Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

143 'Az országgyűlés 64. ülése 1948. évi április hó 28-án, széf dán. 144 pontban, mondjuk a legnivatottabban, a legrtöké^tesebben Eképfiöelí a kapitalism gazdasági életet. Nézzük meg- Angliát, amelynek gyarmatain 1790-lben minden tíz rabszolgamumkasra esik csak egy szabad munkást A rabszolgamunka, de még a szabad munkaerő kizsákmányolása sem a saját munkával szerzett vagyon feltételeit biztosítja. Az ugyanakkor létesített; amfflai textilgyáraktatn a plébániák munkaházaiból vitték a 7—14 éves gyermekeket és ott hajesérmunkával dolgoztatták Jőket, hogy más- munkája eredményeiként a tőkés, a gyáros busás hasznot vághasson zsebre, (ügy vem! ügy van!\

a

) kommíf nísta- és a szociáldemokratavárt soraiban.) 1730-ban a liverpooli rahszolgakeresfeedeílimi központ mindössze tizenöt hajóval bonyolította le forgalmát. 1770-ben már 96 és 1792ben 132 hajó fogladkoHott ,a raibszolgakereskedellem jövedelmet, vaigyont szerző foglalkozásával- És ha megnézzük, hogyan alakult ki a kapitalizmus, küknek a véréből, kiknek az áldozatából, akibor late évszázadok sorozatán, a XVII.. XVIII. és XIX. századon keresztül láthatjuk Angliáiban azt a folyamatot, amikor a földjéről elűzik a kisbérlőt, a kisgazd átkod ót, hogy helyette a juhok tíz~ és százezreit és a kevés naigykapitaJliista hasznát telepítsék

1 be. (UfíTJ van! a kommunista- és a szociáldemokratamárt swraiJMv) Ugyanekkor látjuk és tapasztaljuk, hogy a városokba kényszerítik ia> földjükről elűzött kisgazd alkod ókat a kis, saját munkával szemzett masránfulajdonok birtokosait és a városokban, pincék mélyén, egészségtelen életkörülmények között kénytelenek vallóban fillérekért, penoykért dolgozni a tőkés magántulajr?»n szanorí'tása érdekében. (GALLÓ ERNŐ íezd): Kár. hogy az urak közül a túloldalon kevesen híallják ezt!'— Közbeszólás a néwoártrál: Igv volt, ezt elismerjük!) Az indiai, amerikai, ausztráliai •gyarmatosítás mind rablóhad járatok sorozata!

