Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
1067 Az országgyűlés 88. ülése 1948. az eltérés. Elmondja tudniillik azt hogy most a megszilárdult új állami rendben, amely lényegileg- Romániában és Magyaro-rsizégon is azonos, szükséges, hogy mind a két állam védje* kezzók ée kiadja azokat a bűntetteseket, akik a fennálló állami rend ellen vétettek. A másik eltérés az, hogy helye van kiadatásnak, tekintet nélkül arra, hogy a cselekmény a megkeresett szerződő fél törvényei saerint bűncselekmény-© vagy nem. Erre azért kellett külön kitérni, mert a kiadatási jog- általános szabályai szerint mindig mind a két fél büntető törvénye kell hogy büntetést szabjon .ama a bűncselekményre, amely miatt kiadatásnak van helye. Minthogy azonban a politikai jellegű bűncselekmények nem azonosak a két államban, mert minden állam csiak ,a sajiát állami és társadalmi rendjét védi* ezért kellett ilyen kivételes rendelkezést felvenni, különben ezt gyakorlatilag nem lehetett volna végrehajtani. A másik különleges rendelkezés — amelyet egészen röviden ismertetni óhajtok — a 3. cikkben található g kimondja azt, hogy háborús bűncselekmény, továbbá a béke és az emberiesiség ellen elkövetett bűncselekmények miatt helye van kiadatásnak abban az. esetben is, ha a kiadatni kért személy a megkeresett szerződő fél állampolgára. Ez szintén eltérést jelent nemcsak a kiadatási szerződések eddigi rendszerétől, hanem a büntetőtörvénykönyv Í7. §-ától is, amely kianiondja, hogy magyar állampolgár kiadatásának nem lehet helye. Ennek &z eltérő rendelkezésnek indoka egyrészt az, hogy már a fegyverszünetii szerződés, azután pedig maga a párisii békeszerződés 6. cikkében kötelezte Magyarországot arra, hogy az ilyen bűncselekményekkel vádolt egyéneket, tekintet nélkül az állampolgárságira, ki kell adná; másrészt pedig az az 'indoka ennek a rendelkezésnek, hogy az újabb jogfejlődés;, mégpedig a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszák ítéletében kimondott szabályok — amelyek az 1945. évi augusztus 8-án kelt londoni paktumban vámnak kifejezve — súlyos büntetéseket állapítottak meg a n'agy háborús bűntetteseikre. Ezek azok a háborús (bűntettek, amelyekről most itt saó van és ezekre vonatkozóan vállalnak kötelezettséget a kiadatás tekintetében a velünk szomszédos Romániával szemben. Röviden meg akarom mondani, hogy tulajdonképpen milyen bűncselekményről van itt iszó. Háborús bűncselekményt követ el a mostani újabb nemzetközi büntetőjogi fejlődés szerint az a katonai vagy polgári személy, aki a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól szóló 1907. évi hágai egyezményt megszegte, vagy pedig megszegte azt az 1929. évi genfi egyezményt, amely a hadrtakelt seregek sebesültjeinek, betegeinek helyzetét óhajtja javítani, vagy a 1 hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozik. A béke elleni bűncselekményeken — amelyek ezüdőszerint még nincsenek kodifikálva, a magyar jogban — azokat a bűncselekményeket kell érteni, amelyek agresszív háború megindítására vonatkoznak és amelyek szinten ellentétben állanak azokkal a nemzetközi egyezményekkel, — így például az úgynevezett Briand-Kellogg-pakítummal — amelyek a háborút mint a nemzeti terjeszkedés érvényesítésének eszközét eltiltják. (17.30.) E bűncselekmények harmadak csoportjába az emberiség, helyesebben az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények tartoznak:: ezek évi november hó 26 án, pénteken. 1068 miatt a bűncselekmények miatt a nürnbergi katonai nemzetközi törvényszék már büntetéseket állapított meg és ezekíre vonatkozóan most egy külön nemzetközi koülektív egyezmény készül, az úgynevezett genocídium bűncselekményének megbüntetésére. Eszerint bünitefoii kell, azt, aki népeknek, vagy nemzetiségefenek, vagy fajoknak, vagy vallási kisebbségeknek a kiirtására törekszik. Ez a kiirtás! lehet az illető személyeknek megsemmisítése, megölése az ő kulturális, társadalma mivoltuknak megsemmisítése, továbbá családi állapotainak, egyéni szabadságának, érvényesülésének meggátlása. Ezek a bűncselekmények ezidőszerint még nálunk nincsenek kodifikálva' amint azonban az dgazságügyminiszter úr éppen^ egy órával ezelőtt említette, ezek azok a bűncselekmények, amelyeket az új bűntetőtörvénykönyv szintén szabályozni fog. A szakasznak azt a rendelkezését, amely szeritat 'itt akkor is helye van a kiadatásnak- ha .a kfiadni kért személy a megkeresett fél állampolgára' q (2) bekezdésben úgy enyhítettük, hogy ilyen esetben a megkeresett államnak joga van mindig a saját mérleglése szerint eldönteni azt, hogy ki kívánja-e adni azt a személyt, vagy pedig saját bírósága előtt óhajtja felelősségre vonniMeg kell említenem még azt is. hogy ez az úgynevezett genocídium, amelyet népgyilkossiágnak' vagy fa" ? " , yilko«ságnak lehetne nevezni, az újabb nemzetközii egyezménytervezet szerint nemcsak személyeik, magánemberek és hivatalos személyek által lehet elkövethető, hanem ezt elkövetheti maga az állam is, mint ahogyan ia hitleri Németország Is a maga egé* iszébeoi' mint állam rendszerűén és tervszerűen követte el ezt a most már bűncselekménynek minősített tevékenységet Természetesen ilyen , esetben nehéz volna az ítélkezés a nemzeti bíróságok előtt, ezért a nemzetközi büntetőjog fejlődésének újabb iránya szerint^ egy nemzetközi büntetőtörvényszék szervezése van kilátásba véve. vagy pedig a már fennálló és működő hágai nemzetköftt törvényszéknél fognak egy büntető tanácsot szervezni, amely hivatva lesz ezeknek a bűncselekményeknek esetében eljárni. Ha tehát a kollektív nemzetközi egyezmény létrejön majd és azt Magyarország is el fogja fogadni, akkor még egy maisik lehetőség is lesz, vagyis az egyes bűntetteseket esetleg ez elé a nemzetközi töirvényszék elé fogják utalni, különösen akkor, ha e/ek hivatalos személyek, szóval hivatalos minőségben a felsőbbség utasítására követik el az ilyen bűncselekményt. Az egyezmény továbbá, rendelkezései közül ki kell emelnem azt, amely a 8. cikk második bekezdésében foglaltatik. Eszerint olyan esetben- amilyenről éppen az előbb volt szó, vagyis háborús bűncselekmény, n béke és az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény esetében a kiadatási kérelemhez mindig mellékelni kell a bizonyítékokat is. ami jelentékeny eltérés a mostani kiadatási jogtól, mert ezádőszerint a kiadatási kérelemhez a bizonyítékokat nem kell mellékelni' legalább is a kontinentális jogokbanÜj rendelkezés ebben az egyezményben az, hogy a kiadatási és bűnügyi jogsegély kérelmeket nem diplomáciai úton. hanem a két érdekeit állana igazságügyminisztériuma által kell
