Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-88

1003 Az országgyűlés 88. ülése 1948. évi november hó 26 ún, pénteken. , 1004 ahogyan azt a büntetőt örvénykönyv tartalmazza. r Kezdődik ez azzal, hogy voltaik olyan beszámítást kizáró körülményéknek elismert tények, amelyeknek segítségéviel a büntetőtcrvénykönyvben megszabott konzekvenciáktól valaki menekülhetett s ezzel fo isi zárult a tettes tényeinek egész terjedelmié. Ilyen beszámítható ságot kizáró körülményielk voltak elsősiorban (az elmebetjegség, másodsorban pedig az ittasság. Tudjuk azt, hogy ha f valamelyik deliikvensirlől a főtárgyalás sonáin vagy az előzetes eljárás során megállapították az elmebetegséget, az elmebetegség alapján a bűnosielekményeik elkövetőjét a bíróság- felmentette. Tovább ezzel sem a bíróság", s£fm senki más* nem foglalkozott. Már pedig

1 a közérdek: szempontjából tökéletesen mindegy az. hogy valaki elmeibetegség okából, vagy mláis okból követe el olyan cselekményt, amely a közérdeket sérti. Meg kell akadályozni azt, hogy ilyen sérelem bekövetkezhessek. Érmek következtében, ha valakit a bírlóság felment azért, mert elmebeteg* kell gondoskodni arról, hogy ez az elmebetegnek nyilvánított egyén másodszor, harmadszor és később ne követhessen el ugyanilyen cselekményt, mert hiszen ez a közérdeket természetesem mélyen sérti. Éppen ezért eiz a novella arra az esetire, ha valakit elmeiegség címén a büntetőbíró felment, akként rendelkezik, hogy azt az elmebeteget ne szabadítsnifc rá az emberi társadalomira, hanem mint elmebeteget kezelésbe vegyük. Köteltezően előírja tehát, hogy az az egyén, aki elmebetegség címén a büntetéstől]) szabadul, — • amely szabadulás annyit jelent, hagy ezután szabad mozgása lenne a többől emberek között — ezt a szabad moizgási lehetőséget ne kapja meg. hanem vagy valamely büntető intézet speciális osztályán vagy egy elmebeteg-gyógyintézetben kezelés íalá kerüljön. Ez a kezelés elsősorban megfigyelés jellegű, s esY esztendőinél rövidebb időtartamú nem lehet, mert egy elmebeteggyanús, vagy elmebeteg ember komoly megfigyelését órák és napok alatt nem Miét eszközölni. (Ugy van! a dolgozók vártján) Egy esztendeig tehát ebben az állapotban kell őt tartani és egy esztendő után meg fogják állapítani, vájjon veszedelmes-e tovább a köz szempontjából. Ha veszedelmes, akkor újabb esztendőket fog ott tölteni, ha pedig nem. akkor természetesen szabiadui. Ha pedig kitűnnék az, hogy ez az elmebetegség nem is* volt olyan természetű, ami indokolta volna azt, hogy az illető iá büntetéstől szabaduljon, akkor újból büntetőbíró elé fogják állítani. (Helyeslés a dolgozók vártján-) Igen t. Országgyűlés! Ez az intézkedés természetesen azt a célt is szolgálja, hogy megszüntesse azt az állapotot, hogy voltak bizonyos bűncselekmények, amelyeknek elkövetői nagy előszeretettel vaillotibájk magukat elmebetegnek, a mikor a büntetés követbezményeánek vállalásáról volt szó. Sajnos, voltak orvosok, voltak szakértők is. akik segédkezet ívujtottak abban, hogy szabaduljanak a büntetési kövekezménye alól.* Ez a novella ki fogja zárni ennek lehetőségét: ha elmebetegnek (nyilvánítanak valakit, azért még nem kerül szabadlábra; legalább egy esztendeig továbbra is internált állapotban, további kezelés állapotában marad. Egy esztendő alatt meg lelhet állapítani, hogy csakugyan mi az illető valódi állapota. A most tárgyalás alatt lévő büntető novella Ifejezete ennek az eljárásnak módozatait tar. talmazaa. Igen t. Országgyűlés! A novella II. fejezete az ittassággal foglalkozik. Tudjuk azt is, hogy ittasság címén ugyancsak felmentettek, szabadlábra helyeztek embereket, akik bűneselekményeket követtek el. Megértjük és természetes is az. hogy ittas állapotban elkövetett cselekményért nem nagyon beszámítható az, aki csakugyan ittas volt, ellenben az ittas állapotham _elkövetett cselekmény a közületet épp úgy sérti, mintha nem ittas állapotban követték volna el. Ha valaki ittas állapotban valakit agyonver, vagy testét [megsérti, vagy felgyújt egy szalmaikazalt, vagy meni tudóim, mit követ el. akkor ezzel természetesen a közérdek séTelnie megtörtént. Ha valaki ittas

