Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-77

681 Az országgyűlés 77. ülése 1948. évi július hó 9-én, pénteken. 682 -végrehajtottak, máris 'nagy eredményei mutat­koznak. Hogy csak egy-két dolgot említsek­a traktorok és mezőgazdasági eszközök és gé­pek összpontosított és racionalizált termelésé" nek eredményeképpen traktortermelésünk az előirányzottnak kétszeresére; eke- vetőgep és a többi mezőgazdasági eszköz termelése pedig több mint kétszeresére emelkedett. Csak így vált lehetővé a háború előltti leromlott ma­gyar mezőgazdaságot hatásosan megsegíteni. Éppen ezek az adatok mutatják, hogy az álla" mosítás és a vállalatoknak nemzeti vállala­tokká alakulása nemcsak az ipari munkás­ságnak, hanem a parasztságnak- sőt ezen túl az egész magyar dolgozó népnek érdeke, mert a fokozottan olcsóbb ipari termelés termelé­kenyebbé teszi mezőgazdaságunkat- olcsóbbá az ipari cikkeket, valamint az élelmiszereket. Ennek végső eredménye a dolgozó magyar nép életszínvonalának emelkedése. Biztos vagyok benne- hogy az új törvényjavaslat még jobban elősegíti és kiszélesíti a már így is elért szép eredményeket. Reméljük, hogy a fejlődés ezen a vonalon nagyarányú lesz. és hogy az eddig elért ered" menyek még csak a kezdeJt kezdetei, a nép tulajdonává vált üzemek a fejlődés további lehetőségét biztosítják és egyben biztosítékot nyújtanak a hároméves tervnek két és fél év alatt történő megvalósítására. Az államosítás óta elért eredmények sem­mivé tették a reakciónak azt az érvét is, hogy az úgynevezett »szakeimbeirek« nélkül a vállala" tok vezetése csődbe kerül. Bebizonyosodott­hogy a munkásság soraiból kikerült vállalat­vezetők az igazi demokratikus szakemberekkel együtt olyan eredményeket értek el, amelyekre a múlt kapitalista vezetés képtelen lett volnai A törvényjavaslatnak törvénnyé válása a mun" kásság munkakedvét a termelésben fokozni' fogja, aminek eredményeiként gyorsabb ütem­ben érjük el a magyar dolgozó nép életszín­vonalának emelését. Ezért a törvényjavaslatot pártom és a magam nevében elfogadom. (Taps a kormánypártokon-) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szó­nokok közül? HEGYESI JÁNOS jegyző: Vértes István! ELNÖK: A 'képviselő úr nincs jelen. Fel­iratkozása töröltetik. Szólára következik a feliratkozoitt szóno­kok közül? HEGYEST JÁNOS jegyző: Gróh József! GRÓH JÓZSEF int): T. Ház! E törvény­javaslat indokolása értelmetlen helyzetnek mi­nősítette azt az állapotot, hogy az állam tulaj­donát képező vállalatok rószvénvtársaság for­májában ós cég alatt tevékenykedtek, holott nem voltaik azok. Az indokolásnak ezt a meg­állapítását minden vonatkozásában magamévá teszem és azt hiszem, jogi szempontból semmi túlzás nincs abban, ha azt mondom, hogy ez az állapot jogi lehetetlenség. Mert nem volt alapí­tási tervezet, nem volt közgyűlés, nem. volt rószvénybefizetés, nem voltak részvénvek, nem voltak részvényesek, és mégis volt részvényj társaság. Ebből a szempontból tehát a való igazságra való törekvést látóm ebben a tör­vényi a vasi atbain. Más lehetetlen helyzetek is előállottak azonban abból iá jogállapotból, amely idáig fennállott. így például, hogy többet ne mond­jak, a Magyar Állami- Szénbányák Részvény­társaság