Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-88

1047 Az országgyűlés 88. ülése 1948. évi november hó 26 án, pénteken. 1048 g'úket h fíználták feli tiltott cselekmények elkövetésére. Síaijnos, ezt .a mai nehéz időkben is tapasztalhatjuk és napjaiínkban is félelmetes arányokat öltött ia bűnöziés. Szerfelett nagy azoknak a száma, akik a gonoszság útjára lépnek. Ma már életerős, munkabíró, szellemi és anyagi javakkal megáldott embereiket is nagy számban látunk a bűn ösvényére tévedni.^ Az erkölcsöknek ez a megdöbbentő elvadulása gondolkodóba ejt minden becsülete*

1 embert és önként felmerül a kérdés, vájjon igaz-e az, amit áütaíábfaín hirdetnek, hogy a miivelkség emelkedése és az erkölcsök tiszta'ság-a egymással fordított arányban áll? A magam (részéről ezt, mint mélyen sértő feltevést, a leghatározottabb'n visszautasítom, mert ezek a jelenségek nem állandó bajok, nem állandó veszedelmek, hanegn o?aik mulandó és gyógyítható betegségek. Az emberi (műveltség és a tiszta erkölcs a mai demokratikus rendben teljes fényében kell, hogy ragyogjon, és ezért felemelő érzés tölt el bennünket, i mikor a megtorló igazság érdeikében ezzel a. büntető javaslattal foglalkozunk. Hogy a pozitív törvény szempontjából mi a del'üktum, azt ón valamikor úgy tanultam, hogy bűntett vagy vétség iminden olyan cselekmény, amelynek megakadályozására az állam a maga érdekében szükségesnek tartja törvényt alkotni, hogy védelméül szolgáljon az állami berendezkedésnek; e cselekmény elkövetőire a törvény kriminális büntetést állapít meg. Hogy azonban még m;i legyen tulajdonképpen deliktum, ennek eldöntése magán k a tudománynak és a törvényhozásnak feladata és ha ezt a büntetőjfavasllatot tárgyilagos szemmel elolvassuk, azt (kell megállapítanunk, hogy az igazságügyi kormányzat eme két kötelességéneik meg is felelt. Nemcsak jogááztársaim, hanem mások előtt is köztudomású tény,, hogy ,a büntető Ja vaslatok és <a bünretőkódex elkészítésébe az igazságügyi kormányzat —.nagyon helyesen és bölcsen — kiválóságukról ismert büntetőjogászokat vont be abból a célból, hogy a készülő büntetőjogi kódexet ós bün tető javaslatokat akként készítsék el, hogy a tudománynak is megfeleijenefc Eleget tett ÖB igazságügyi kormányzat másik kötelezettségének is, amikor az igazságügyi bizott

;

ág ülésében letárgyalt tör vény javasia-; tíot idehozt,

a a törvényhozás' elé, hogy anyagi büntetőjogunk egyes fogyatékosságait kiküszöbölje. , , Tisztelt Országgyűlés! A bűnösség szerény véleményem szerint nem egyéb, mint betegség, amelyet az állam a büntetőtörvenykönyv egyes szakaszaival kíván meggyógyítani a megsértett jogrend és a köz érdekében. A bíróság feladat

1

, hogy ezt a receptet hogyan alikaimazza. Ezzel kapcsolatban fel keEH. hívnom az igaz-ágügyi kormányzat és a innniSzter űr figyelmét arra, — azt hiszem, o is t pasazialta akkor, amikor azt a dicső fogialkozást folytatta, amelyet én űzök — hogy a büníetőbírák az ítélet indokolásában ápala ban ezt szokták mondani: olyan büntetést szabtunk ki, amely a vádlott alanyi bunosségi fokával és a cselekmény tárgyi súlyával van arányban. Az ilyen indokolás általánosan bevett szokássá fejlődött ki a büntetőbíróságnál, holott, véleményem szerint, a demokráciában a^bírónak elsősorban a tettes, vagy vádlott előéletét kell vizsgálnia, azt, hogy milyen körülmények között követte el a bűncselekményt, milyenek voltak életkörülményei, családi élete^ Ha eze<flset a körülményeket a bíró a

z emberiesség szempontjából tesfei vizsgálat tárgyává!, akkor szerény véleményem szerint nem kel! csak e&t az általánosan bevett ítéleti imc'iokolást elmondania, hanem ténylegesen teljesítheti azt a kötelességét, amelyet a demofcráeia megkövetel tőle. T. Országgyűlés

