Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-85

881 Az országgyűlés 85. ülése 1948. A javaslat által másodsorban érintett ma­gyar isziabadiaJiroji íbírósíálg még lényegesebben különbözik a tulajdonképpeni ítélőbíróságok­tól. AB idevágó szabadalmi törvények s a ben­nük körülírt eljárások keretében kizárólag szabadalmi ügyekben, ugyancsak teljes ügyfél­nyilvánosiság nélkül s még teljesebb írás'os el­járással működik. Határozatainak alaki és anyagi jogereje is egészen más. Következés­képpen a szaibadaUmi bíróság ítélőbíráinak vég­elbánás alá vonását sem indokolhatja oksze­rűen bármely demokratikus átszervezés érdeke. Kiegészítésül ki kell emelnem, hogy a köz­igazgatási és a szabadalmi bíráskodásra egy­aránt még inkább vonatkoznak a bírói függet­lenség változatlan fenntartása érdekében és a javasálat ellen már eddig felsorolt érvek, mint a rendes biráskodásra, mert hiszen kétségtelen­hogy az állammal, a köztestületekkel, valamint a szabadalom védelmével kapcsolatos jogvitái során az állaimpolgár szabadsága még inkább megvédelmezendő. Harmadsorban érinti a javaisilat az igaz­ságügyi tárcia körébe tartozó azokat a közszol­gálati alkalmazottakat, akik illetménylek szenr Domtjából az ítélőbíráikíkal és* az államügyész-^ ­kel esnek egy tekintet alá. Indokolása szerint ebibe a csoportba tartoznak az igazsáügymi­nisztérium fogalmazó személyzetéinek bírói ké­pesítésű tagjai, a kúriai elnöki tanácsos, a? íté­lőtáblai elnöki titkár, a jkincstiálri jogügyi igaz­gató, aligazgató, a kincstári főügyész, r fő­ügyészi helyettes, s a kincstári ügyész. Már e felsorolásból laikusok előtt is" nyilvánvaló, hogy mind/azok az érvek, amely eket az, imént a közigazgatási ós a szabadalmi biráskodással kapcsolatban a javaslat ellen felhozni szeren­csém volt, a most felsorolt igazságüe'vi köz­szolgálati alkalmazottakra még inkább vonat­koznak, mert hiszen ezek még írásos;, ügyfél­nyilvános's.'álg nélküli bírói funkciókat sem vé­geznek, azaz semmiféle biráskodást nem cselek­szenek, tehát a bíróságok demokratikus átszer­vezése érdekében megjelölt javaslati indok ezek végelbánás alá vonását egyáltalában nem in­dokolhatja. Hozzászólásiom elején mláír kiemeltem és részletesem foglalkoztam a javaslat 2. §-ában körülírt, már a szakképzettség hiánya miatt az ítélőbírákkal ós államügyészekkel egy tekin­tet alá nem eső, nem is vonható segédszemély­zettel és kimutattam, hogy mennyire indoko­latlan, sőt méltánytalan ezekkel szemben a végelbánás alá vonás hivatalból elrendelésének lehetővé tótele. Ismétlésül csak annyit, hogy példásul! a leíró, a telekkönyvvezető, vagy a fog­házőr, vagy az altiszt a bírósláigok demokratikus átszervezése érdekében, mint sioha nem volt bíró, joghátránnyal nyilván nem sújtható. De tisztelt törvényhozás! A legutóbbi költ­ségvetés adatai Eteörimit közigazgatási bírósá­gunk az elnökkel, a másodelnökkel, ia tanács­elnökökkel együtt mindössze 50 tagiból az előbbiek nélkül, tehát a tulajdonképpeni ítéio_ bíráit véve 41 tagból, szabadalmi bírósíágunk az elnökkel, alelnökkel él* tanácselnökké] együtt mindössze 20 tagból, az előbbiek, nél­kül, megint a valóságos ítélőbírákat tekintve, 17 bíróból áll. A közigazgatási bíróságnál 31 tagból, a szabadalmai bíróságnál 29 %gboi álló kezelési szak, a közigazgatási bíróság­nál 15 tagból, a szabadalmi bíróiságnál 13 tag­ból álló altiszti szák, ós végül a közigazga­tási bíróságnál egyetlen tagból álló műszaki ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ IV. . évi november hó 23-án, kedden. 