igazgatósági tagjai az állam által ki­nevezett és magánjogi szolgálati viszonyt be­töltő férfiak voltaik és mégis joguk volt arra, hogy az általuk kinevezett tisztviselők már közhivatali jelleggel szerepeljenek. A jogélet­nek ezeréves szabályai, hogy senki sem ruház­hat másra több jogot, hatalmat, mint ameny­nyivel: maga is rendelkezik és mégis megtör­tént az az egészen különös helyzet, hogy egy magántisztviselő, vaigy a magántisztviselők­nek egy csoportja, az igazgatóság által kine­veztetvén, egyszerre közhivatalnoki jelleggel szerepeljen. Ez a visszásság is meg fog szűnni abban atz esetben, ha a törvényhozás ezt a tör­vényt magáévá teszi. Amidőn — ismétlem — ezt minden vonat­kozásban helyesnek találom, mégis nem tudom megérteni, hogy miért nem vitetik a nemzeti vállalat intézménye keresztül következetesen az egész vonalon. Mert hiszen csak éppen teg­nap fogadtuk el a Nemzeti Bánik és a Pénzinté­zeti Központ első kúriájába tartozó pénzinté­zetekre vonatkozó törvény kiegészítését, amely­ben arról van szó, hogy ezek a vállalatok, ame­lyek 80—90%-ban, sokszor talán egészen az. ál­lam tulajdonát képezik, kötelesek közgyűléist tartani, igazgatóságot és felügyelőbiizottságot választani. Ha ez a rendszer, amelyet ez a tör­vény statuál, kívánatos, aminthogy magam is kívánatosnak tartom, akkor logikus volna, hogy ez vitessék keresztül a pénzintézeteknél is, ugyanazon indokokból, mint a vállala­toknál. Mi a legfőbb indok, amit erre vonatkozó­lag az indokolás előad? Nagyon helyesen, azt adja e'ő, hogy szükséges a nemzeti vállalat fogalmánlak statuálása azért, mert a részvény­társasálgi keretben nagyon nehéz volt ezt az in­tézményt az állami gépezet szerkezetébe beállí­tani. Ezt minden vonatkozásban helyesnek ta­láljuk. Láttuk is ennek az állapotnak' felette súlyos következményét. Ezek a részvénytársa­ságok a törvény szerint kötelesek lettek volna mérlegeit készíteni. Mégis mi történt akár a NIK-vállalat oknál, akár a bányáknál? Az tör­tént, hogy bár ezek 1946 óta vannak az állam, kezelésében, még két és fél év után sem láttunk egyetlen egy mérleget sem ezektől a vállala­toktól. Helyesen állapítja, meg tehát • a törvény­javaslat, hogy a tervezett intézkedés nélkül nem lehet ellenőrzést srvakiorolni. nem.' lehet a vállalatot abba a termelési és fogyasztási össz­hangba beállítani, ameivre múlhatatlanul szük­ség van mindig, de különösen akkor, amikor ^ vállalatok az állam tulajdonában vannak. Tízezetr és tízezer vagonszámra van kitér m­1 szén a bányáknál szabáid és* alatt, amely a bő­séges májusi, júniusi és júliusi esőben ázott és ázik. Ez nyilván óriási károkat ielent. Ez az egy példa bőven alátámasztja ai tör­vényjavaslat indokolását, hogy tudniillik össz­hangot kell teremteni a termelésben és a fo" gyasztásban. és ezért — mondom — a tör­vénynek ezt a szellemét ós rendszerét nemcsak helyesnek, hanem a. pénzintézetekre is küter­jesztendőnek találom. Különösen a pénzintézeteknél van ennek nagy jelentősége, mert amikor tartani kell a pénzfc amikor külföldi vonatkozásban is nagy jelentősége van annak, nogy a nemzet pénzé­nek értéke legyen, akkor minden pénzintézet felett ott kell lennie annak a szellemnek, an".

Next

/
Oldalképek
Tartalom