Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-88
Í025 Az országgyűlés 88. ülése 1948. évi november hó 26 án, pénteken. 1026 jelentősége van annak, hogy az új rendellkeczések érvényesítik éspedig^ keiilő módon érvényesítik az állami, a közösségi tulajdonnak, a magyar nép vagyonának fokozott büntetőjogi védelmét és ajzt a szempontot, hogy a közösség, ,a magyar nép vagyonával kapcsolatban tény!Leg helye van a fokozott büntetőjogi védelemnek. • *! Szeretném kiemelni a 33. §. jelentőségét, amely a sikkasztások közül is a legantiszociá :lisabb, a legfelháborítóbb sikkasztást bünteti igen szigorúan amikor tudniillik a munlkáltaitó a munkavállaló óvadékát skkasiztja el (LUKÁCS Vilmos (f): Eddig is büntették!) és ezt értékre való tekintet nélkül bűntettnek minősíti, (ALVINCZY Imre (f): .Nagyon helyes!) •minthogy ez igen súlyos és igen visszataszító bűntett is. (VÉSZY Mátyás (pk): Sui generis bűncselekmény! — LUKÁCS Vilmos (f): ügy van!) Vóstzy képviselő lirnak a 40. §-al kapcsolatban voltak észrevételei. Helyteleníti, hogy a javas-lat a mezőrendőri kihágás eddigi 180 forintos értékhatárát 60 forintra szállítja le. Az eredeti enyhe rendelkezésnek értelme — azt hiszem — az volt, hogy ne minősítsriik bűntettnek az olyan iapró eltulajdonításokat, amelyek az eltulajdonító Kajáit személves, közvetlen szükségleteinek kielégítését célozzák. (BENCSIK Gyula (kg): Az éhenhalás ellen!) A 180 forint azonban ezt a mértéket jóval meghaladja, mert ez valóban elég jelentős érték a mai mezőgazdasági árviszonyok mellett. Mindenesetre több. anint amennyit , 2 bűncselekmény elkövetőjének saját szükségletei kielégítésére lehet esetleg eltulajdonítania,. Ne felejtsük el, hogy a földreform óta ez a rendelkezés már nem iá nagybirtokosok, hanem túlnyomórészt a dolgozó kisparasztok tulajdonát védi, ha tehát a szociális szempont figyelembevétele indokolt a bűncselekmény elkövetőivel szemben, akkor indokolt a megkárosítottál vagy esetleg a meigikárosítandóyal szemben is. r Nem hiszem, hogy az előadó úr fejtegetéséi után^ amelyekkel tökéletesen egyetértek, különösképpen sokat kellene beszélnem a X- XI. és XII. fejezetek reindelkezéseirő'l. Ezekkel kapcsolatban egyébként Vészy képviselő úr sem. hozott fel lényeges kifogásokat. Itt megint arról van szó, hogy a magyar népi demokrácia védekezik a vele szemben ellenséges erők elil'en, védekezik azokkal szemben, akié 3 fogoilyszöktetés révén, kihasználva a fegyintézetek fegyelmének háborúokozta meg'lazulását. elsősorban. a demokrácia makacs politikai ellenségeit próbálták — néha sikerrel is — a büntetés alól kivonni. A hivatali, üzleti, üzemi titok megsértése szintén súlyosabban esik latba, ha ez^ <a hivatali, üzleti vagy üzemi titok nem magánembernek, hanem a nép, az állam vállalatának, üzemének birtokában van. A tiltott útlevélhasználattal és a tiltott határátlépéssel ka/pesolatban szintén csatlakózom ahhoz, amit az előadó úr mondott- Ez a büntető szankció eddig gyakorlatilag nem volt büntető szankció, mert vagy sikerült az illetőnek útlevél nélkül átlépnie a határt és ebben az esetben; kivontat magát a következmények alól, vagy tervét meghiúsították és így nem sikerült a határ átlépése, de akkor nem lehetett büntetni, mert az előző rendelkezés a cselekményt vétségnek