Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-83
843 ^ Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi Képviselő úr interpellációjában azt kérdezi, 'hogy van-e tudomásom arról, hogy az adóhivatalok felhívására még az 1945. évben sokezer földhözjutott kifizette az előző földreformeljárás során a neki juttatott földiek vételárát és emiatt sokezer kisparaszt jószágát adta el, s a befizetett összegeket az állam haszrálta. vagy pedig az állampénztárban értéktelenedték el, is mi késztette a 196.550/1946. P. M. VII. számú rendtelet kiadására, amelynek alapján a, kifizetett főietek után is vételárrészletekéit követelnek és végül, hogy mit kívánok tenni ennek az igazságtalanságnak a megszüntetésére. A felvetett kérdésekkel kapcsolatban _ arra hívom fel az interpelláló képviselő úr figyelmét, hogy ,az első világháború után lefolytatott földbirtokrendézés során megváltott föL dekbőT és a vagyonváítságföldekből földhöz- és házhelyhez jutottak fizetési kötelezettségeit a kormánynak a Gazdasági Főtanács meghallgatása után kiadott: 7.890/1946. M. E. számú rendelete szabályozta. Eszerint a megváltási ár mér. teke azonos az újabb földbirtokrendezés során juttatottak által fizetendő szolgáltatással, s az ehhez képest mérsékelt pengőösszegű megváltási ára a földhöz- vagy házhelyhez jutottak által az 1945. évet megelőzőleg teljesített befizetések beszámítása után 1944. évi december hó 31. napján fennmaradó megváltási ártartozást is 1945. évi január hó 1. napjából kezdődően búzában kell megállapítani. (13.00.) A mérsékelt megváltási ájrtartozás .összegét 'leszámolás keretében kellett! kiszámítani s annak ©órán figyelembe kellett venni a juttatott által mind az 1945. év előtt, mind aa 1945 január hó 1. niapiát követő időben pénzben teljesített befizetéseket^ Az 1945. évet megelőző időbern teljesíteti fizetéseiket a pénzben kiszámított mérsékelt megváltási árból kellett levonni, a fennmaradó összeget 40 pengps búzaár mellett búza^rtékre kellett átsiz&mítam* s az 1945. évi január hő 1. napján (meglévő., állapot szerint .hazaértekben megállapított tartozásba továbbmenőleg betudták az 1945. r évtől pénzben teljesített befizetéseket 1 olymódon, hogy azokat a befizetés idejében irányadó átszámítási kulcs mellett ÍBehetett búzaértékben beszániítani. A búzának a pénzértékre átszámítandó árát szintén a CFaizdasiáisri Főtanács meghallgatásia után a már említett 7.890/1946. M. E. szíáknú kormányrendelet 6- §-án a k (4) bekezdése értelmében a f öldmí-> veflésügyti minis'zter úrral earvetértőleg kiadott 196.550/1946. P. M. VII. számú rendelet -swalbályozta. Kétségtelen' hogy az 1945. évi január hó 1. napjait követőleg megindult pénzromlás idejében az ország különböző helyein földhöz vagy házhelyhez jutottak közül áigen sokan téliesítettek pénzben befizetéseket. Ezeket a befizetéseiket azonban minden esetben figyelembe is vették, de természetesn csak a befizetési időpontjára — ai pénz értékcsökkenésére tekintettel — hivatalosan mesgiállapífott búzaárral elszámolható búzaértékben!. Ezt az eljárást 'sérelmesnek- illetőleg', igazságtalannak tartani nem lehet, menti az 1944. évet követő időben teljesített pénzbefizetések az egyre fokozódó pénzromlás (következtéheTi mindinkább kevesebb értéket jelentettek, azonban a juttatottak tartozásai niak búzaártékben való megállapításánál a teljesített befizetések november hó 18-án, csü örtökön. 