Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-87

941 Az országgyűlés 87. ülése 1948. év hogy eat <még az akfcoiri köiMtmények között iis csak átmenetileg öt évre, a háború befejezése idejár© tudta kierőszakolni. De ebből e szerencsétlen íkosrsízaikinaik ősi önkormányzataink végleges államosításám, tehát kipusztítására irányult Szándéka már előrevetette árnyékát ós nem rajtuk, hanem dteniokriáíciánk megvalósulásán múlott, hogy szándékukat! befejezcii nem tudtákDemokráciánk ugyanis, a nemzeti függetlenségi front és az ideiglenes nemzeti kormány még Debrecenben 1945 január 1-én kibocsátott 14/1945. M. E. számú rendeletében — érdekes megemlékezni ^ róla, hogy már a Magyar Közlöny első számában — kijelölte azokat az. elveket, amelyeknek értelmében a felszabadult onszágterület közigazgatását fel kívánta építeni. A közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló ez a rendelet az államszervezet és az önkormányzati szervek újjáalakítását tűzte ki legközelebbi feladatként. Szerinte a helyi önkormányzatoknak önállóan és a maguk erejéből kell gondoskodniuk a-a igazgatási szervek létrehozásáról és működésük biztosításáról. (YÉSZY Mátyás (pk): Alulról kezdődött a demokrácia!) Úgy van, alulról kezdődik a demokrácia. Felhívta az ideiglenes nemzeti kormány az ország lakosságát.^ hogy községenként, városonként és vármegyékként gondoskodjék a közigazgatás szerveinek helyreállításáról, illetőleg megújításáról az ideiglenes nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány által elfogadott elveknek megfelelően. E szerveket — a nemzeti bizottságokat — a demokratikus pártok helyi szövetségei alkotják, illetőleg törvényhatósági városokban és törvényhatóságokban megint csak a régi jó önkormányzatok. (MÉSZÁROS Ödön (dn): És a koalíciós pártok! Ez a, demokratikus!) Természetes. E nemzeti bizottságok azonban maguk nem illeszkednek _ bele a közigazgatás szervezetébe, hanem politikai szervek és feladatuk csupán az önkormányzati testületek újjáalakítása, stb. Ezek után az előbbi 14/1945. M. E. számú rendelet ^kiegészítése tárgyában még 1945 április 26-án, de már Budapesten kiadott ós a Magyar Közlöny 17- számában az előbbi rendelet anyagát is magábai foglalóan megjelent 1080/1945. M. E. számú rendeletével a demokratikus kormány elrendelte az önkormányzati testületek újjáalakítását. Részletezésre azonban az előbbi okokból ugyancsak nem volt idő és mód, pedig ez minket a mostani kérdés eldöntésénél is a legjobban érdekel. Az előbbi — tudniillik 1942. XXII. tc.-kel kapcsolatban tárgyalt — legutolsó csonkítási kísérlettel szemben a demokratikus kormány mondott rendelete visszaállította a megelőzően mindenkor választott tisztviselőkre az önkormányzati testületek választási jogát és így a teljes önkcrmányzati elvet újra érvényre emelte. A választott tisztviselők a következők: alispán és polgármester, — esetleg polgármesy terhelyettesek. — a megyei, járási ée városi főjegyzők és jegyzők, — akiket ez a javaslat is érint, — és a városi tanácsnokok, főügyészek és ügyészek, árvaszéki elnökök és ülnökök, közgyámok, pénztárosok, ellenőrök, városi mérnökök, valamint ugyancsak a községi ti&ztviselők. jegyzők, körjegyzők,^ segédjegyzők, — akiket a javaslat szintén érint. A volt főszolgabíró helyébe a most támadott javaslat november hó 25-én, csütörtökön. 942 által az előbbiekben tárgyalt rosszemlékű. 1942:XXII. tc.-kel egybehangzóan elsősorban államosítani kívánt járási főjegyző és a volt szolgabíró helyébe a járási jegyző lép. A többi egyébként fontos demokratikus rendelkezésnek itt most kényszerű mellőzésével meg kell említeni, hogy a közigazgatás ideiglenes rendezésénél a nemzeti kormány az ideiglenes nemzetgyűlés által 1944 december 22-én adott felhatalmazására hivatkozik. A Magyar Közlöny 1945 január^ 4-iki első számában közzétett nemzetgyűlési határozatok azonban ilyen felhatalmazást nem tartalmaznak és nincsenek is törvény alakjában kihirdetve, A közigazgatási szervezet rendeleti szabályozására megelőző törvényeink sem adtak addig felhatalmazást és még az előző kormány háborús kivételes hatalmát leginkább kiterjesztő 1939:11. te. is kimondotta, hogy »e felhatalmazás alapján a törvényhatósági és községi önkormányzat rendszerét módosítc vagy megszüntető rendelkezéseket kibocsátani nem lehet.« Egyébként a kormány az ismertetett demokratikus irányelveknek megfelelően a törvényhatósági és községi önkormányzatot nem megszüntetni vagy korlátozni, hanem inkább kiépíteni, teljessé tenni akarja, hogy ezek az önkormányzatok a népakarat valódi kifejezői és hű végrehajtói legyenek. Az ilyen természetű rendelkezéseket a nemzetgyűlés bizonyára jóvá fogja, hagyni és ezzel — ha átmenetileg is — törvényesíteni. Ki kell azonban emelni, hogy a most támadott javaslat 6. §-ával is érintett 24. $-ban — tudniillik az 1030/1945-ös rendelet — címén ós tartalmán felül — kifejezetten is kijelenti az ideiglenes nemzeti kormány, hogy & rendelkezései és az összes választások és kinevezések ideiglenes jellegűek, hatályuk megszűnik a közigazgatás végleges rendezéséről szóló törvényes jogszabály hatálybalépésévelDemokráciánk és ideiglenes nemzeti kormányunk tehát kötelezően megígéri a: végleges rendezést. A végleges rendezés feladata természeteser! a nemzet képviseletére hárul, minthogy az önkormányzat a végrehajtó hatalom "felépítésének oly 'fontos alappiMére, amelyet szabályozni alkotmányunk értelmében ee-yedül a törvényhozás hivatott. (JTJSTTTS Pál (d): Meg ís lesz képviselő úr!) Demokráciánk tehát legelső feladatai között visszaállítja ősi önkormányzatainkat, visszaállítja különösen szabad képviselőválasztási jogosultságunkat, visszaadja, a mindenkori közhatalomtól független tisztviselőinket, elkötelezően megígéri, hogy ősi önkormányzatainkat még az eddiginél is jobban kiépíti, s valósággal teljessé teszi. (MÓNTTS Illésné (d): Ezt a képviselő úr sem gondolja komolyan, remélem!) Évszázados hosszú küzdelmeik és, érdemeik késői, de megérdemelt jutalmazásául legszebb és legigazibb bizonyítványként megállapítja, hogy ezek az ősi önkormányzataink (MÓNTTS Illésné (d): Annak idején!) a népakarat valódi kifejezői és hű végrehajtói. (Úgy van! a néppárton. — MÓNTJS Illésné (d): Részben! _ JUSTUS Pál (d): Szerették a jobbágyok a tekintetes vármegyét annakidejénl) Nem érdemlik meg hűséges önkormányzataink, hogy most, azóta a felelős tényezők megállapítása szerint meg is izmosodott demokráciánik negyedik esztendejében tulajdon belügyi kormanyzatunk a rosszemlékű ós kivétefles,