Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-77

693 Az országgyűlés 77. illése 1948. évi július hó 9-én, pénteken. 694 lenne azonban, ha a törvényjavaslat úgyszóF ván csak abból az optimizmusból indulna ki, hogy miinden jól fog menni, sehol sem. történhetik baj, iaz idők végtelenségéig minden rendben lesz és nem gondoskodnék arról is, hogy mi Lesz, ha történetesen egyezer valamilyen baj lenne. Ami Gróh képviselő úrnak mst a íkívánságát illeti, hogy a pénzintézetekre is vonatkozzék ez a törvényjavaslat, azt hiszem, ebben megnyugtathatom: a törvényjavaslat 1. §-a nem korlátozódik az ipari vállalatokra, hanem minden gazdasági természetű vállalatra vonatkozik, ós nyilvánvalóan a pénzintézetekre is. úgy, mint a többi intézimények, sőt még ezeken túlmenően a biztosító vállalatok, kereskedelmi vállalatok is nemzeti vállalatok formájában fognak működni, ha a törvény előírásainak egyébként megfelelnek. Az, hogy teg; nap egy korábbi törvény egyes intézkedései tekintetében az országyűlés újabb intézkedése volt szükséges, ebben a vonatkozásban semmit sem változtat. A minisztérium felkérte az előadó urat, hogy a javaslat részletes tárgyalása során két módosító javaslatot térj esszéin, a t. Ország" gyűlés elél Ezt a kélt módosító javaslatot kívánóim most itt röviden ismertetni és indokolniA bizottsági tárgyalás során ugyanis vita alakult ki, amelyből úgy látta a minisztérium, hogy a törvényjavaslatnak egy pontja talán nem egészen világos. Azért kell tehát ebben a tekintetben kiegészíteni a javaslatot, hogy ne legyenek kételyek, ne lehessenek viták. Arról van szó, t. Országgyűlés, hogy ezzel a törvényjavaslattal egy új elv kerül be a magyar gazsdiaságá életbe, az, hogyí a vállalatok alaptőkéjét a mérlegkészítés alkalmával évről-évre újonnan állapítják meg. Eddig ani ahhoz voltunk hozzászokva, — a kapita" lista gazdálkodás azt jelentette — hogy van egy fix alaptőke és azon az alaptőkén kívül történik azután mozgás a vállalatok vagyonában. Azt lehet mondani, hogy az alaptőke nagyságának, méretének egyáltalán semmi köze nem volt a vállalat tényleges nagyságához. Ez azután teljes áttekinthetetlenséget jelentett, és már mérlegsziakértőnek — olyannak, aki tud olvasni a mérleg számadataiból — kellett lennie valakinek ahhoz, hogy egy mérleg adataiból ki tudja hámozni nem az alaptőkét, hanem a vállalat tényleges vagyonát, tehát azt a vagyoniálTagot. amely a vállalatban állandóan benne foglaltatik. Mi ezzel az, eddigi elvvel a mostani szerkezeti változásnak megfelelően szakítunk és azt mondjuk. hogy évről-évre pontosain megállapítjuk, mi & vállalat alaptőkéje, tehát mi az a vagyonállag-, amelyben van beruházott tőke, nyersanyag, félkészgyártmány és minden egyéb, ami a vállalat vagyona. Minthogy ez a korlátolt felelősségű nemzeti vállalatokra is vonatkozik, szükséges volt annak leszögezése, hogy az évközben eszközölt beruházások, amelyek a dolgok természeténél fogva csak állami beruházások lesznek, az év végén kimutatott alaptőkébe beszámíthatók. Az évkozbeni beruházásokkal tehát növekszik vagy legalábbis növekedhetik az államnak a vállalat alaptőkéjében való részesedése. •'Előfordulható hogy bizonyos okok arra indítják az államot, hogy azt mondja: én ugyan adok beruházásra kétmilliót vagy hárommilliót, de ezt nem számítom bele az álló tőkébe, hanem ezt két éven belül az államnak le kell törleszteni. Lehetnek tehát olyan rövidlejáratú beruházások, amelyek a/, álló tőkét nem emelik. De lehetnek egyéb okok is, amelyek ezt szükségessé teszik. A gyakorlat azonban túlnyomórészt &zt fogja mutatni, hogy ezek az évközi beruházások — a vállalatok termelőképességének növelése, a vállalatok modernizálása, kifejlesztése — mind emelik az állótőkét és ezzel az állam részesedését is. Ez a

z egyik módosítás, amelynek a törvényjavaslat 35. Vához való benyújtására megkértük az eőadó urat. A másik módosítás a törvényjavaslat 47. §-ához szól és arról gondoskodik, hogy hatályon kívül helyezzük a korábbi államosítási 'törvényeknek, illetve kifejezetten a szénbányászat államosításairól szóló törvénynek egyes már időszerűtlenné vált szakaszait. A t Ház tfőtt ismeretes,. hogy amikor a szénbányászatot államosítottuk, akkor ennek a folyamatnak elején 1 jártunk, akkor még olyan gazdálkodásban voltunk, amely túlnyomó részben magántulajdonban voM s ennek megfelelően történtek egyes intézkedések, amelyek akkor helyeseknek látszottak, helyesek iis voltak, amelyek azonban azóta jelentőségüket teljesen elvesztették. Minthogy azonban a fedszabadfulás óta ailko" tott törvényről van sízó, amelyet csak törvény módosíthat, helyezhet hatályon kívül, ezt a feladatot teljesíti a törvényjavaslat 47. "§>-a, amely amúgy is hatályon kívül helyez eeryes kormányrendélkezéseket, köztük az említett rendelkezést is. Mindent összevetve, azt hiszem, egyáltalán nem túlzás, ha ennek a törvényjavaslatnak, amely most a Ház előtt fekszik, rendkívüli elvi jelentőséget tulajdonítunk s ha ezzel, a törvényjavaslattal a magyar gazdasági.' ipari és egyéb vállalatoknak a nép kezébe való adását megkoronázva látjuk azzal, hogy ezeknek a vál álatoknak megadjuk az őket megillető formát, tartalmat s ezzel egyszersmindenkorra leszögezzük, hogy nem rövid átmenetről, nem ideiglenes intézkedésekről van szó, hanem arról, hogy a magyar nép megérett a maga gazdasági apparátusának saját kézbe vételére éterre megalkotja a maga formáit is, olyan formákat, amelyeken belül egészségesen, fejlődőképesen lehet gazdálkodni. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. (Hosszantartó lelkes taps a kormánypártokon. Taps a független demokrata párton.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a nemzeti vállalatról szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Ha igen. kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés la törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás állapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYES

I JÁNOS jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1. §-át, ametyet á Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 2. §-t.) ELNÖK: Szólásra következik? HEGYESI JÁNOS jegyző: Gróh József! 44*