1 volt, amer ttyekből szanorodott, keletkezett és alakúi

1

1 az a tőke, amelyet most önök védenek nemzetközi vonatkozásban is. Az Egyesült Államok gazdijairól 1916-ban írt Gustav Myers egy könyvet. Az ember lapozgat benne, utána a tisztálkodás szükségét érzi, kezet szeretne mosni, mert úgy érzi, hogy mocsok tanaid rá abból is. amit olvasott- Astor, MarshalkFiebh Longworth mind csalással, sikkasztással, becsapással, telek spekulácáévaL de nem kétkezi és szellemű becsületes munkával szerezte azt (a vagyonát, amelvet! ma nemzetközi vonatkozásban is veidének- Vandeirb^llt, ^amikor 12 éves volt, még írni sem tndott. Később temgerészetre adta magát, ugyanakkor, amikor laJ felesége butikot nyitott, azután megcsinálta Jaz első nasryobb üzletet, amely jgi törvény előtt végződött, amely neki lehetővé tette, hogy most már tmásokíat dolgoztasson, mert a legnagyobb rablási lehetőség, a legnagyobb vagyonszerzési lehetőség a mások dolgoztatása ék'az keivésbbé vetezélyes, mánt az apró-cseprő csalás. A Morg-an-bankbáz, amelynek politikai súlyát .az Amerikai Egyesült Államok politikai irányítása szempontjából döntőnek lehet minősíteni, ugyancsak nem dicsekedhet el avval, hogy a vagyonszerzés körülményei nagyon megkövetelik a nyilvánosságot. A 24 éves bankalapító, dinasztia-alapító, amikor Lincoln elnök szabadságharcra hívta, nem ajánlja fel karjait a szabadság, a haza védelmére, nem fog fegyvert, hanem elad fegyvert. Eladja azt a fegyvert, amelyet már kiszuperáltak és ,a newyorki arzenálban óesifoavaskent kezelnek. Ezeket ő megveszi darabonként hiarom és fél dollárért és eladja a csatatéren küzdő amerikai haderőnek 22 dolláréra darabjával. Hogy adtán nem tudják használnia katonák, hogy szinte áldozatként vonultatták fel azokas akiknek kezébe ilyen kiszuperált, hasiznáötbatatlan karabélyokait adtak, ez mind nem érdeíkfLL őt csak az érdekű, hogy három és fél dollár ellenében 22 dollárt keresett darabonkint 5000 karabélynál és ezzel megvetheti az alapját annak j a vagyonnak, amely ma is fegyverkereskedéssiel, ma is ártatlan áldozatok vérével szaporítja (és tartja fenn magát. A Harrimanbankiház alapításával kapcsolatban, azt mondja ez a könyv, ameöy 800 oldalon keresztül ismerteti az amerikai inaigytőbe kialakulását, hogy a családalapítással, a bankalapítássial, a vagyonaiaipítással kapcsolatban elkövetett, mondjuk így, disznóságok terjedelmét 800 oldalon niem tudja feldolgozni részletesen, nem .is fogtalkoük vele, míg Carnegieről, akiről olyan sok szépeit olvasnunk, mint követendő példáról megemlíti, hogy vagyonát kereskedéssel szerezte, többek között olyan kereskedéssel, amelyet a polgárháború alaí-t bonyolított le azzal, hogy markotányosnőket szállított a katonák számára. A kapitalizmus rosszul értelmezett védői, a magántulajdon védői ia kapitalimusoni kereszail is szeretnék konzerválni a munkával szerzett magántulaj dönt. Ez téves magatartás. Ha önök megvizsgálják az elmúlt évtizedek gazdaságtörténetét, de osiak legélesebben kivetítve a elmúlt tí

z esztendő gazdaságtörténetét .akkor láthatják, hogy a monopolizmus fellé [ fejlődő kapitalizmus mindinkább felszívja, megsemmisíti ,

a kásexisztenciákat- azokat az egzisztenciákat, amelyek létüket valóban saját munkájukkal kívánják és tudják fenntartani. Megsemmisíti a kisiparos'-* megsemmisíti ,

a kisgadálkodót, megsemmisíti azt az értelmiséget is, ameüy sajá: munkafeltételeinek kimunkálásával, mint önálló %exiszteneia szeretné 'létét biztosítani. Teljiesen igaza van Sismondinak, a polgári közgazdaságban klaszszikus képviselőjének, amikor azt mondja: arra törekszünk, hogy mindenféle tulajdont elválasszunk mindenféle munkától. Nem szellemeskedés és nem alaptalan megállapítás az, hogy aki a kapitalizmus ide ja alatt meg akar gazdagodni, az nem ér rá dolgozni- ' Azt a szemrehányást szokták nekünk tenni — és helyteleníteni, hogy egyesek ezzel «zemben védekeznek, hogy mi, a népi demokrácia képviselői veszélyeztetjük a kisexisz.teneiákat. Nem védekezünk ezzel szemben. mert mi tényekkel igazoljuk, hogy a kisexisztenciáka-fj mi védjük, mi erősítjük, sőt,. mi létesítjük. A népi demokrácia érdeme^ hogy 600.00Ü újgaada lehetett birtokosa sarját munkája eredményének. (Taps a kormánypártokon.) A népi demokráciái érdeme szemben Nyugatteurópával ós szemben Amerika kapitalizmusával, hogy a kisipar a háború előtti állapothoz képest nem fejlődött vissza, és az adott nehéz anyaiggaizdálkodási körülményeik mellett is él és fejlődni fog. És a népi demokrácia érdeme, hogy a kiskereskedők száma a mai napig- nem csökkent 1938-hoz képest A dolgozó, önmagnikat munkával fenntartani kívánó exisztenciák védelmet és gyámolítást találnak a népi demokráciában. Legyen szabad azonban az erdekeit téma-