyebb feladat az állam részére a gazdagság és a magántulajdon utáni vágyból eredő visszásságok erélyes lefékezése és a monopolkapitaliziűius kinövéseinek ilyetén való kiküszöbölése, mint egy általános erkölcsi és műveltségi szint gyors kimunkálása, amely az emberrel veleszületett természetes adottságokat kiküszöbölhetnie. De étitől eltekintve is az államosítás az egész világon egy nagy kísérlet stádiumában van. Kérdéses, hogy ez a kísérlet nálunk /gazdagabb, műveltebb s nagyobb erkölcsi szinten álló országokban is egyáltalában be fog-e válni ? T. Országgyűlés! Minden kultúrállam védi fiainak az úgynevezett eszmei javakon való jogait, így tette ezt a magyar jogrend is, amikor többek között védelmébe veit© a magyar kutató, felfedező elmét és feltalálót, azzal ösztönözvén őt további tevékenységre, hogy fáradsága jogos gyümölcsének t kihasználására »találmányi szabadalom^ néven kizárólagos jogot adott neki arra, hogy találmányát készíthesse, forgalomba hozhassa és kizárólagosan használhassa. A na. vaslat 8. §-& most szakít az .eddigi jogi helyzettel és úgyszólván legitimálja a szabadalombitorlást az állam részéről akkor, amikor még kártalanítást sem kíván adni ezek állami tulajdonba vételéért. A javaslat 14. |-a a kártalaníítást külön törvénybe utalja. Meggyőződésem szerint, miután ezeket aa államosításokat a kötejó követelménye nem indokolja, ezek az államosítások csak teljes és azonnali kártalanítás ellenében volnának keresztülvihetők, ha a kormányzat programja szerint a magántulajdon elve alapján áll, (Zaj és ellentmondások n