Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-87

948 Az országgyűlés 87. ülése 1948. évi időleges 1942 :XXH. te. nyomán, sőt véglegesen, el akarja újból venni az előbbiek szerint kitün­tetett ősi_ önkormányzataink szabíaíq tisztviselő­választási jogosultságát, meg akarja fosztani őket független tisztviselőiktől. (JUSTUS Pál (d): A modern önkormányzat sem rossz, kép­viselő úr! — MÓNUS Illésné Cd): Jobb mint az ősi!) Majd ki fogom fejteni, hogy önkor­mányzat elképzelhető-e szabad választás és független tisztviselő nélkül. (JUSTTJS Pál (d): Halljuk! Halljuk!) Nem tudom, modern lesz-e vagy klasszikus, majd ki fogom fejteni, (MÓ­NUS Illésné (d) közbeszól.) de önkormányzat semmi esetre sem lesz. Hiszen demokráciánk és az ideiglenes nem­zeti kormány előbbi rendelkezéseit, kiemelten a korszakalkotó 600/1945. M. E. számú rendele­tével elindított földreformmal, nemzetgyűlé­sünk is jóváhagyta, s törvényerőre emelte. Sőt, amikor több mint egy év után az 1946:1. tc.-nek a hosszú és dicsőséges harcról megem­lékező méltóságos mondatai megállapítják, hogy a nemzet visszanyerte önrendelkezési jo­gát, s megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel, a magyar köztársaságot, ez a tör­vény kimondja azt is, hogy az államhatalom ki­zárólagos forrása és birtokosa a. magyar nép, (MÓNUS Illésné (d): így van, ez az!) bizto­sítja polgárai részére (Közbekiáltás n néppár­ton: Ezt akarják?) term>észetes és elidegeníthe­tetlen jogaikat, és ezeket ecsemplifikatíve elal­kudhatatlanuí felsorolja, (MÓNUS Illésné (d): Igen!) nevezetesen köztük a részvétel jogát az állam és az önkormányzatok életének irányí­tásában. (JUSTUS Pál (d): Most ki teszi ezt vitássá, képviselő úri— (Közbekiáltás a néppár­ton: Most akarják megszüntetni!) Ezek az önkor­mányzatqk pedig az akkoriakkal, vagyis azeíőb­biek szerint visszaállított teljes, sőt továbbfej­leszteni elkötelezett önkormányzatokkal azono­sak. (JUSTUS Pál (d): Nem!—KISS Ferenc félegyházii(f): Ne csak ladót fiaessünk! — JUS : TUS Pál (fii): Például a fasisztáik hiányozni fognak a légiekből! — Közbekiáltás a magyar demokrata párton: Csak a virilista önkormány­zatról beszél!) Demokráciánk és köztársaságunk életében, tehát ennek iaJz 1946:1. tc-nek, alaptör­vényünknek joghatálya alatt éppen az előbbiek . okából az államihatalom kizárólagos forrása és birtokosa, a magyar nép. lévén az önkormány­zat, a magyar köztársaság alaptörvényének és a polgárnak az önkormányzatok életének irá­nyitásáibara elidegeníthetetlen részvételi jogá­nlaki sérelme nélkül senki által el nem sorvaszt­ható, nem csorbátható, hanem ellenkezőleg, leg­feljebb teljessé telhető' és teendő. (MÓNUS Illésné (d): Szóval menjünk vissza!) A polgár önkormányzati részvételi joga, kiemelten éppen a szabad tisztviselőválasztási jogosultsága; a mindenkori ^ közhatalomtól független tisztviselőkhöz való igénye sem csök­kenthető, hanem csak növelhető. (Közbekiáltás a kisgazdapárton: Megszűnik a virilizmusO Az önkormányzat keletkezésének, történeti fejjlőcéséne'k. harcainak, érdemeinek ós leg­alább legújabb jogforrásainak a dióhéjban való szerény megvilágításia utam tárgyilagos állás­foglalásunkhoz feltétlenül szükséges még ma­gának a közigazgatásnak, kiemelten az érintett önkormányzatok fogalmának legrövidebb ana­litikus és némi dialektikus ((JUSTUS Pál (d): Na csíak!) meghatározása, eredményeinek, kü : lönösen arra vonatkozó ismereteinknek némi felújítása, hogy vájjon az érintett ősi önkor­november hó 25-én, csütörtökön. 