Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
1031 Az országgyűlés 88. ülése 1948. sem zmeU a XIV. fejezetben foglaltatik s amely ,a bűncselekmények egész sorozatát .a nepbiroság elé utalja. Előttem szólott igen t. kartársam rámutatott arra, hogy hiszen mi büntetőjogászok sem ismerjük az. összes büntetőjog] rendelkezéseket, nincs ilyen széles ismeretkörünk, már pedig az ítélkezésihez ezelk tökéletes ismerete és a megfelelő mérlegelési képességes szükséges, ezt laikustól el sem lehet varm. Amint tőlem nem lehetne elvárni, nogy beálljak egy Ibognárműhelybiei és kerekeket csináljak, vagy elmenjek egy csizmadiaműhelybe — tillárom haj (Derültség.) — és csizmát csináljak, éppenúgy nem lehet elvárni azt sem, hogy , a büntetőtörvénykönyvnek azt a sokezter paragrafusát amelyet boldogemlékű Wenczell Árpád 16 000-nek számlált meg, jogászok,, de különösen: laikusok ismerjék. Ezzel van össtzefüggésiben az ía kiegészítő indítványom, amelyet bátorkodtam írásban is benyújtani és amelyet most tisztelettel előterjesztek aiz igazságügyminiszter úrhoz is. Mivel ezzel a novellával jelentékenyen bővül büntetőtörvénykönyvünk Vsoirozata és számos törvényt hiaifcályon kívül) is helyezünk, ebblen a vonatkozásban nagy zavar lesz. Mi e zavar eloszlatásának terrmészetes rendjel Az, hogy jönnek madd a jogi kompilátorok s kiadnak inand egy f egységes büratetőtörvényikönyveit, ahhoz hozzátesiznek néhány fclis kommentárt az indokolásokból és a bírói gyakorlatból. lesz Okét vagy hároni kötet és 300 forint lesz az áruk, ezt nem tudják megvenni sem a bírák, sem az ügyvédek. Az, igen t. miniszter úr ma már a biintetőjóg professzora is. Bizonyára nagyjelentőségűnek találja aizt, hogy aa egyetemi ifjúság kezébeiru legyen egy könyv- amely csak ta büntetőtörvénykönyvet tartalmazza és egyéb könyvek, vailamint előadások mellett elsősorban ebből a könyvből, mint főforrásbóH ismerje meg az ifjúság a büntetőjogot. Magam r is hosszú éveken keresztül tagja voltam a bírói ési ügyvédi vizsgabizottságnak ós tapasztaltam, milye)) ve&zedelmes dolog aiz»> amikor egy jogi író könyvében nem tudjuk, mi a törvény, és mi az író kommentárja- Nagyjelentőségű tehát, hogy a törvény rendelkezésre álljon. Ha ma egy vidéki jogász büntetőjogi kérdés- elé kerül, kénytelen Budapestre' utazni és elmenni egy közkönyvtárba, hogy megtalálja a joganyagot. Kérem tehát az igazságügyminiszter urat' méltóztassék ez után a novella után a büntetőtörvénykönyvet egységes szerkezetben, olvasható, élvezhető nyomással, olcsó áron kiadni, (VÉSZY Mátyás (pk): Kommentár nélkül!) és ezzel a bíráknak, ügyvédeknek és elsősorban annak a fiatal jogászságnak helyzetét megkönnyíteni, annak a fiatal jogásziságnak büntetőiogrtanulási lehetőségét elősegíteni, amelynek aiz igazságügyminiszter úr a professzora. (A szónok leül. — Közbeszólások o> nérmárton: Elfogadod vagy nem!) Hogy mit fogadok el. az az egyes paragrafusoknál következik- Amint kifejezésre juttattam, vannak olyan §-ok, amelyeket elfogadok, vannalk, amelyeket nem fogadok eí. Általánosságban nem lehet nyilatkozni. Hogy melyiket fogadom el, marid amikor a részletekre kerül a sor, nyilattikozom. (Derültség-) E1JSIOK: Az ülést felfüggesztem, (Szünet: 13.55—14.31.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik a kijelölt szónokok kőzni! t évi november hő 26 án, pénteken. 