Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-64
141 Az országgyűlés 64. ülése 1948, pontját jelentenie annak az iparügyi minisztériumban most már folyama'bam levő átszervezésnek, amely korszerűsített és a mai gazdasági struktúrának megfelelő minisztériummá akiarja tenni az iparügyi minisztériumo'. Ezen a gazdasági politikán keresztül kell törekedni arra, hogy a magyar parasztság i s 'végre H;udja hajtani a, mlagyar munkásság ós értelmiség segítségével a mezőgazdaság gépesítéstét ós ezen keresztül tudja letérni a magasabb emberi éle 1 színvonalját. {Meg vagyok róla győződve, hogy az egyas ipari vállalatok akarni tulajdonba vételéről szóló törvényjavaslat messzemenően szolgálja ezekiet a szempontokat, amelyekről beszéltem, és ezért a magam és 1 pár era (nevében örömmel fogadom el a javaslatol (Hosszantartó nagy i'aps a kormánypártokon,) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést felfüggesztem. (Szüne': 13.23—14.10.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitóim. Szólásra következik a kijelölt szón )kok közüli HEGYESI JÁNOS jegyző: Scbiffer Pál! SCHIFFER PÁL íszd): T- Országgyűlés! Az elmúlt hetek politikai eseményei ós hangulata arra engedtek következtetni, hogy a magyar inép körében, az elénk táruló fej 1 adatok megoldásai érdekében, s a r múlt eseményeiből Vjaló tanulság eredményeképpen egy nagy öszszefogas, egy nagyobb, harmonikusabbi egység fog kialakulni.. Éppen ezért volt jelentős és érdekes ennek a törvényjavaslatnak a napirendre tűzése és tárgyalása, hogy képet nyerjünk, megállapíthassuk, i vájjon a magyar demokrácia {parlamenti elVnzéke ugyancsak átérzii-e a történelmi idők jelentőségét, ugyianesak tudomásul veszi-e, hogy az ország, a nép érdeke megkívánja az építőszándékú erők becsületes összefogását. Ebben a vonatkozásban ós ebből a,'szempontból vizsgáltuk a tegnapi és a mai napon is azt a magatartást, amelyet az ellenzék tanúsít. Őszintén szólva- amikoir Barankovies igen t. képviselőtársunk első szavait hallottuk, még ha tarta'milag pontosan megérteni és meg" fogni nem is lehetett elméleti síkon, elvontan tartott és gyakorlati vonatkozásban kevés konkrétumot taríalmiazó fejtegetését, az alaphangja, a hangsúlyozása olyan volt, hogy kezdtünk reményeiket táplálni- Kezdtük azt a hitet, azt a feltevést magunkévá tenni, hogy az ellenzék eme illusztris képviselői tudomásul veszik a történelmi idők történelmi feladataitElme etileg és gyakorlatilag is helyesnek tartjuk, ha íaz ellenzék kritikát gyakerol, helyesnek, szükségesnek, kötelezőnek tartjuk, ha az ellenzék építő bírálatával segíti a kormány tevékenységét, alkkor is, ha tudomásul veszi, hogy a kormány feladata az ország létének és fejlődésének feltételeit kimunkálni, akkor is, ha tudomásuil veszi, hogy e eéMk érdelkében a kormánynak néha kell népszerűtlen intézkedéseket tennie, kell olyan intézkedéseket tennie- amelyek ideiglenesen ese^eg az ország egészét, vagy pedig oz ország néneiseégének egy kicsiny rétegét kellemetlenül érintik. Ha a napirenden lévő javaslatot vizsgáljuk, akkor ezt a javaslatot sem lehet és nem szabad más szempontok figyelembe vételével évi április hé 28-án, szegráán. 142 vizsgálnunk, mint hogy szolgálja-e az ország javát, az ország fejlődlését, létét és biztonságát, és az ellenzék kifejtett kritikáját sem szabad másként értékelnünk, mint hogy ebben a vonatkozásban hozzáad-e a kormány .iószáaadé" kaihoz, vagy elvesz belőlük. A felszabadulás után a magyar ipar kapacitása 53.3°/o volt. Ezt a kapacitást sem, tudta kifejteni nyersanyaghiány és más nelhézségek következtéiben- A magyar mezőgazdaság pedig az ismert ós sok esetben itt elLmomdott okok miiatt nem volt abban «iz állapotiban, hogy az ország lakosságának szükségleteit a megszokott színvonalon kielégíthesse. Ilyen körülmények mellett, ilyen feltételek között kellett a magyar demokrácia kormányának hozzáfogni a minimális emberi egzisztencia számára! az életfeltételek megteremtéséhez, az ország megmaradásának és jövőjének biztosításaihoz. Ennek egyik döntő faktora volt a földosztás, másik döntő, nem lebecsülendő faktora a szénbányászat államosítása. Itt röviden, mégegyszer visszatérve rá, foglalkozom evvel a kérdéssel, mert nem mindig jól és kellően értékelik a magyar gazidasági életnek ezt' a szektorát. Ha annakidején, rendkívüli állapotok közlött a magyar kormány nem államosítja a szénbányászatot és nem követ el mindent, hogy ennek segítségével a közlekedés', az ipar fungálhasson, a lehetséges vérkeringés r SÍZ ország ereiben működjék^ akkor életképes Magyarországról, élő és önálló Magyarországról ma nem beszélhetnénk. Abban, hogy sikerült az ipart jelentős mértékben újjáépíteni, sikerült a földreformot megvalósítani ós annak eredményeként életképes kisparaszti birtokokat létesíteni, döntő, természetesen kölcsönhatáson alapuló szerepe volt az államosítás eredményének a szénbányászatban és — ezt vihetjük tovább — az eddig államosított szektorokban:. Azt. hogy a gépesítés területén fejlődés van minden vonatkozásiban, hogy kötelezettségeinknek a dolgozó nép felé is és nemzetközi vonskozáshan is eleget tudtunk jó becsülettel tenni, jelentős mértékben az eddigi államosítás eredményének és tényének köszönhetjük. Az államosítást nem politikai jelszónak, nem^ egyszerűen politikai programmnak tekintjük és tartjuk.^Az államosítás számunkra eszköz a dolgozó nép életszínvonalainak emelésére. Eszköz a hároméves terv sikeres végrehajtására, a magyar gazdasági élet válságoktól mentessé tételére ós őszintén hozzátesszük eszköz a szoeializmas építő munkájában is. (Taps a kormánypártok sormoan.) Nem pártérdek az államosítás, nem egyszerűen osztály érdefc az államosítás sokkal, de sokkalta több ennél: az ország, az emberi társadalom érdeke. Sok ellenvetéssel találkozunk most is, találkozitunk a múltban is és lehet, hogy- találkozunk még a jövőben is az államosítás gondolatával és gyakorlatával szemben. A legsúlyosabb,^ legtöbbet hangoztatott és talán legmeghatóbb színekkel ecsetelt ellenérv, hogy az államosítás sérti a munkával szerzett mia>igántulajdon elvét. (BITCHINGER Manó (szd?: A mások munkájával szerzettét!) Elfogadom ezt az érvet és engedjék meg, hogy ha elfogadtam, meg is vizsgálhassam, hogyan áll világszerte, nemcsak Magyarországon, ennek a munkával szerzett magántulajdonnak a léte, eredete ós természete. A kapitalizmus kifejiődósi 'időszakát, a XVIII. század végét veszem csak vizsgálat tárgyául. Nézzük mer azf a két országot, amely ma, ebben az idő-