1 állap ottan megszúr valakit, akkor ezért nem büntethetjük, mert az ittasság folytán nem voilt beszámítható állapotban, de igenis büntetni kívánjuk azért, hogy ebbe az ittas állapotba került. Ennek a rendelkezésnek értelme tehát az, hogy vigyázzanak az emberek, ne igyamak meg egy liter fcurázsit, hogy azután a kocsmába menjenek verekedni, mert a liter kurázsi megivása, ameny. nyiben az ilyen excesszusokra vezet, önmagaban is bűncselekmény. Igen t. Országgyűlés! A 'kö'zárdek védelme, a társadalom védelme követeli tehiáit meg azt, hogy valaki így ne menekühessen a büntetés alól. Hisízem számos konkrét eset igazolja, hogy emberek tuc^atosian menteik a kocsmába és' részegeditek le azzal iái szándékkal, hogy majd azután részegen szabad nekik randalírozni. Ezt ki kell küszöbölni. Aki berúg, az már magában társadalom elleni cselekményt követ el. Nyíl vánvaló tehát, hogy a társadalomi sié

r

elmét a büntetőjog köretébe kell vonni. Igen t. Országgyűlés! A közérdek mérlege. lésének szempontjait szem előtt tartva, következnek ennek a novellának különböző fejezetei, amelyekben f éppen a közérdek szempontjából máskép kívánunk minősíteni egyes bűncselekményeket, mint ahogy eddig minősítették és más büntetési tételeket akarunk alkalmazni, mint ahogy az eddig történt. Ilyen; más minő sí test tartalmaz a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményekről szóló fejezet. Kétségtelen, hogy ha valaki, aki lőfegyver viselésére nincs • jogosítva, aki tehát hivatásánál fogva nem tarthat puskát ,a vállán vagy revolvert a zsebében, mégis

1 fegyverrel jelenik ímeg embereik előtt ós fegyverrel követ el lopást vagy zsaro. lást, vagy akármilyen más meg nem engedett cselekedetet, ennek súlyosabb beszámítás alá kell esnie, mintha fegyver nélkül követte volna el azt, mert hiszen már a fegyverhordiás egyszerű ténye természetszerűleg fokozottabb félelmet ébreszt azokban, akikkel széniben ía bűntevő fellép. A fegyver viselésénekj ténye olyan terrorcselekményt jelent, amely indokolja azt, hogy a megszabott büntetési tételnél súlyosabb büntetést alkalmazzunk annál, laki fegyverrel a kezében, vagy fegyver mutogatásával, szóval lőfegyver alkalmazásával követ el bűncselekményt. Igen t. Országgyűlés! A IV. fejezet a hamás tanázásra, a hamis

11 vádra és a hatóság előtti rágalmazásra vonatkozó rendelkezéseket módosítja s a büntetési tételeket súlyosbítja. Azt hiszem, a háború után bekövetkezett, vagy a háború alatt fellépett nagy közéleti erkölcsi meglaaulásniak volt eredménye az, hogy az ' igazmondás egyáltalán nem tartozott az embe-