Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-85
879 Az országgyűlés 85. ülése 1948. pouvoir-nal ruházza fel, az állampolgári szaíhadbadságot a legnagyobb mértékben' veszélyeztetni (alkalmas. Már pedig" az áHam üdve, de tovább menve a dolgozó szabadsága, is mindenekelőtt ós fölött! A bíró számára tehát a legaiag-yobb bizonytalanságot jeleníti, ha állása bizonytalan, vagy ha a kormány kérelme, illetőleg- beleegyezése nélkül áthelyezheti Kevósbbé kemény gerincű bíróval szemben nem is kell! élni az áthelyezéssel, pláne elmozdítással, elég ha ott lebeg a feje felett Damokles kardiáik ént ennek lehetősége, ha érzi a folytonos veszélyt, mar is lesni fogja a mindenkori kormányzat feltehető akaratát, # Már ezekből nyilvánvaló, de ugyancsak világviszonylatban közismert szaJk-gazsáe-, hogy a bírói függetlenség kazáréll&gos feltétele az egyébként mindenütt ismeirt bűnvádi vagy fegyelmi eljárástól eltekintve az állásától valló" áthelyezhetetleniség s niéginkább ©1mozdíthataitlaniság. A javaslat szerint bevezetni kívánt hivatalból végelbánás alá vonás tehát ^minden tapasztalati igazság szerint a valóságos bírói függetlenség megszüntetése, kizárása. Igaz, hogy a, javaslat, miiként anniajk idején az alaptörvény is, ezt a véffelbátaáte laílá vonást csak határozott ideig. 1949 december 31-iar, tehát átmeneti időre Mvánia bevezetni, (VÉKTES István ífd): Majd meghosszabbítják!) de ate előbb'"íeken ez sem változtathat. Mert ki garantálja, hogy ne m következik meghosszalbítás 1 ? Az alaptörvény vitája során már azt : iiis kimutattuk, hogy az alapi orvénvnek látszólag 1 idevágó az az indoka, — mlikén jelentősebb szervezeti változások ideién a múltban íte, tehát az alddiri jogalkotásban né felfüere-esztettéik átmeneti időre a bírák áthelyezhetetlenségét és elTnozdíthatatlansás-át. s m végbement területváilitozás é& a demokratikus átalakítás •sízempontjai e^időszerint is szükségessé teszik ezt — téves és elfogadhatatlan. Ugyanis a« 1869 :TV. te. 15 és 16. §-aiban lefekteti elvek, — hogy' tudniillik a bílró a törvényben meghatározott eseteken és módon kívül el nem mozdítható, át meni helyezhető, sőt akarata ellenére elő sem léptethető,— ezen elvek szem előtt tartásával az alaptörvény vitája során bővebben felsorolt és ismertetett, s itít most ismételni nem kívánt megelőző idevágó törvények eervrészlt egészen mám teT-mészetü sze'rvezet; változás üdéjén és körülmények között, jelesül ennen a" addigi mecrvP 11 *. If'nvps'ilpg köziteazgatási bíráskodástól való elválasztás « époen a, mostani modern három fnlvamodá^ií bíráskodás rni<> ! aia" l orrvr 1 a.'7,ós'e óa ftv (előírt szakképzettséggel való felállítás;" ideién adtipik szüksé^szeiiű i id!?igleTi.p l q felhatalmazást áthelyezésre-, esetleg nyugdíjazásra, másrészt azonos bírósághoz került rokonok vagy sógorok, vagy munkatorlódás e-etén beleegyezéssel, előny és k-iftűnitetég számba m-enő míuisztprium' berendezéssel, vagv a honvédelem érdekében és háború esetén, illetőleg fegyelmi, illetve bűnvádi jellegű) vésni! előzetes fearyelmi eljárás plánján az egyéb közszolgaItaifcí alkalmazotrtakhnz hasonlatosan a hivatali kötelességeknek testi, elmei vaery más szellemi fnp-Trptkozás stb. miatt ellátásra képtelenség «k'ából "en«T»dték ™ **;<*> kiívót^l-sz^Tmei"™'. de mindenkor megszorífcólag az áthelyezést, végső ecetben nyugdíjazásit, évi november hó 23-án, kedden. 