,

! Az idő előrehaladottsága miatt kénytelen vagyok nagy vonalaikban foglalkozni a törvényjavai?lat egyes* szakaszaival, amelyeket teljes egészükben elfogadok. Csupán egy körülményre kívánom

1 külön felhívni az előadó úr figyelmét, tudniillik az I. fejezet 1. szakaszára. Ez a szakasz az elmebeteg bűnözők biztonsági őrizetéről szól. Ezziel a kérdéssel mjár nagyon sokat foglalkoztak itt. Meg feléül állapítainiom — és ezt mi, jogásizemberek tudjuk a legjobban, akik büntetőügyeikkel foglalkozunk. — hogy bizony számtalanszor előfordult eset. hogy tárgyalás közben egyszerre csak előhúztak egy orvosi bizonyítványt, amely szerint a vádlott elmebeteg, tehát nemi büntethető. Ez a szakasz úgy rendelkezik, hogy bűntett, vagy vétség elkövetése esetéin biztonsági őrizetbe kell helyezni az elmebeteget. Azt kérdezem az igfen tisztelt előadó úrtól

1

, van-e luoidum intervalluma annak az elmebetegnek, aki nem ön- ési közveiszélyeis és- aki otthoni kezelés alatt van! Ha van lueic!um intervalluma és bűntett vagy vétség miatt biztonsági őrizetbe kerül, mennyi ennek időtartama, ha meg is állapítják, hogy nem ön- és közveszélyes 1 Előfordulhat azonban, hogy az elmebeteg ilyen lucidum intervallum közben becsületsértését követ el. Akkor is egy évig tart a biztonsági őrizetei Ilyen esetben a biztonsági őrizet egyéveisi időtartamát jogi érzékemmel és az igazsággal nem tartanám összeegyéztetliötőiniek. Mindenesetre kérem, hogy erre a körülményre méltóztassék figyelemmel lenni s ebben a szakaszban lehetőleg: jusson kifejezésre, hogy csekélyebb súlyú bűncselekményeknél a biztonsági őrizet ne tartso^ egy évig. Felhívom az előadó úr figyelmét még egy körülményre. Megtörténhetik az is, hogy valaki félév alatt felgyógyul az elmebetejgsógből, megfelelő vizsgáüat után mint gyógyultat elbocsát jáik. Két hónappal később újra kitör az illetőn az elmebetegség — éppen most hallottam egy ilyen, esetet. Mi történik akkori A két hónap alatt felelősségre vonják a bűncselekmény elkövetésiéért és esetleg majd rabkórházból szállítják be újból a biztonsági őrizetbe? A gyakorlatban [mindenesetre lesznek ilyen esetek, ezért méltóztassék ezeket a körülményeket figyelembe venni. T. Országgyűlés! Ügy érzem, ezt a javaslatot valóban! a demokratikus szellem hatja át, a közérdeket szolgálja a törvényjavaslat és a megsértett jogrend is elégtételt kap. Ezért a törvényjavaslatot úgy a magam, mint pártom nevében elfogadom. (Taps a független demokratapárton.) ELNÖK: Szólásra következik; a feliratkozott szónokok közül 1 SZABÓ PIROSKA jegyző: Alvinczy Imre! (Felkiáltások: Nincs itt!) ELNÖK: A képviselő úr nincjsi jelen, fetliraítí kozása töröltetik. Kíván még va'laflai a törvényjavaslathoz áltlalámoisiságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kívátn, a vitát bezárom. Bias miniszter urat illeti a sízió. RIES ISTVÁN igazságügyminiszter: Igen tisztelt Országgyűlés! Már az előadó úr is meg-