Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-64

115 Az országgyűlés 64, ülése 1948. vatal állandó gyakorlata szerint is mindig kö­zépipiari üzemnek minősült ós amely az állam­titkár úrnak a kormány nevében adott meg­határozása szerint is feltétlenül középipari vállalatnak minősítendő. Az álíkmtitkár úr meghatározásának ugyanis a magyar iparstatisztikai tudomány és a Statisztikai Hivatal középiparfogtalma nem mond olyan nagyon ellent. Az államtit­kár úr ama meghatározásával, 'hogy nádunk már egy ezer munkást foglalkoztató vállalat is nagyiparnak tekintendő, még összeférhet az az álláspont, hogy egy 900, 800 vagy ennél esetleg kevesebb munkást foglalkoztató válla­lat nagyipari üzem, de az államtitkár úrnak e meghatározásával olyan meghatározási semmi­képpen sem fér össze, amely a középipar fogal­mát magyar vonatkozásban lineárisan a száz­nál kevesebb munkást foglalkoztató vállalatok körére szűkítené. Mivel oedig a kormány nevé­ben nyilatíkozó államtitkár úr 1948 február 26-áni kijelentette, hogy a magyar középipari vállalatok államosításáról nem lehet szó, sőt ezek államosítása végrehajthatatlan és célsze­rűtlen, ezért meg kell állapítanom, hogy e törvényjavaslat intézkedései nem ugyan teljes egészükben, de jelentős részükben homlokegye­nest ellentétben állanak a kormány nevében másfél hónappal ezelőtt itt elhangzott ünne­pélyes nyilatkozattal. (Uqv van! Ugy van! a néppárton. — MÉSZÁROS ÖdJön (dn): Ünne­pélyes szószegés!) Talán szabad azt az óhajunkat nyilvání­tani, hogy szeretnénk megismerni azokat az egy hónap alatt bekövetkezett változásokat, amelyeíkl az 1948 február 26-átn még végrehajt­hatatlan és célszerűtlen államosításokat 1948 március 25-én már végrehajthatókká. célsze­rűekké, sőt kikerülhetetlenekké tették. Azt ugyanis egy ^ pillanatra sem lehet feltételezni. hogy ilyen lényeges kormánypolitikai szándék tekintetében akár az államtitkár úr, akár bárki más tudatosan alkart volna bennünket megté­veszteni. Nem viglals'ztaló azonban az sem, ha csupán az előrelátás hiánya forop fenn, mert vezetni lányegéban annyit tesz. mint előre­látni. A tervezésnek pedig — s aiz államtitkár úr a Tervhivatalnak is elnöke — egyenesen alapszempontja, — hogy filozófiai nyelven szóljak; céloka — hogv előre állapítsa meg a teendőket (Ugy vto\n! Ugy van! <r néppárton.) A kormánynyilatkozatok ós kormánycsele­kedetek iklözötti ellentmondás >a legkevésbbé al­kalmas az óllfl,mpoligérok kormány iránti bi­zalmának megerősítésére. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Mi az államtitkár úrnak a kormány nevé­ben tett kijelelntóseit mindenesetre komolyan vettük. Az államosítás körét illetően ma sem volna vita közöttünk, ha! a kormány a törvény­javaslat megszerkesztésében február 26-J ígére­tétől el nem tér. (SCHTFFER Pál (szd): Csak ez az egyetlen ok?) A körtl a terjedelmet ille­tően. A kártalanítás stb- más kérdés! (JUSTTTS Pál (szd): Mindig van valami baj. képviselő úr!) Sajnos, nem mi tehetünk róla! (Derültség a néppárton. — JUSTUS Pál (szd): Mindéin ál­lamosítással baj van! — Zaj és ellentmondások a néppárton. — Az elnök csenget- — PIROS László (kp): A síbolás nern fáj? A sok millió, amit asz országból elvittek?!) Dehogynem. (Zaj. — Az elnök csenget. — 11.30.) T. Országgyűlés! Hadd végezzek ezzel -EZ érvvel, amelyet a képviselő úr most a vitába bedobott és amelyet már többször hallottam: évi április hó 28-án, szerdán. 