Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-77
691 Az országgyűlés 77. ülése 1948. kifejezni akart Ott nem ügyelt fel senki semmire, nem ellenőrzött senki semmit, nem is volt erre tulajdonképpen módja. Ha az eanber nem naivan, hanem gyakorlatilag figyelte, ahogyan mi ezt megtanultuk és kötelességünk megtenni, a gazdaságot, a következőt kellett megállapítania: a részvénytársasági formának ez azelfajulása már odáig ment, hogy az ügyvezetés* tehát a vezérigazgató, és aki körülötte volt és esetleg a tulajdonosoknak egy kisebb vezetőeeoportja kisajátította magának a vállalatot, kisajátította & kisebbségi részvényesiek ellenére, sőt esetleg a vállalat többségét — de dsak szétszórtan — képviselő részvényesek ellenére és teljesen ellenőrizeti'enül, teljesen felügyelet nélkül gazdálkodott azzal a vállalattal. Ami ellenőrzés gyakorlatban még jelentkezett az — talán úgy mondhatom — tiszt a költségtényező volt: kit mennyivel kellett megvásárolni, hogy elfogadja, bevegye azt ia mérleget, amelyet a részvénytársaságok publikálni jónak, a maguk érdekében megfelelőnek láttak. A törvény javaslat, amely most a Ház előtt fekszik, lehetőségeit ad arra, — és a kormány gondoskodik a lehetőség kit ölté séfről, — hogy a vállalattól, iái vállalat vezetésétől teljesen függeftlen^ szakszerű, kemény, állandó, rendszeres ellenőrzés) gyakor oltás sók az állama vállalatok fölött. Ez megtörténik olyan formában, hogy a vállalatok most már a kormány intézkedései következtében havi pénzügyi terveket kötelesek aiz illetékes kormányszervek elé terjeszteni, ési kizárólag e havi pénzügyi tervek keretei között igazdáikodhatik a vállalat vezetőségei, minden automatikus átlépési jog nélkül. Ha előre nem látott esetek ia hónap közben valar milyen átlépési szükségességet adnak, akkor ahhoz a miniszter hozzájárulása szükséges, egyébként p 3 dig az állami ellenőrzési központ gyakorol felügyel etet. Ez állami szerv, külön költségvetéssel, amelynek egyetlen funkcionáriusa sem függ jattól a vállalattól, amelynek ellenőrzésére kiküldték, amelyet tslhái nem lehet boritékofcíkal — termésiaeiesen töltött boritékokkal — ós obulusokal befolyásolni jelentésének elkészítésében. Ez az állami ellenőrzési központ ós még" ,a közbeiktatott preveűf iv ellenőrző intézkedések olyan pontossággal^ ós precizitással biztosítják, hogy — Gbróh képviselő úr meg fogja bocsátaná, ha én ezt mondom — mind™ demokratikus gondolkodású magyar embert kötelező rendkívüli gondossággal vezessék a vállalatot, aimlire eddig" a magyar gazdasági életben nem volt példa. Ezt asz egész országyűlés és az egész magyar nép színe előtt ki kell hangsúlyozni. Szó került az egyéni felelősség kérdéséről . is és erre is szeretnék kitérni. A törvény javaslat bizottsági vitájában' egyes képviselőtársaim felvetették azt a. kérdést, vájjon nem megye a kormány a célszerű és okisizerű keretéken túl, amikor a nemzeti vállalatok vezérigazgatóinak vagy igazgatóinak önálló cégjegyzési, tehát úgyszólván korlátlan mértékű jogot ad. és ezzel azoknak egyéni felelősségét majdnem — vagy, talán 'látszatra —< korláffian mértékben állapítja meg. A bizottsági tárgyalásokon már utalás történt arra t hogy a kormány fenntartja magának ebben a törvényjavaslatban a jogot, — és azt a Jogot természetesen gyakotfoljía JSÍ, ez nemcsak egy papíron jelentkező fenntartás, hanem a gyakorlatban máris állandóan- jelentkező valami, — hogy a vállalatok vezetőinek egyéni felelősségét a maguk keretében abszolúte érvéévi július hó 9'én, pénteken. 