Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

187 Áz országgyűlés 64. ülése 1948. évi április hó 28-án, szerdán. > PAREAGl GYÖRGY (md): T. Országgyűlési Az emberiség egyik legdöntőbb korfordulóján é' a mi netinzedékünik- A második világháború után sokkal mélyrehatóbb, mélyebben) szánté társadalmi, jgtaadjaségá' és politikai! változások következtek be, miint az első világháború után, amikor ezek ai változások inkább csak az élet felszínén és nem az. élet mélységeiben zajlottak le- Ma egy vajúdó i világ? mérkőzik egy sü'lyedő világgal- Aziok, akik a baladás hívei- nenni sajnálják ezt a isüllyedő régi világot,, mert vele együtt sok szociális igazságtalanság, sok embertelenség, politikai elnyomás, osztály önzés is sírbaszálil. Amikor viszont az. új világ születését rokonszenvünkkel kísérjük, nyíltan bevalljuk azt is, hogy szeretoők ha, ebbe az új világba, is átmentenék a régiből az, örök emberi értékekek a szabadságot, az emberiességet, a türellimesséiget* az emberi szivekbe írt örök, isteni törvényeket, (Mozgás ® kommunista- és a szociáldemokratavárton.) az emberi méltóság elismerését, az emberi személyiség tiszteletben tartását, a más veteményit iránti türelmességet. Ez örök isteni és emberi .jogok átmentése esetén nem kell félnünk azoktól a fcoir méhében kialakult társadallmi, politikai és gazdasági változásoktól, amelyek egy új, emberibb, szabadabb világ megteremtésébe irányulnakEzeknek a. szempontoknak a megvilágításában tanulmányozzuk az elő-tünk fekvő törvényi avaslatot. Ez a javasíaC társadalmi és gazdasági életünkben olyan radikális változásokat teremt, mint amilyenek csak a földreform nyomában jártak, A földreform felszámolta a magyar feudalizmust. Ez a '-örvény, illtetve az előtte megjelent randeOfet a magyar kapitalizmust van hivatva likvidálni. Ési én nem félek bevall lani, már itt bevezetőben, hogy nem sásatom vissza a feudalizmust és nem, hullatok könnyet a kapitalizmus fölött sem. De nem kívánok ez; alkaloinbó'Ii gyűlölködő szfavaMól hemzsegő sírbeszédet mondani a kapitalizmus felett. A történelmi fejlődés törvényiednek és nem iérzelmi tényezőknek eset. áldozatául a kapitalizmus. Önmagában halmozta fel azokat a toxinokal, azokat a belső mérgeikeit, amelyek idők! multán ez! • az egykor ^szükségszerű és igenis, az emberi haladást, a technikai fejlődést, az életszínvonal emelkedését' előmozdító gazdasági rend szervezetét, egyre intóább megbénították, funkcionális zavarokat okoztak benne, visszatérő válságokat és ezzel együttjáró munkanélküliséget, tömegnyomorúságoitA kapitalizmus önmagát ölte meg akkor, amidőn egyre inkább a monopólkapitaHizmus jellegé, vette fel, amikor hatalmába kerítette az az államhatalom egész apparátusát, a parlamentet, a sajtót, amikor nálunk szövetségre lépett a halódó feudalizmussal és így egyreinkább szembe került a dolgozó nép érdekével és érzelmeivel. Nagyfokú elfogultsággal lehetne vádolni azt, aki azt hirdeti, hogy 'a ka pitailizmusnak csak bűnei voltak és érdemei nem. A kapi alízmus is eszköze volt az emberi haladást előhbrevívő erőknek, de, csak eszköze és nem célja.. Csak egy közbeeső állomás a haladás útján és nem egy végleges, megmerevedő állapot, mert a ' örténeliem nem ismer megkövesedést és nem ismer érelmeszesedet':, korokat. A történelem előremozgat ás, amelyben feudaiiizmus, kapitalizmus, szocializmus, diktatúra. demokrácia csak egymást felváltó kor-szakaszok. A történelmi változás iramai természetesen nem ^egyforma ia különböző országokban.; A múltban Magyarország más országokkal szemben a feudalizmus utolsó védőbástyája volt, az utolsó feudális ország volt Európában,. Most viszont a társadalmi fejlődés élvonalába került, ami egyes, rétegeknek !Í

ermószetesen éppen olyan kellemePen, mint amilyen kellemes volt számukra áz, hogy a múltban a sereghajtók voiltunk. E fejlődés menetén a ^szubjektív érzések, az egyéni ellenállás ok, sőt még az új változásokat elkerülhetetlenül nyomon kisekre igaiziságtaliansiágok, jogosan !felhozható egyéni sérelmek sem tudnak változtatni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat is ennek a megakaszthatatlan fejlődésnek egyik bizonyítéka. Ké'ségtelein^ íhogy mélyen, sérti egyesek anyagi érdekeit, radikálisan szembeszáll a magántulajdonnak azzal a fogalmával, amelyet a mulltfolól örökségképpen kapott a mai társadalom. És mégis, ha tárgyilagosan s a Üörtéaelmi fejlődós logikai vonalán akarunk hozzászólni ehhez a javaslatihoz, akkor nemcsak, az egyéni sérelmeket, a tulajdon régi fogalmával való összeütközést, a javaslat hibáit és a rendelet végrehajtása során elkövetett túlkapásokat, ószszerűtlenségeket, káros intézkedésekét kell tekintetbe vennünk, (Morgás a kommunistapárion.) hanem egyrészt azokat a társadalmi erőket, amelyek ezt a jávas^atiot megérlelték, másrészt azokat a gazdasági és. politikai indokokat, amelyek a javaslatot alátámasztják. T. Ház! Én pártom nevében egyforma nyíltsággal és őszinteséggel .akarok szólni az érem mindkét oldaláról- Kétségtélen, hogy a javaslat mélyen belevág a magántulajdonról eddig fennállott nézeteikbe. Vannak, akik a magántulajdon szentségének nevében egyszerűen rabásnak minősítik] ezt a, javaslatolt. Ezeknek csak az esetbein volna igazuk, ha mi is elfogad* nók a magántulajdon ókori pogány értelmezését, amely szerint a magántulajdon a jus utendi et abutendi, vagyis, a, tulajdon használatának és a tulajdonnal való visszaélésinek a joga. Ez a felfogás nem szab korlátokat a tulajdonnal való rendelkezés fölött. Egyformán minősít szent és sérthetetlen tulajdonnak földet, házat, munkaeszközt, barmot és embertEz utóbbival is korlá'lanull rendelkezhetett, akárcsak állatjával, éheztethette, kizsarolhatta munkaerejét, és ha, nem Iái ta többé hasznát, eladhatta, sőt meg is ölhette. A magántulajdonnak ez a pogány felfogása volt az állapja a rabszolgaságnak. Ezzel a magántulajdoni felfogással és ezzel a rabszolgarendszerrel szemben jelentette a világtörténelem Hégnagyobb szociális, forradalmát a kereszténység. Jézus Krisztus: átértékelte úgy a magántulaj áow, mint az lemíbeír fogalmát Az embert visszahelyezte etredeti méltóságába, a magántulajdont pedig korlátok közé szorította- Szamosi példát boizJhatnék fel az őskereszténységinek a magántulajdom korlátlan voiltával szembeni állásfoglalásairól. Elismerte az őskereszténység és a mai keresztény tanítás is, hogy a magántulajdon természd-i jog, csakhogy nem sértheti a közösség érdekeit, nem: alapulhat más ember természetjogának, más ember boldogulásának megsértésem, nem keletkezhet magántulajdon más ember lelki is-