118 hogy a síbolások, a tőkekivonások megakadá­lyozása céljából kellet ehhez a rajtaütésszerű, széleskörű államosításhoz nyúlni- (Egy hang a kommunistapártróh Nagyon isi kellett! Na­gyon szomorú, lenne, ha, amak a széleskörű fel­hatalmazásnak! birtokában, amelyet tegnap meghosszabbítottunk, s a hároméves terv végre­hajtásához adott felhatalmazás birtokában a kormány semmi néven nevezendő más remediu­mot nem tudott volna találni arra B hogy a tőké­ket az országból ki ne síből ják. mint pusztán az ilyen államosításit, (Élénk taps a néppárton- — PIROS László (kp): Ez a legbiztosabb! Ez a legmegfelelőbb! — JUSTUS Pál (szd): Meg­előzésről va,n szó!) Lett volna elég alkalmas más remedium. (Nagy zaj. — DÖBRENTEI Károlyaé (kp): Az előbb azt mondta a. képvi­selő úr, hogy a kapitalizmus élten van! — JUSTUS Pál (szd): Most kellene előrelátni, képviselő úr! — RUDAS László (kp): Ő min­dig hátulról Iáit előre! — Zaj a néppárton-) ELNÖK: Csendet kérek, képviselő urak! — Tessék folytatni! BARANKOVICS ISTVÁN (dn): Az eddigi államosítások következtében még logikus lett volna és egy egységes iparpolitikai koncepció­ba is beleiUeszitihető lett volna, ha az állam a nagy texiolipairi, vegyipari, gyógyszeripari üze­meket, illetve általában mindazokat az üzeme­ket belevonja az államosítás, körébe, amely üzemeik iparszervezetileg elválaszt-h: tatlanok a már államosított üzemektől, tehát amelyeknek államosítása egy ipar racionális és vertikális felépítésével indokolható lett volna. Nem üt­köztünk volna meg tehát azon, ha most azok a vállalatok 1 kerülmelk államosításra, amelyek — Vajda államtitkár úr általánosabb jellegű ki­fejezésével élve — típusban — gondolom azt értik rajta, hogy iparszervezetileg is — nem különböznek a már államosított vállalatoktól. (Egy hang a kommunistapártról: Ejnye! Ej­nye!) Ha azonban a száznál több munkást fog­lalkoztató vállalatokat állami tulajdonba vesz­szük, (RUDAS László (kp): Az is típus!)—tu­dom, del iparszervezetileg nem egységes (RU­DAS László (kp): De típus! — Derültség a néppárton.) — akkor a legvegyesebb típusú, ipairszervezetLleg egyáltalán nem egységes vál­lalatokat vonnánk be az államosítás körébe­T. Ház! Ném járulhatunk tehát hozzá ah­hoz a sommás eljáráshoz, ; mellyel a kormány a száznál több embert f oglalkoztató vállalatokat egyetemlegesen az államosítás körébe vonta, ahelyett, hogy a szakszlerű ós megfontolt, ipar­szervezetileg- w, indiofcolt államosítási tervét kö­vette volna, különbséget téve az iparvállalatok között. Az ilyen lineáris államosítás megfelel­het valamely ideológiának, de iparpolitikai koncepciót nem. tudok benne fe'ifedeani, mert valamely vállalat iparpolitikai minőségét és, je­lentőségét nem kizárólag a munkások és a foglalkoztatottak száma adja meg, hiszen min­den iparágban a vállalat iparpolitikai jelentő­sége tekintetében különböző a foglalkoztatot­tak számának jelentősége. (FARAGÓ György (szd): Ezért kellett a százon aluliakat is álla­mosítani!) A merőben felesleges, sőt a közérdek szem­pontjából! káros államosításra példakép meg­említem a nyomdaipari és az építőipari válla­latok; lineáris államosítását. (JUSTUS Pál ' (szd) gúnyosan: A Szent Istváín Társulat!) Nemcsak arról van szó, arról nagyon keVeset

Next

/
Oldalképek
Tartalom