692 nyesíti. de ezeket a kereteket megfhatározza, és azt mondja., bizonyos fajtájú és bizonyos méretű jogügyitekhez pedig neked jogod nincs, ehhez a miniszter hozzájárulását kell beszerezned ós a miniszteren keresztül a kormányét, a kormányon keresztül az egész országgyűlését. (11.30.) T. Országgyűlés! Ez is több ósl ez is jelentősebb intézkedés, mint amire a magyar gazdasági élet ós a magyar közjog eddig példát mutatott. Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a magyar gazdaságnak külföldre való mérhetetlen, indokolatlan és lelkiismeretlen eladósodása ezt az országot már néhányszor .olyan katasztrófák szélére sodorta, hogy alig tudott azokból megmenekülni. Ez-azért volt, mert természetesen a magánvállalatok a maguk felelősségére, a maguk igazgatóságának, felügyelő bizottságának és egyéb látszat" szervének felelősségére gazdálkodtak, de csak addig, amíg minden jói ment, amíg keresni lehetett, vagy amíg nem mutatkoztak meg a hibás gazdálkodás következményei; ellenben amikor valiami baj lett, akkor az államnak kellett közbelépnie, akkor az államnak kellett átvállalnia a terheket, a szörnyű kötelezettségeket (MALASITS Géza ^(d): Lásd) Victoria, Bacher!) az egész nép kárára, annak a népnek kárára , amely nem élvezte a haszonnak, az e^őbb bezsebeit haszonnak vagy — nagyon gyakran — a látszathaszonnak a gyümölcseit (GKÓH József (nt): Tökéletesen igaz!) így tehát azzal, hog-y ai vállalatvezető egyéni felelősségét úgy határozzuk meg, hogy ne legyen semmiféle kibúvója ós nem enged" jük szabadjára a gazdálkodását s azzal, hogy a közérdeket mérlegelő központi irányítás alá vetjük azokat a jogügyleteiket, amelyeknél ez kívánatos, biztosítjuk, hogy a magyar gazdasági életet, az országot és a kormányt az em" lítettekhez hasonló kellemetlen meglepetések ne érhessék a jövőben. Meglepetésekről lévén szó, legyen szabad kitérnem Gróh képviselő űr öaissandra-hangjaira. (RUDAS László (d): Ez nem meglepetés! — Derültség a dolgozók pártján.) A kép" viselő úr nagyon hibáztatja a törvényjavaslat 17. §~át, amely szerint a vállalatvezető figyelmeztetheti a minisztert, hogy a vállalat fizetésképtelen vagy veszteséggel dolgozik. Nem hiszem, hogy a törvény javalslat gondos ától" vasasa, ami természetesem meni tartozik a képviselői kötelességek közé, (Derültség a dolgozók pártján.) ezt a félelmet indokolttá tenné, mert a helyzet az, hogy a miniszternek igenis menetközben, évközben _ is nagyon élénken figyelemmel kell kísérnie a vállalatok egész menetét. Ez a törvényjavaslat azonban egy új jogállapotot statuál és egy új gazdasági állapotot önt jogi keretbe, világois tehát, hogy olyan esetekre is provideál, amelyek gyakorlatilag valószínűleg nem következnek be, amelyektől mi nem tartunk, de amelyekről a törvény" javaslat tökéletessége, teljessége érdekében szükséges intézkedni. Nem (hiszem, hogy a t. Ház tagjainak túlnyomó részét különösképpen gonddal töltené el az» hogy a törvényjavaslat r arról is beszél, mi történik, ha egy nemzeti vállalatot fel kell számolni, vagy ha egy nemzeti vállalat valamilyen okból miegszűnik. Ezek elővigyázatossági rendszabalyoik, amelyeket a javaslatban jelzett mértékben nyilvánvalóan aligha kell majd alkalmazni, hiba