nyilvánította, amelynek kísérlete nem büntetendő. Helyes az is, hogy a javaslat megORSZÁGGYOLÉSI NAPLÓ IV. sízünteti azt az állapotot amelyben a tiltott határátlépéshez segítséget nyújtó egyént enyhébben büntették* mint a határon átlépőket, ós helyes az is, ha az új törvény nemo&ak azokat bünteti majd, akik kifejezetten anyagi előny ellenében, tehát üzletszerűen foglalkoznak ember szöktetéssel, hanem azokat is, akik ezt politikai okokból követik el. Mindezek után magam és pártom nevében a Vészy képviselő úr által előterjesztett kisebbségi véleményt — anélkül, hogy annak elvi tartalmával szembehelyezkednék, mert elvi tartalmával egyetértek — mint e javaslat tárr gyalásánál nem időszerűt nem fogadhatom el, a törvényjavaslatot viszont, mint alaposan elavult büntetőjogunk demokratizálására és korszerűsítésére irányuló újabb lépést, mint olyan lépést, .amelyet nyilvánvalóan hamarosan további lépések fognak követni, magam ós pártom nevében elfogadom. (Taps a kormánypártokén. — ALVINCZY Imre (f) tapsol.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szó?nokok közül? CZÖVEK JENŐ jegyző: Gróh József! GEÓH JÓZSEF (nt) : T. Ház! Mi. keresztény katholikusok. akik az élet törvényeit kisgyermekkorunkban a katekizmusból tanultuk, s azután; ebbeli ismereteinket kibővítettük: abból a törvénykönyvből, amelyet kétezer eeztendő óta milliók valóban a legtökéletesebb törvénynek tartanak: a Szentírásból, — amikor itt törvényes rendelkezés, különösen ilyen büntető jogi novella kerül a kezünkbe, azt mindig hitbeli meggyőződésünkön keresztül tesszük először mérlegre. Ebből a szempontból vizsgálva ezt a tör vény javaslatot őszinte megnyugvással, szinte azt mondhatnám, örömmel kell fogadnunk a törvényjavaslat némely rendelkezéseit. A kathoiikus egyház törvényei a párviadalt mindig közönséges emberölésnek, vagy ha halál nem történt, testi sértésnek minősítették, annak súlyossága, vagy könnyebbsége szerint, mint ahogy ezt a törvény meghatározta. Éppen ezért, amikor ez a törvényjavaslat eltörli a párviadalra vonatkozó rendelkezéseket én a kathoiikus közszellem képviseletében — hiszen minden kathoiikus »pars pro tote« bizonyos mértékig az egészet is képviseli — tisztelettel fogadom a igazságügyminiszter úr törvényjavaslatátDe ugyanezt kell tennem akkor isi, amikor a javaslat 22. §-át és különösen amtnaík (2) bekezdését olvasom. Az (1) bekezdés tartalmilag olyan, hogy az a szó legszorosabb értelmiében magában hordozza megalapozottságait és indokoltságát. Az az ember, aki balesetet okoz és áldozatát otthagyja, még a vadkannál is gonoszabb ós ezért eCre ia törvónyelsi rendelkezésbe is komoly szükség volt. Míg a szakasz (2) bekezdése éppen a mi vallási meggyőződésünk szempontjából^ tartalmaz rendkívül finom rendelkezést. Méltóztatnak ismerni a Szentírás egyik példabeszédét az irgalmas szamaritánustól. Az 'országúton vergődik sebeiben egy nyomorult. Arra megy a farizeus és szemet sem vet rá. Jön azután a fiatal lévita, akinek azonban más gondja van, semhogy egy ilyein súlyos sebesülttel törődjekEzek után jön az irgalmas szamaritánus, aki olajat önt a nyomorult sebébe, kocsijára teszi. vendégfogadóban szálásoÍja; el,, dénárokat ad a vendéglősnek, hogy viselje gondját ennek aiz ismeretlen betegnek, ós azután adja őt tovább 65