944 mányzatainknak a támadott javaslat által to­lunk éppen véglegesen elvenni kívánt és tiszt­viselőink szahad kiválasztása, illetőleg a min­denkori központi hatalomtól független tisztvi­selőkhöz való jogosultsága a lénye<guk. «aiz álla­guk sérelme nélkül még parcialiter is egyálta­lában elvonható-e, e jogosultságuk nélkül hi­vatásszerűen működhetnek-e, önkormányzatok maradnak-e és nem fából vaskarikák! Milyen viszonyban áll a demokrácia és a közigazgatás, melyek a jövő kívánalmai? Többek között mondhatjuk, hogy a közigaz­gatás a köztfeliaűatok megoldása közhatalom­mal. Adminisztráció! Szervezetileg maga a tör­vényhozástól és a bírói hatalomtól elválasztott végrehajtói hatalom, amely a közfeladatoknak, a törvényhozási akaratnak közhatalommal való megoldását mint kormányzat személyi és do­logi szervezéssel és ezek áll/andó biztosításával teszi lehetővé. Az állandó és folyamatos műkö­dést biztosítja, A közigasagatás, — különösen; a nálunk divatos, túltengő fogalmazás szerint — maga a közfeladatokat megoldó állami szer­vezet, t hatóságok, hivatalok. Végül közigazga­tás mindez állandó működés közben, vagyis az állampolgárok állandó boldogítása közben, a túltengésre alkalmazott közismert műszóval maga a bürokrácia. A közigazgatás keletkezésének és fejlődésé­nek 1 akár területi, akár társadalmi, lalkár állam­tani és társadalmi, akár csak államtam, akár jogi és többi ismert felfogásait tesszük magun­kévá, már a területi felfogásból s különösen a közismert francia, tanításokból nyilvánvaló, hogy vagy centralizációs központosítás vagy dekoncentrációs szétpontosítás, — személyek' hivatalok, hivatalnokok között osztja szét a megoldásra váró köztfeladatokat, a boldogí­tandó állampolgárokat, hivatalos elintézés és alkalmazás végett, — és mleírt sokat akar, üe csak kevésre képes, végül is kénytelen az ösrzt­szes többi teendőinek ellátásával jogi személye­ket önkormányzati alakulatokat megbízni, aziaz decentralizálni. Már ez az utóbbi feltételezi' hogy minden kultúrállamban s minden korban voltak, van­nak és lesznek különböző helyi érdekű és je­lentőségű feladatok,! voltak, vannak és lesz­nek ezek megoldására éspedig- mankó nélkül alakult, önkéntes és legalább parcialiter min­dig önálló végrehajtó hatóságok, jogi sízemélyi; ségek, countyk, departementok, azaz grófsági békebíróságok, a központi hatalom prefetjének ellenőrzése, talán éppen .a központi érdekében irányítása alatt működő grófsági tartományok, megyei önkormányzatok, így a mostani svájci kantonok is, sőt Velence, Génua^ és Hansa­városok kormányzatai, közigazgatásai, sőt itt­ott, ha átmenetileg is, úgynevezett _ városálla­mai, vagyis a mi ősi önkormányzataink hason­másai, mondhatjuk ikertestvérei. De bármint fogja fel valaki & közigazga« tást, kétségtelen, hogy olyan állami végrehajts hatalom- kormányzás még soha sehol n iem volt, nincs és nyilván nem is lesz, amely ta; közfel­adatokat tisztán és egészen centralizálva, központosítva személyesen — vagy dieikoneetn­trálva, tehát személyek és ügyek tekintetében, és egészben a hatóságok és hivatalok között szétpontosítva, — vagy akár centralizálva és dekoncentrálva közhatalommal maradéktalanul megoldotta. Világosabban: ekkora bürokráciát még egv államnak sem sikerült felállítania éa a dolgozók hátrányára vagy eredményeivel

Next

/
Oldalképek
Tartalom