Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-83

841 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi ilyen jelentés, afmiely önök elé kerül. Neveze­tesen miről van stzső? Mi volt ia Legfőbb Állami Számvevőszéknek! félévenként a Mteleltérések­ről az országgyűlés elé terjesztett íeleaartéseíi­nek célja! E jelentések megtételét még az ál­lami számvitelről iszoló 1897:XX. te. 18. §-a ír*a ölő. Ezt később az 1915 :XII. te. 4. §-ia trése*­letekiben módosította. A jelentések célja az volt, hogy-,a hitelel térésekről hitelátruhá­zásokról az országgyűlés már az évi zárszám­adások tárgyalása előtt tudomást szerezzen. Megállapítható atzonban az elmúlt idők ta­pasztalatai alapján" hogy az élv első felére vonatkozó jelentések általában, már okkor ke­rülték az országgyűlés elé' midőn az már kö­zel volt aiz 'egész évre vonatkozó zárszámadás tárgyalásain, tovább lerontotta értékü­ket, hogy e jelentésiekben a költségvetési év első felének kezelését az egész évii hitelekkel állította szeimbe az állami száímsizélki és így ezekből a jelentésekből tulajdonképpen sem­mit sem lehetett látni. A második félévi jelentések szükségtelen­ségére pedig az a körülmény mutat, hogy bár­melyik évet vessaük a muli képviselőház, mű­ködéséről' magállaípíthato, hoigy az ország­gyűlés a zárszámadást együtt tárgyalta a hi­telelstériésekkel. pedig nyilvánvaló, hogy a költségvetési év végén a zárszámadások ren­dezésével kapcsolatos könyvlát vezetések^ meg­tértánfte után, az országgyűlés a záirszáimadá­siokon keresztül kétségkívül jobban áit _ tudja tekinteni a kormányzat gazdaságpolitikáját, jobban át tudja tekinteni a hitelel téréseket. Éppen ezért az 1948:XIX. te. értelmiében a hi­teleltérósekről szóló jelentéseket a Legfőbb Állami Számvevőszéknek az 1947/48. költségve­tési éív után már nem kell megtennie, ez a törvény ugyanis hatályon kívül helyezte 1 a je­lentések megtételére vonatkozó rendelkezése­ket. Ebből láthatja tehát a t. Országgyűlés, hogy az a jelentés, amelyről most szólok, az utolsó a hiteleltérési jelentések sorában. Bár már említettem, még egyszer alá­húzom- hogy az itt mutatkozó hiteltúllépések 1 éppen azt bizonyítják' hogy a kormányzat megfelelő óvatósséiggal értékelte népi demo­kráciánk, országunk gazdasási erőforrásait, e 'túllépések éppen azt bizonyítják, hogy sta­bilizációnk sikerült, azt bizonyítják' hogy ter­melésünk olv mértékben növekedett, hogy erre alapozva, mód volt a bevételek és kiadások növelésére, hiszen tudjuk* hogy az 1947/48. évi költségvetés nem záruM hiánnyal. A számo­kat nem kívánom itt önök előtt újból ismer­tetni, ez csak adótöbbletet jelenténe, , hiszen azok az önök előtt fekvő jelentésben össze­foglalva, sommázvai láthatók'; majd a zárszám­adás tárgyalásakor jobban ki fogjak tűnni a részletek. T. Országgyűlés! Összefoglalva az elmon­dottakat, legyen szabad előterjesztenem a zár" számadás vizsgáló bizottság javaslatát a követ­kező formában. Az országgyűlés zárszámadás­vizsgáló bizottsága javasolja a t. Országgyű­lésnek, hogy a beterjesztett zárszámadások kö­zül a demokratikus kormányzatnak a felsza­badult területeken 1944. évi szeptember hó 26. napjától az év végéig terjedő időszakra vonat­kozó zárszámadását vegye tudomásul és a fel­mentvényt aidíja meg. Javasolja a bizottság, hogy a háborús gazdálkodásra vonatkozó 1943­és_ 1944. évi zárszámadások tekintetében, vala­mint a németek által megszállt területeken november hó 18-án, csü örtökön. 842 1945. évben folytatott gazdálkodás tekintetében, elítélve az akkori kormányok tevékenységét, a felmentvényt ne adja meg. Javasolja , a bizott­ság a t. Országgyűlésnek, hogy a demokratikus kormányzatnak az 1945. évre, valamint az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő idő" szakról szóló zárszámadásait vegye tudomásul és a felmentvényt adja meg. Javasolja továbbá a bizottság a t. Országgyűlésnek, hogy a Leg­főbb Állami Számvevőszéknek a törvényhozás által az 1946/47. költségvetési évre engedélye­zett hitelekkel izemben mutatkozó eltérések­ről szóló jelentését vegye tudomásul, a többlet­kiadások kérdésében pedig a zárszámadások tárgyalása során határozzon érdemben. Kérem a jelentések, illetve a javaslatok elfogadását. (Helyeslés.) ELNÖK: Kíván valaki a jelentésekhez hozzá­szólni] (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom^ A házszabályok értelmébe^ együt­tes tárgyalás esetében minden egyes tárgyról külön-külön kell határozni. A bizottság javaslatának megfelelően kér­dem a t. Országgyűlést, megadja-e a felment­vényt az 1943/44. évi háborús zárszámadások, illetve a németek által megszállott területeken 1945. év folyamán folytatott gazdálkodás tekin­tetében'? (Nem!) Az Országgyűlés a felment­vényt nem adja meg. Kérdem továbbá, megadja-e a t. Ország­gyűlés a felmentvényt a demokratikus kor­mányzatnak az 1944 és 1945. évre, valamint az 1946. év január hó 1-től július* hó 31-ig terjedő időszakára vonatkozó zárszámadások tekinteté­ben? (Igen!) Az országgyűlés a felmentvényt megadja. Kérdem.tudomásul veszi-e az Országgyűlés a Legfőbb Állami Számvevőszéknek az 1946/47­költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben az 1946/47. II. félév végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentését? (Igen!) Az ország­gyűlés a jelentést tudomásul veszi. T. Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek legközelebbi ülé­sünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzzük ki 1- a honvédelmi miniszternek a honved­ügyészségek felállítása és megszüntetése te­kintetében adott felhatalmazásra ós 2. a katonai titok tekintetében elkövetett hűtlenségre vonatkozó hatá-köri rendelkezések­ről szóló törvényjavaslatok tárgyalását, Elfogadja a t. Országgyűlés napirendi ja­vaslatomat? (Igen!) Az országgyűlés a napi­rendi javaslatot elfogadja. T. Országgyűlés! Most a legutóbbi ülésün­kön történt bejelentés értelmében áttérünk az interpellációkra adott miniszrteri válaszok fel­olvasására­Az első a pénzügyminiszter úr válasza, Bar­kóezy József képviselő úrnak, az OFB- és vagyoiiváltságföldek vételárhátraléka, tárgyá­ban* április hó 28-án előterjesztett interpelláció­jára, Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. HEGYESI JÁNOS .jegyző (olvassa): T. Or­szággyűlés! Barkóczy József országgyűlési kép­viselő úrnak az országgyűlés 1948. évi április hó 28-án tartott ülésén az OFB és vagyonvált­ságföldek _ vételhátraléka ügyében elmondott interpellációjára válaszomat tisztelettel a kö­vetkezőkben adom elő: »

Next

/
Oldalképek
Tartalom