Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
69 Az országgyűlés 88. ülése 1948. évi november hó 26 án, pénteken. 1070 továbbítani, ami lényegesen meg fogja könnyíteni, meg fogja gyorsítani a kiadatási é® a bűnügyi jog-segélyforgalom lebonyolítását. Egy további könnyítést tartalmaz még a 21. cikk. amely kimondja, hogy a jelen egyezmény alapján előterjesztett megkereséseket, értesítéseket és kéréseket fordítása! e'iátnj nem kell, vagyis minden állam a saját nyelvén fogja eze 1r et továbbítani, ami szintén egyrészt a gyorsaságot, másrészt pedig a költségkímélést fogja szolgálni. Ezek aszok a rendelkezések, amelyek a jelen légi jogtól eltérést mutatnak A többi rendelkezés olyan, hogy ált°lában véve megfelel a kiadatási jog jelenlegi szabályaiinak. Ezért kérem a t. Házat, bogy ezt -> törvényjavaslatot azok" kai >& kisebb szövegezési módosításokkal, amelyeket a bizottág a jelentésben feltüntetett és amelyek kizáiróliag a szöveg- helyességét és^ szabatosságát javítják általánosságban a. részletp« tárp-valás alánjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés és tans.) ELNÖK: Kíván-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni 1 (Nem!) Ha szólni senH nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdtem a v t. Or sir,ággyűlést, hogy a Magyar Köztársaság és a Román Népköztársaság között a bűntettesek kiadatása és a bűnügyi jogsegély tárgyában kötött, Budapesten, az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-el (Igen!) Kimondom^ a határozatot, hogy az Országgyűlés^ a törvényjavE-slatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem) a jegyző urat. szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni CZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét). ELNÖK Kérdeni a t. Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat címét elfogadja-ef (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az Országgyűlés a címet elfogadta. Kérem «ai jegyző urat, szíveskedjék az 1- %-t felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa az 1—3. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) , ELNÖK: Ezzel az Országgyűlés >ai törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a Magyar Köz" társaság és a Román Népköztársaság között a polgári eljárás ós a magánjog körébe tartozó egyes kérdések tárgyában kötött, Budapestem^, az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt egyezménv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Lupkovits György eilőadó urat illeti a szó. LTTPKOVICS GYÖRGY (kg) előadó: T ; Országgyűlés! lA most becikkelyezésre kerülő magyar-román polgári eljárása és magánjogi egyezmény szintén azért szükséges, mert az 1925: VI. tc-be iktatott régebbi magyarjroimán polgári jogsegélyi ós magánjogi egyezmény hatályát a háborúd állapot megszüntette. Eninek folytán szerződésen kívüli állapot állt elő. Szükségessé vált tehát, hogy ezzel! a baráti, szomszédos országgal a polgári jogsegély f és a nemzetközi magánjog körébe tartozó kérdéseket egyezménnyel rendezzük. Az egyezmény (2) bekezdése kimondja, hogyha Szerződő felek az egyezmény hatályba lépésétől kezdve a maguk részéről alkalmazni fogják az 1905. evi hágai polgári jogsegélyegyezmény rendelkezéseit. Ennek a kollektív nemzetközi egyezménynek a rendelkezéseit azért ftgjuk a jövőben alkalmazol mert ezt az egyezményt Magyarország annakidején szintén elfogadta, az 1909. évi XIV. tc-ben az ország törvényei köze iktatta. Miután azonban a párizsi békeszerződés a kollektív nemzetközi egyezmény éknek, amelyeknek hatályát a háború felfüggesztette, ÚD brli hatályba léptetésére nem tartalmaz olyan rendelkezést, mint amilyet annakidején a trianoni szerződés tartalmazott, 221. §-ában. szükséges, hogy a két szerzőrV) fél eninek a kollektív egyezménynek a rendelkezéseit kétoldalú egyezménnyel magára nézve kötelezőnek ismerje el. Eninek az egyezménynek a rendelkezéseit tehát nem fogom, ismertetni,' mert azok már bennefoglaltatnak a magyar törvénytálrban és csak azokat a rendelkezéseket fogom kiemelni, amelyek ahhoz képest eltérést, javítást ós újabb fejlődést jedantenek. Az egyezmény 2. cikke kimondja, hogy a gyámhatóságok efőtti eljárásban szintén alkalmazni kell a hágai polgári jogsegélyegyezmönrendelkezéseit. Ennek azért van jelentősége, mert csak Magyarországon gyakorolják a .gyámhatóságot, közigazgatási hatóságok, Ro~ mÉtniábatn és általában véve majdnem az öszszes európai államban a gyámhatósági jogkört bíróságok gyakorolják. Miután onnan bíróságtól-bíróságig megy a jogsegéfyi érintkezés, szükséges volt kimiondani. hoigy a bíróság nemcsak a másik állam bíróságához, hanem a másik állam gyámhatóságához is fordulhat ugyanolyan úton, mint ahogvan ,q hágai polgári jogsegélyegyezményhen, illetőleg ebben az egyez menyben meg van állapítva. A másik rendelkezés a 3. cikkben az, hogy a kézbesítési ÓSÍ a megkeresési ügyiratokat a két szerződő' fél bírói és gyámhatóságai egymáshoz közvetlenül fogják továbbítani. Ez annyibiam jelent jelentékeny újítást, hogy neon lesz szükség arra, amit a bág^i egyezmény előírt, vagyis nem 1 lesz szükség a konzuli útra, a diplomáciai közvetítésre, sőt nem tes-r szükség a két álfiam igazsiágügyminisztériumának közvetítésiére sem, hanem a két állam bírói és gyámhatóságai egymással közvetlenül tudnak érintkezni. Naigyjelentőségű új rendellklezést) tartalmaz a 9. cikk, amely kimondja azt' hogv albban az esetben, ha a perköltség-biztosíték alól mentesített felperest a perköltlséigben elmarasztalják, akkor az alperes a perköltségekben marasztaló ítélet alapján a végrehajtási kérelmeit nem konzuli vagy diplomáénál útion, ihamem szintén közvetlenül terjesztheti elő a másik állam hatóságainál' azoknál a hatóságoknál, amelyeik a végrehajtási kérelem teljesítésére' azután pedig a végrehajtás foganatosítására illetékesek. Hasonlókép igen szociális rendelkezést tatrtaimaz a 10. cikk' amely kimondja, hogy a szegénységi jog iráinti kérelmet nem kell diplomáciai úton a másik államba továbbítani' hanem az érdekelt fél a saját területté szerint illetékes járásbíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatja a szegénységi jog megadása iránti kérelmet és ezt a kérelmet a másik fél bíróságához közvetlenül lehet továbbítani. Hasonlókép náruos szükség arra, hogy ezt a kérelmet és annak mellékleteit fordításokkal lássák el.
