Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
104Ö , Az országgyűlés 88. ülése 1948. mondotta, hogy ez a törvényjafvasílat tulajdonképpen csak átmeneti javaslalt, .azért, mert már több, mint egy éve készül az új bünitetőtörvónykönyv, amelynek általános részét még ebben az évben óhajtom a parlament elé terjeszteni. (Taps.) Minthogy azonban a törvény különös részének elkészítése hosszabb időt vesz majd igénybe, szükséges volt, hogy módosítsuk a különös részinek azokat az intézkedéseit,, amelyeik kirívóan ellenkeznek a közérdekkel T. Országgyűlés! Vészy íbépvíisiefllólttárisiam felszólalásában először azt kifoiglásollta. hogy novellát hoztunk ide és nem teljes büntetőtörvénykönyvet. Nem tudom, hogy ezen mi kifogáso'Iini valló van. Vészy képviselő úr vailósíziínűilieg tudja, hogy nagy törvényalfcotásoknál, amelyek nem egy vagy két évre szolimák, általában novellákat szoktak beterjeszteni, ha szükségessé válik a ?égi törvény revíziója. Novellákat isizokbalk hozni akkor is, ha valiamelyük törvénykönyv beleágyazódott a nép jogi meggyőződésébe és nem aikairják egyszerre hatályon kívül helyezni. A Code Napolleonhoz és a Code Bénáiéhoz körülbeílüíl! 2—300 novella készült. Miért? Aziért, mert ezt a törvéniyallikotást a francia nép, a francba szellem diadalámgk tartotta. Az elmúlt 1 három és fél év alatt azért sem lelhetett a büntetőkódexeit elkészíteni, mert a magyar g a zdlasági és társadalmi élet nagy változásokon ment keresztül. Meg kellett tehát várnunk ezeknek a! változásoknak a summazatát, mielőtt lényegbevágó intézkedéseket hozunk. Büntetőtöirvénykönyvet egy vagy két hónap alatt elkészíteni nem lehet, különösen nem lehet aíkskor;, (atmíikor a régi törvényből az új törvénybe; tájiig lehet valamit átvenni. Neui vitás, hogy ia Csemegi-kódexnek nem annyira a különös része* mimt inkább az általános része avult el teljesen és ma, nem 'tudnók elfogadni és helyeselni azokat az elveket, amelyek a CsernegUtódex általános részében le vannak fektetve. Vészy képviselő úr kifogásolta azt is, hogy ebből a novellából, amelyet most a parlament elé terjesztettem,, hiányzik bizonyos alapfogalmak tisztázása. Nem tudona.* miregondolt, mert egyelőre t csak a szándékot mondta. A büntető törvénykönyvekben csak a büntető fogalmak szoktak benne lenniMéltóztatik tudni, hogy a büntető törvény" könyvek a fogalmak egész sorát más tudományokra szokták bízni. A szándékot büntetőjogilag megfogalmazni nem lehet, mert a szándék nem büntetőjogi, hanem filozófiai fo" galom, amellyel a büntető törvénykönyv is dolgozik. Egyetlen büntető törvénykönyvben sincs bevéve az, hogy mi az ingó dolog, ennek meghatározását a magánjogra bízza. (Vészy Mátyás (pk) közbeszól.) Előre is kénytelen vagyok megmondani, ho|gfy laiz új büntető törvénykönyv általános rés zenem sem lesz a szándék definiálva, viszont rugalmasabban ós jobban alkalmazhatóan fogjuk a szándék fogalmával kapcsolatban a beszámíthatóságot és a bűnösséget kizáró okokat szabályozni. De ez hozzá" tartozik a 'szándék fogalmához, amit — ismétlem — semimiesetre sem tudunk definiálná. Az egyes szakaszokra vonatkozóan össze fogom foglalni -— éppen az idő rövidségére való tekintettel — azokat a kifogásokat, amelyeket felszólalt képviselőtársaim hoztak felÉlőre kell bocsátanom — mert ez Vósray évi november hó 26 