1032 j CZETT JÓZSEF wgyzö: Dulin Jenő! BULIN JENŐ (kg): T. Országgyűlés! A parlamenti szokásoknak megfelelően előttem felszólalt Gróh József ijmen t. képviselőtársául felszólalásához kapcsolom szavaimat Bár ,a képviselő úr nem foglalt határozottan állást atekintetben, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogac'áa-e vagy' sem, a javasúat öt lényeges részét kifogásolta. Méltóztassék megengedni, hogy ezekre a kifogásokra válaszoljak. Elsősorban kifogásolta a büntető novellában a zsarolásra vonatkozó rendelkezést, megemlítvén azt, hogy ismét egy másolás történt idegen bünteitőtörvénykönyvekből és ha már egyszer másolunk* akkor másoljunk egy jobb bünteitőtörvénykönyvből, ami végeredményben helyesebb eredményre vezet. Rá kell mutatnom arra, hogy itt semmiféle másolás nem történt, ennek a novelláinak a megszerkesztésénél, idegen törvénykönyveket nem tanulmányoztunk és csak egyetlenegy oél lebegett előttünk: az, hogy a büntetőtörvénykönyvnek egy hibástan megszövegezett szakaszát kájavíteuik. Erre kétségtelenül szükség volt. És azt hiszem sikerült is. A zsarolásra vonatkozó fogalmazás ugyanite nemcsak a laikusokat, hanem stokszor magát a jogásztársadalmat is felháborította A régi szövegezés szerint megtörtént az, hogy a házmestert, aki a liftet fizetni nem akaró egyénnel vitában volt, hogy 10 vagy 20 fillér-e liftpénz és a végén a liftet visszavezette a földszintre, zsarolás címén bíróság elé lehetett állítani. Ezekután a szövegezésnek olyanértelmű megváltoztatásával, melysizerint a zsarolás lényege neon az eljárási mód, ahogyan azt keresztül vitték, hanem annak az anyagi előnynek jogtalansága, amelyre a zsaroló szert tenni kívánt, a fennforgó anomáliákat egyszersmindenikorra kizártuk és elértük a célt, hogy a rosszul szövegezett szakaszt megjavítottuk. Méltóztatott nehezményezni aizit, —~ ismét hivatkozva a svájci és német törvénykönyvekre —. hogy a minimális büntetés hat hónapban van meghatározva, annak újabb aláhúzásával' hogy e vonatkozásban sem a svájci, sem a német törvénykönyvet nem tettük magunk elé, rá keli mutatnom aura, hogy ez, a büntetés azért állapíttatott meg hat hónapban, mert azzal' hogy a jelentéktelenebb ügyeik önbíráskodás címén* ellesnek' érthető, hogy maga a büntetési tétel némileg emelődik- Az egyébként, hogy a büntetés hat hónap, az a gyakorlatban nem azt jelenti, mintha jelentéktelen esetben a bíró akár egy niapot is ne szabhatna ki aszerint, hogy milyen az eset jetentősége. Sőt van egy törvényünk, amely lehetővé teszi, hogy egészen jelentéktelen esetben meg is szüntethető laiz egész eljárás. Ami pedig az önbíráskodást illeti, Gróh igen t. képviselőtársaim azt az álláspontot fog\ lalta el, hogy ezt teljesen ki kellene ; hagyni a törvényjavaslatból, mert ez a tényállásoknak olvan elkíoosonyásításához vezet, amelyben azután' a bíróságok nem árazódnak ki. Ez merőben téves álláspont. A törvényjavaslat szövegelése tiszta és világos ós nem homályos, amint azt Gróh igen t. képviselőtársam mondotta. A javaslat szövege világosan megmond-1 a. hogy a!ki valamely jogos követelést erőszakkal vagy súlyos femyegetóssel követél. A tön^ényjavaslat tehát feltétlenül eligazítja a bírót: keresnie kell először iazt, hogy mag-a a követelés jogos legyen,, másodszor pedig azt, hogy azt az egyébként jogos követelést (erőszakkal vagy