844 időpontjában volt búzaértéknek megfelelő ösz«z©get minden esetben figyelembe vették. Ilyen tényállás mellett a juttatottak) sérelme (tehát csak látszólagos- s nem tehetem magáimévá a képviselő úrnak aizt a kívánságát, hogy aiz 1945. évben történt befizetések teljes névértékben vétessenek figyelembe^, mert erre a hivatkozott kormányrendelet értelmében nincs törvényes lehetőség, de — ettől függetlenül — a képviselő úr által kívánt rendelkezésváltoztíatás egyenlőtlen elbánást teiremtene azokkal a juttatottakíkal szemben, akiknek az 1945. évben még a fokozatosan romló pénzviszonyok mellett sem volt módjukban' rendkívüli befizetéseket teljesíteni.,jehát akik a megváltási ártartozásnak nelmiosak . a töredékét, han.em nta^yobb részét búzaértékben kötelesek megfizetni. Tisztelettel kérean a t. Országgyűlést, hogy aiz előadíottalkria tekintettel válaszomat tudíomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1948. évi június hó 25-én. Dr. Nyárádi Miklós s. k.« ELNÖK: Barkóczy József képviselő urtat a vaszonválasz joga megilleti. BAEKÓCZY JÓZSEF (pk): T. Országgyűlés! (Az OFB-földek vételárának fejében kormányzati felhívásra 1945-ben teljesített befizetéseiknek a teljes vételárba való betudása ügyében a pénzügyminiszter úrhoz intézett initerpeilláéiómra a miniszter úr által adott válaszra a következőkben vagyok bátor viszontvállaszolni. Köszönöm a miniszter úrnak, hogv olyan tárgyilagosan megimagyarázta válaszában, miért nem lehet 'azoknak az OFB-földhöz juttatott Msemberéknek az 1945-ben ennen kormányzati felhívásra teljesített vételíárbefi'zetéseit teljes névértékben javukra írni. Sajnos azonban, a miniszteri válasz sehogysem tud meggyőzni, mert sebogysem Javít az akkori földhöz juttatottak helyzetén. Azt mondja a miniszteri válasz, hogy 1944 végéig pénzben, tehát pengőben, 1945 január elseiétől kezdve búzában lettek megállapítva a vételáriak, illetve 1945-től pengőben teljesített vételár. kiegyenlítések a * mindenkori búzaár szerint lettek! betudva a befizető iavara ^ Továbbá azt mondja a válasz, hogy a befizetéseknek teljes mértékben való betudása miéltánvtiafenság volna azokkal a földhöz juttató ttakkal szemben, akik a felhívásra nem reiagálva, befizetéseket nem teljesítettek. Én nem ismerhetem el azok esetleges méltatlankodását, akik a kormány felhívására egyáltalában nem reagáltak, és nem tudtak, vagy pedig nem akartak fizetni. Nem ismerhetem el azért, mert esetleg most azok nevetnék, akik nem fizettek, azokat nevetik' ki. lakik ióbiszeműen, tte maguktat mégis megerőltetve kifizették vagy kifizetni vélték réo-i nvomasztó adósságukat. Nem ismerhetem el ezt az indokolást, mert az államra annyi q uyaigi előnv nem származik ebből, mint amennyi erkölcsi hátrány abból származik, hogy n% ilyen intézkedés nem emeli a polgároknak a kormányzatba vetett hitét. Az állam tmaga. hívta feí! a vételár kfiegvenlítésére a polgáraiiit 1945-ben- Lehet. hop"v ez a felhívás a;z akkori ideiglenes nemzeti kormánv nemes gesztiója volt szegény nép iránt, hogy szabaduljon évtizedes terhétől, de lehet, — és ea lehet talán az igazi oka, — ho^v csak pénz kellett éq es Q tk 1946-ban hozta a, kormány viszszamenőleg azt a szerintem sérél<n*es "Rendeletet, amelyet korábban meginterpelláltam.