882 segédtiszti szak is van, de ez utóbbi kezelési i ííf?, • CS . műszaki segédtiszti ,szak a Javas­Jajból is kitűnően nem tartozik az igazság­ügy itiárea körébe, hanem a minifölzterelnök­ség iilüetőleg az iparügyi tárca körébe. _ A harmadsorban érintett, az úgynevezett igazságügyi tárca körébe tartozó ési az ítélő­bírákkal egy tekintet alá eső közszolgálati alkalmazottak létszámát a költségvetésből, illetőleg a, rendelkezésre álló idő rövidsége miatt megállapítanom nem sikerült, de nyíl­ván okkal feltehető, hogy az itt érintett bírói képesítésű, de bírói funkciót még a javaslat szermt isteni végző személyeik szám a aligha haladhatja meg a közigazgatáeti bíróság ítélő­bíráinak. sőt esetleg a szabadalmi bíróság nelőbírámak a létszámát is. Az előbbiek levonásával a javaslat 2. §-aba:n érintett és az igazságügyi tárca kö­rébe tartozó bármely közszolgálati alkalma­zottak létszáma a költségvetési szerint a mb ni«ztérHimba>n a fogalmazási, számvevőségi, kezelési és műszaki segédtiszti, valamint al­tiszti szakkal együttesen körülbelül 300 fő az egész o^száeban. a. bíromlásoknál nedig ugvan­osak a fogalmazási, telekkönyvezési, kezelési, műszaki ^éerédtiszti ó s altiszti sziak együtte­sen mindössze ^400 fő. A következő évek mes­prő^ítése érdekében roipn-nvisép" s^emnon+íáhól 'deveszem iai iavalslat 1?- 'S-áuiak (?ft és Í3) be­kezdésében érintp'tt közjeo-vzfík és Mrósáírj végrehajtók létszámát i« A közjeíryzők o^szá­srns viszonylatban 213 főt tesznek. ^ bírósági végrehajtók oediír. ér+e«sülés'Am szerint- a szé­kesfővárosban körülbelül 30-au. err<rébVpn + az or=!zásban 70—80-an vannak, bár az ntóbhüaik létszámát !aiz idő rövblséffe miatt nem tudtam ellern/ÍT-iwni. (21.30.) Min h 'ma non curat praetor! Az érintett személyeknek az előbbiek szerint országos viszonylatban népességünkhöz aránvítva el­enyésző száma, az érintett közismzoiatásb vagy ennen a,' szabadalmi! bíróságnak a bírákkal p<rv tekintet alá eső ^istaiTsá.erüírvi köwzolírálati alkaümazot-takniak. köxiecyzőkuek és vóg-re­Imitóknak népesséaünkhöz arányítva, +eb> &n n eltűnő, »cseop a tpnge"H>en« száma önkénytel p­nűl is gazzal az okszerű következtetéssel sWl­fráil a javaslattal szemben, hogv ezt a javas­latot sem vplamiflven közpVdpb sem o^tdig közjó megvaiösításh; egyáltaláfni nem 'indo­kolja. De a javaslat maga sem vitatja, hogy az egészen elenyésző szániú érintett szeméiVek va­lamennyiének maíratartása kifogásolható, ha ugyan eddig egyáltalában bárki is kifosrásolta volna és mert idevágóan az aránvs7ámot sem jelöli meg, ezért a hasonló esetekben szerzett köztanasztalatok szerint legfeHebh az érintett személtek 10 százalékára kívánhatja macát vo­natkoztatni. Tehát okszerű feltevés s'-erlut leg­feljebb 4.5 közigazgatási bíró. — ha szabad így mondanom — 1-7 szabad^lmii bíró s ugvanenv­nyi »a bírákkal egy tekintet alá, esö igazság­ügyi közszolgálati alkalmazotti lesrffttiebb har­minc miniszteriális és legfeljebb négyszáz­negyven főből álló országos igazságügyi s*e«réd" S7emélyzet, legfeljebb huszonegy közjegyző és legfeljebb három székesfővárosi és hct-nyob vidéki bírósági végrehajtó végelbánás alá vo­nását kívánhatja és tervezheti. Országunk felelős tényezői és vezetői már egy esztendővel ezelőtt itt az ország szín-p előtt 's megállapították demokráciánk megerősödé­56

Next

/
Oldalképek
Tartalom