án, pénteken. ÍÓ5Ü képviselőtársam más kifogásaival is kapcsolatos — a halálbüntetés bérceséről vallott álláspontom üeszögezósét. Nejn tehetek róla, de ki kell jelentenem: a halálbüntetés kérdését most idehozni és ebbe a javaslatba belevetni, nem tudom másnak tulajdonítani, mint propaganda" nak. A képviselő úr propagandát akar csinálni egy olyan gondolat mellett, (VÉSZY Mátyás (pk): Két év előtt beterjesztettem!) amelynek senki sem mond ellent, ellenben a képviseíő úr is tudja, hugy ez a probléma Magyarországon ma nem időszerű. (VÉSZY Mátyás (pk): A Szovjetunióban is eltörölték!) Ne tessék a Szovjetunióra hivatkozni. Ha majd nálunk a viszonyok annyira síabilizálóc!itak> mint a Szovjetunióban, akkor mi is ide fogunk állni a halálbüntetés eltörlésével. Egy ilyen novella tárgyalásánál nem lehet ötletszerűen idehozni ezt a kérdést. A képviselő úr a büntetési rendszer fogalmát összezavarja. Nagyon jól tudja, hogy a halálbüntetést nem lehet egyszerűen egy egy szaka' szos törvénnyel eltörölni, hanem az, erre vonatkozó rendelkezést a büntető törvénykönyv különös részében, valamint az aaóta hozott törvények egy résziében (kell keresztülvinni, Vészy t. képviselő úr óvatosain a halálbüntetésnek nem minden bűnesalekiményre valló eltörlését indítványozita, hanem csjafe! az 1946 január 1. után elkövetett bűncselekményekre vonatkozóan, ©z pedig meglehetősen nagy nehézségeket okozna a, tekintetben, hogy ezt hogyan lehet keresztülvinni a most tárgyalt törvényjavaslatban. De nem is ilyen technikai dolgokról van szó, mert sokkal nehezebb technikai kérdéseket is megoldottunk már, hanem arról, hogy az 1843-as javaslat szerzői tisiatán a francia forradalmat követő idők humanizmusa alapján^ indítványozták a halálbüntetés eltörlését. Vészy képviselő úr nyilván tudja, hogy az ellenvetések olyanok részéről is> akik a halálbüntetés" nek nem voltak hívei, ugyanazon aiz) alapon történtek, hogy az akkori viszonyok sem értek meg arra, hogy a halálbüntetést eltöröljék. • Ami azt illeti, hogy , a halálbüntetés szolgál ja-e egyébként a büntetőjog célját, a társadalom védelmét vagy nem, errevonatkozóan v n statisztika, pro égi kontra. Van statisztika^ amely szerint ha eltörlik , a halálbüntetést, akkor ott, laholl voillt halálbüntetés, álltaiában csökken a halálbüntetéssel büntetendő cselekmények száma, de méltóztatik tudni, hogy ennek az ellenkezőjére vonatkozóan is van staíiszíik , ós talán sehol sem igaz annyira az a mondás, mint itt, hogy a statisztika^ az a tudomány, amely valaműnek a. bizony italára és pontosan az ellenkezőjének a bizonyítására is felhasználható. Itt is erről van szo. De, mondom, ma még ez sem döntené el a kérdést. Tessék nyugodtan 'és, higgadtan megmondani, hogy a mai időkben, amikor nekünk új országot kell építenünk ós amikor nagyon sokan vannak, akik ezt az újjáépítést'lehetetlenné teszfnk, v jjon helyezkedhetünk-e mi erre az álláspontra, megtehetjük-e azt, hogv büntetőjogi elméletieket kutatgatunk és büntetőjogi elméletek latapján igyekszünk az ország büntető igazságszolgáltatását berendezni, tekintet nélkül arra, hogy^ ennek nem Hesz-e következménye az újjáépítés kudarca? Itt arról van szó> hogy a büntető jog területén még ma is nagy vita van a büntetés céljával kapcsolatban. Vitatkoznak azon, hogy & büntetés célja az elrettentés-e, vagy pedig a