880 Természetes, hogy e kivételes megelőző törvényhelyeik a miniszter úrnak ugyancsak rendelkezésére állottak az alaptörvény nélkül is. De nyilvánvaló az is, hogy ilyen, mint az alaptörvényben s e javaslatban körülírt, szinte korlátlan hatalmat e téren egyetlen törvény sem adott előbb a kormányzatnak, mert a törvényhozás nyilván szem előStt talrtotta, hogy a miniszter is minden kiválósága ellenére pártpoilfitikujs és mint Montesquieu mondotta, az örök emberi tapasztalat bizonyítja, hogy mindenki;. iaki hatalomnak van birltolkában, hajlandó azzal visszaélni addig, amíg korlátokat nem talál. (Mozgás a dolgozók pártján. — VÉRTES ISTVÁN (f) gúnyosan: Nálunk ez kizárt dolog! — Derültség az ellen' zéken.) Felhívta pártunk az alaptörvény vitája során Alvinczy t. képviselőtársamnak az igazságügyi táröa költségvetésének tárgyalásakor elmondott beszéde ismétlésével azt az érvet is, hogy < a bíróság, illetőleg a bíráskodás demokratizálása elsősorban attól függ, hogy a törvényhozás r demokratikus törvényeket alkot-e. mert a bíró aírra esküszik, hogy az ország törvényei szerint fog 'Ítélkezni, annak tehát, hoigy a bíró Ítélete demotkraltikus legyen, legfontosabb, bár nem egyetlen előfeltétele az, hogy maisra iá fennálló tételes jogszabály legyen demokratikus. r Eskűszegés. hivatali bűntetlt, fegyelmi vétség senkitől sem követelhető, és 1 ezzel kapcsolatban éppen a javaslattal érintett kategóriáknál még inkább ki kell emelnem a következőket. A javaslat 1. %-.& szerint, elsősorban érintett magyalr közigazgatási bíróság lényegesen különbözik i.s többi, mondhatnám általános köztörvényi bíróságaáiiktóT. De itt' most nem lehet idő és mód arra, hogy ezeket a különbségeket kimerítően felsoroljam. Ezek közül méigits közismert, hosry a köziigazip-atási bínáskodás eerves külön törvények által ráruházott rendkívüli ügyköröktől dlielkintve, minden esetben írásos. üeryfélnyilvánosság nélküli, s főleg az állampols'áíroiknpík &z állammal, a köztestületeikkel, illetőleg a végrehajó t hatalommal, tehát a közigazgatás hatóságalival és közegeivel felmerült közigazgatási jo^viltáinak felülvizsgálata minden további tónvállásmegálltepítási lehetőség', nélkül, kizárólag a fennálló tételes törvén vek. és ennen a máisik oldalon érdekelt mindenkori végrehajtó hatalom törvényerejű rendeleteinek keretében. Még a lehetősége is kizárt tehát annak 1 , ho°-y a közigazgatási bíróságnak egyedül a felülvizsgálati szakban eljáró itélőbílrái akár a jogkereső állampolgárral személyes érintkezés vagy szóbeliség során, akár <n határozathozatalban, tehát a tulajdónképpeni bíráskodásban demokrácia ellenes magatartást tanúsítanak, ue nincs 1 lehetőség arra sem, hogy a jogkeresőre akár demokratikus, akár antidemokratikus hatást . gyakorolhassanak. Következésképpen raá r ezért sem indokolhatja végelbánás alá vonásukat bármily demokratikus átszervezés érdeke, ha csak az nem, hogv a legenr'ia Sizeirint egyenes és személves felhívásra nem voltak hajlandók hivatali helyiségeiket és a berendezési tárgyakat azonnali átbocsátani. s épnen, folyamatban levő törvényes működésüket félbeszakítani, illetőleg abbahagyni. Emlékszünk rá, hogy az időben esryik napillannnk vezércikk; ezerűení fel is vetette, hagy kell-e közigazgatási bíróság vagy seml Magyarán: közigazgatási bíróság, neked le is út, fel is út.
