Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-83
841 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi ilyen jelentés, afmiely önök elé kerül. Nevezetesen miről van stzső? Mi volt ia Legfőbb Állami Számvevőszéknek! félévenként a Mteleltérésekről az országgyűlés elé terjesztett íeleaartéseíinek célja! E jelentések megtételét még az állami számvitelről iszoló 1897:XX. te. 18. §-a ír*a ölő. Ezt később az 1915 :XII. te. 4. §-ia trése*letekiben módosította. A jelentések célja az volt, hogy-,a hitelel térésekről hitelátruházásokról az országgyűlés már az évi zárszámadások tárgyalása előtt tudomást szerezzen. Megállapítható atzonban az elmúlt idők tapasztalatai alapján" hogy az élv első felére vonatkozó jelentések általában, már okkor kerülték az országgyűlés elé' midőn az már közel volt aiz 'egész évre vonatkozó zárszámadás tárgyalásain, tovább lerontotta értéküket, hogy e jelentésiekben a költségvetési év első felének kezelését az egész évii hitelekkel állította szeimbe az állami száímsizélki és így ezekből a jelentésekből tulajdonképpen semmit sem lehetett látni. A második félévi jelentések szükségtelenségére pedig az a körülmény mutat, hogy bármelyik évet vessaük a muli képviselőház, működéséről' magállaípíthato, hoigy az országgyűlés a zárszámadást együtt tárgyalta a hitelelstériésekkel. pedig nyilvánvaló, hogy a költségvetési év végén a zárszámadások rendezésével kapcsolatos könyvlát vezetések^ megtértánfte után, az országgyűlés a záirszáimadásiokon keresztül kétségkívül jobban áit _ tudja tekinteni a kormányzat gazdaságpolitikáját, jobban át tudja tekinteni a hitelel téréseket. Éppen ezért az 1948:XIX. te. értelmiében a hiteleltérósekről szóló jelentéseket a Legfőbb Állami Számvevőszéknek az 1947/48. költségvetési éív után már nem kell megtennie, ez a törvény ugyanis hatályon kívül helyezte 1 a jelentések megtételére vonatkozó rendelkezéseket. Ebből láthatja tehát a t. Országgyűlés, hogy az a jelentés, amelyről most szólok, az utolsó a hiteleltérési jelentések sorában. Bár már említettem, még egyszer aláhúzom- hogy az itt mutatkozó hiteltúllépések 1 éppen azt bizonyítják' hogy a kormányzat megfelelő óvatósséiggal értékelte népi demokráciánk, országunk gazdasási erőforrásait, e 'túllépések éppen azt bizonyítják, hogy stabilizációnk sikerült, azt bizonyítják' hogy termelésünk olv mértékben növekedett, hogy erre alapozva, mód volt a bevételek és kiadások növelésére, hiszen tudjuk* hogy az 1947/48. évi költségvetés nem záruM hiánnyal. A számokat nem kívánom itt önök előtt újból ismertetni, ez csak adótöbbletet jelenténe, , hiszen azok az önök előtt fekvő jelentésben összefoglalva, sommázvai láthatók'; majd a zárszámadás tárgyalásakor jobban ki fogjak tűnni a részletek. T. Országgyűlés! Összefoglalva az elmondottakat, legyen szabad előterjesztenem a zár" számadás vizsgáló bizottság javaslatát a következő formában. Az országgyűlés zárszámadásvizsgáló bizottsága javasolja a t. Országgyűlésnek, hogy a beterjesztett zárszámadások közül a demokratikus kormányzatnak a felszabadult területeken 1944. évi szeptember hó 26. napjától az év végéig terjedő időszakra vonatkozó zárszámadását vegye tudomásul és a felmentvényt aidíja meg. Javasolja a bizottság, hogy a háborús gazdálkodásra vonatkozó 1943és_ 1944. évi zárszámadások tekintetében, valamint a németek által megszállt területeken november hó 18-án, csü örtökön. 842 1945. évben folytatott gazdálkodás tekintetében, elítélve az akkori kormányok tevékenységét, a felmentvényt ne adja meg. Javasolja , a bizottság a t. Országgyűlésnek, hogy a demokratikus kormányzatnak az 1945. évre, valamint az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő idő" szakról szóló zárszámadásait vegye tudomásul és a felmentvényt adja meg. Javasolja továbbá a bizottság a t. Országgyűlésnek, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszéknek a törvényhozás által az 1946/47. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel izemben mutatkozó eltérésekről szóló jelentését vegye tudomásul, a többletkiadások kérdésében pedig a zárszámadások tárgyalása során határozzon érdemben. Kérem a jelentések, illetve a javaslatok elfogadását. (Helyeslés.) ELNÖK: Kíván valaki a jelentésekhez hozzászólni] (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom^ A házszabályok értelmébe^ együttes tárgyalás esetében minden egyes tárgyról külön-külön kell határozni. A bizottság javaslatának megfelelően kérdem a t. Országgyűlést, megadja-e a felmentvényt az 1943/44. évi háborús zárszámadások, illetve a németek által megszállott területeken 1945. év folyamán folytatott gazdálkodás tekintetében'? (Nem!) Az Országgyűlés a felmentvényt nem adja meg. Kérdem továbbá, megadja-e a t. Országgyűlés a felmentvényt a demokratikus kormányzatnak az 1944 és 1945. évre, valamint az 1946. év január hó 1-től július* hó 31-ig terjedő időszakára vonatkozó zárszámadások tekintetében? (Igen!) Az országgyűlés a felmentvényt megadja. Kérdem.tudomásul veszi-e az Országgyűlés a Legfőbb Állami Számvevőszéknek az 1946/47költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben az 1946/47. II. félév végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentését? (Igen!) Az országgyűlés a jelentést tudomásul veszi. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki 1- a honvédelmi miniszternek a honvedügyészségek felállítása és megszüntetése tekintetében adott felhatalmazásra ós 2. a katonai titok tekintetében elkövetett hűtlenségre vonatkozó hatá-köri rendelkezésekről szóló törvényjavaslatok tárgyalását, Elfogadja a t. Országgyűlés napirendi javaslatomat? (Igen!) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. T. Országgyűlés! Most a legutóbbi ülésünkön történt bejelentés értelmében áttérünk az interpellációkra adott miniszrteri válaszok felolvasásáraAz első a pénzügyminiszter úr válasza, Barkóezy József képviselő úrnak, az OFB- és vagyoiiváltságföldek vételárhátraléka, tárgyában* április hó 28-án előterjesztett interpellációjára, Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. HEGYESI JÁNOS .jegyző (olvassa): T. Országgyűlés! Barkóczy József országgyűlési képviselő úrnak az országgyűlés 1948. évi április hó 28-án tartott ülésén az OFB és vagyonváltságföldek _ vételhátraléka ügyében elmondott interpellációjára válaszomat tisztelettel a következőkben adom elő: »