Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-87

931 Az országgyűlés 87. ülése 1948. évi később fogok a t Összegyűlésnek javaslatot tenni. Justug Pál képviselő úr mint a 'könyvtári és múzeumi bizottság előadója kíván jelentést tenni. (10.30.) JUSTUS PÁL (d) előadó; T. Országgyűlés! Beterjesztem az országgyűlés könyvtári ós múzeumi bizottságának kétrendbeli jelentését az országgyűlés köinytárának és a parlamenti múzeuminak 1947. évi gyarapodásáról, használatáról és számadásairól. Kérem, hogy a jelentések kinyoniatását és 'Szétosztását elrendelni és a két jelentést napirendre tüzmi szíveskedjenek. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelentést az onszáglgyűiés kinyomatja, tagiad között szétosztatja annak napirendre tűzése iránt pedig később fogok iá t Országgyűlésnek javastatot tenni. T. Országgyűlés! Napirend sízterint következik az egye® vármegyei és községi állásoknak állami állásokká való átszervezéséről' szóló tör vény javaisilat tárgyalása. Mielőtt az eliőadó úrnak a szót megadnám a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Magyar Dolgozók Pártja, a Független Kisgazdapárt, a Demokrata Néppárt ós a Független Magyar Demokrata Párt jelentettek be szónokokat és pedig Tisza József, Kise László, Keleti Péter István és Dénes István országgyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Zöld Sándor előadó urat illeti a szó. ZÖLD SÁNDOR (d) előadó: T. Országgyűlés! A Ház előtt fekvő törvény javaslat, amely egyes vármegyei és községi állasoknak állami állásokká váló átszervezéséről szól. a népi demokratikus állam követelményeinek szülötte ós egyben teljesülése ia jegyzői kar régebbi óhajánlak. A Horthy-rendszernek nem vollt érdeke, hogy a jegyzők sérelmeit orvosolja, nem volt érdeke, hogy a jegyzői kar felemás helyzetében váltoizitoatjást eszközöljön.. A népi demokratikus áililam és a kormányzat felfigyelt a jegyzői kar tovább tarthatatlan helyzetére és szükségesnek látja a helyzeten változtatni. így találkozik ebben a törvény javaslatban is, mint a népi demokratikus államhatalom egyéb törvényalkotásaiban is a népnek és az államnak vagy a dolgozók egy rétegének és az államnak közös érdeke- Ezenkívül pedig a törvényjavaslat is bizonyítéka annak, hogy az országgyűlés elé olyan törvényjavaslatok kerülnek, amelyeket az érdekelitek a legmesszebbmenő rokonszenvvel kísérnek. Mi tette szükségessé ennek a törvény javas, latnak a megalkotását? A törvényjavaslat indokolása kifejti, hogy nemzetgazdaságunk fejlődése tervszerűen é& pontosan működő közigazgatást kíván. A tervszerű közigazgiatáís azonban csak akkor valósítható meg, ha raz irányítás egységes és összefogott s a helyi szempontokon kívül döntően érvényesíti az országos szempontokat. A közigazgatás állandó, meg nem szűnő kapcsolatban van a mindennapi életteli^ Ezt a kaposolatot hézagmentessé és még állandóbbá akkor lehet fejleszteni, ha a néppel való összeforrás elé akadályok nem gördülnek. Ezt a követelményt úgy lehet biztosítani, ha azokon a helyeken, ahol a legnagyobb az émnítkezési felülete, ,a közigazgatásnak a dolgozó néppel, tehát a községekben és a járásokban, olyan tisztviselők vannak, akiket ,

a dolgozó tö- ! meie«k összességét képviselő kormányhartóság I november hó 25-én, csütörtökön. 932 választ ki a legalkalmasabb személyek közük Ez segíti élő az egységes irányítást ója, tesai könnyebbé ez is az országos irányítás számára a néppel való kapcsolat elmélyítését. A törvény javaslat szerint a járási főjegyzői, járási jegyzői, továbbá a községi jegyzői, a körjegyzői, a 'közigazgatási, az adóügyi és a segéd jegyzői állásokat állami állásokká szervezik át. Ez a törvényjavaslat egyben véget vet aninak az ideiglenességnek is. amely az 1030— 1945. M. E. számú rendelet alapján eddig fenn. állt, amely az önkormányzati tisztviselők alkalmazásainak ideiglenes jellegét mondta ki.. Megszünteti tehát ez a törvényjavaslat azt a bizonytalanságot, amely a jegyzői karban ítetagiadhatalanul fenttuáiM és kimutatható volt az elt múlt években. A bizony tálianság megfsizüntetése egyik nagyon komolyan értékelendő következmésnye lesz ennek a törvényjavaslatnak. A törvényjavaslattal szemben egyesekben felmerült az az aggodalom, hogy a törvény olyan alapvető változásokat indít majd meg, amelyek súlyos zökkenőkkel járnak és ezeknek következtében a közigazgatásiban hosszú időn kereszittül komoly nehézségnek fognak mutatkozni és az ügyintézés ahelyett, hogy meggyorsulna, lassúbbodnn fog. Az aggodalmaskodóknak ninc,s igazuk. A fenti szemiéUyek állami státusba való vétellé nem azt jelenti, hogv az eddigiektől merőben eltérő áj feladatok elé kerülnek a felsoroltak. Ennek az aggodalomnak semmi alapja sincs, mert a szóbanforgó tisztviselők eddig is már hosszabb idő óta nagyrészt állami feladatkört láttak el. Csakhogy eddig az önkormányziait választotta meg őket, fizetésüket azonban' az államtól kapták. Az állami feladatkört változatlanul, de kedvezőbb körülmények között fogják ellátni ennek a törvénynek következtében. Ugyancsak megszűnik az a felemás helyzeit is, hogy a fentemlített tiszt viselőket az önkormányzat választja, de az állam, fizeti. Továbbmenően az önkormányzatok által való választás nagyon sok esetben kedvezőtlen volt a választottakra nézve ás. de kedvezőtlen volt a közösségre nézve is. Ennek a rendszernek további fenntartása megakadályozná a helyes, észszerű kiválasztásit és a megfelelő személyeknek az országosi hatóságok által való szétosztását. Már pedig a közszolgálatban eddig gyűjtött tapasztalatok, de személyzetpolitikái elgondolások és az összes érvek is a kinevezés mellett sz ólnak. Számtalan eset bizonyítja, hogy az önkormányzati által való megválasztás eléggé kevéa jelentkező közül történik, mert más területekről alig pályáznak', mivel az illető helyen végzettségüket, korábbi tevékenységüket, működésükéit és rátermettségüket, röviden tisztviselői értéküket a választó tesitület természetszerűleg nem ismerheti- Igv történhetnek meg azután olyan esetek, hogy a betöltésre váró állásit a pályázók közül nem minidig az nyeri el, akiit felkészültsége és képessége arra a leginkább alkalmaseá tenne, hanem olyan is, aki a későbbiek során nem bizonyuil megfelelőinek. Társadalmi fejlődésiünk üteme is megköveteli, hogy minden helyre a legalkalmasabb embereket állítsuk. (LUKÁCS Vilmos (f): Ügy vak!) Ezt a követelményt teljesíteni csak akkor tudjuk, ha a megüresedett helyek betöltésénél a döntés a helyi érdekeken feMlálló szerv kezében vani Az sem tagadható, hogy annál biztosabban