Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-73
é97 Az országgyűlés 73. ülése 1948. évi június hó 16-án, szerdán. éppe n &z a pár*, amely programnyilatkozatában oly nagy súlyt helyez a köznevelés kérdéseire? A Magyar Dolgozók Pártjának programmnyilatkozata, akkor még a két imunlkáspárt közös tervezeteként, ez év május 9.-én látott napvilágot a hitleri fasizmus végső összeomlásának, a rheimsi fegyverszünet aláírásának harmaduk évfordulóján. Ez a tervezet azóta hivatalos pártprogrammá vált. bizonyságául annak, hogy pártunk nemcsak az ország gazdasági megerősítése, politikai irányítása, társadalmi ^ felemelkedése terén vállalja a munka dandárját, hanem a köznevelés, a neimizeti műveltség, a, közerkölcs fejlesztése terén is vállaljuk a kezdeményezést, a magyar népért folyó és a reakció elleni harc elsőségét. Programmunk azt célozza, hogy szűnjék meg a vagyonosok műveltségi monopóliuma és az emberi kultúra, a nemzeti műveltség ós a szakmabeli tudás minden kincse váljék hozzáférhetővé a dolgozó nép legszélesebb rétegei számára. Pártunk azért dolgozik, hogy ne legyen ajmaigyar iskolafajok között egy sem, amelyből ki legyen zárva a magyar dolgozó gyermeke; ne legyen írástudatlan magyar dolgozó, de^ ne legyen fehér holló a legmagasabb műveltség felső grádicsán sem a magyar munkás és a magyar paraszt fia. Ezért erősíti pártunk a magyar nép iskoláját, az általános iskolát- Ezért áll teljes erejével a népi kollégiumok mellé, ezért karolja fel az iskolánkívüli népiművelés minden faját. Biztosítani kívánjuk a nevelés demokratikus szellemét, meg akarjuk népünket tanítani a, társadalom belső törvényeire, a természettudományok igazságaira, a 'tudás és a munka, az általános és a szakműveltség helyes egyensúlyára. A szakmunkásképzés és a mezőgazdasági szakoktatás kifejlesztése útján fel akarjuk javítani munkásságunk és parasztságunk szakképzettségét s ezáltal életnívóját, is- Helyre (akarjuk állítani a háború által megrontott iskola fegyelmét, tanulmányi rendjét és az oktatók tekintélyét, nem a, régi. a porosz junkerek gyilkos fegyelmezésével, hanem a szülők, a szakszervezetek és egyéb társadalmi szervek bevonásával az iskola ellenőrzésébe ós irányításába, és az ifjúság öntudatra ébresztése, demokratikus szervezeteinek támogatása útján. T. Országgyűlés! Fel akarjuk emelni el" érettségéből a magyar nevelőt, hogy demokratikus öntudatában megnövekedve, szakképzettségében minidig előrehaladva, anyagi helyzetiében gyarapodva, társadalmi tekintély ében meg" 'növekedve, a régi világ istengyűlötltjóbőlí a népi demokrácia dédelgetett büszkeségévé vál" jék. (Élénk, taps a kormánypártok soraiban.) Pártunk céljául tűzte ki a) demokratikus nevelési egységének biztosításait ós ennek Során az egységes tankönyveik bevezetését, a tanügyigazgatás egységesítését, megjavítását és -— hitet téve a vallássiZiHJbadság nagy elve mellett — az egyházi iskolák államosítását is. Ennek a gazdag- programnak alapján vállalja pártunk ezt a törvény javaslatot magáéint k az egész magyar dolgozó néppel egyetemben. Azoik problémáik ugyanis, laimelyeket ez a törvényjavaslat felvet, elsősorban a magyar parasztság sorsára^ vetik rá a demokratikus közvélemény figyelmének reflektorát, mert az e' 1 " múlt kizsákmányoló fasiszta-korB'zak # legtöbbet azzal árto't, hogy a munkásban kizsigerelt parasztságunkat elmaradott tudiaílanságban tar" •totta, s parasztságunkat kizárta a nemzeti műveltségből. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ IV. A benyújtott törvényjavaslat ezen akar segíteni, s mint al címe ip mutatja »Törvényjiayaslat a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való áltfvétele, ia<z azokkal ös^zefüggn vagyontárgyak állanui tulajdonba vétele és személlyzetiének állami szolgálatba való átvétette táirgyáJban<<, azt jelenti, hogy a népi demotkráciia alapján álló magyar köztársaiság magára vállalja a köznevelés teljes terhét, tehát nemcsak a köznevelés irányításai- éfö felügyei'e'ttét, hanem az iskolák fenntartását, a köznevelés célját szolgáló épületek és vagyontárgyak helyreállítását, karbantartását, megújítását, a tanulóifjúság tankönyvvel! való ellátásét, a beiskolázfaitlanok beiskolázását, a növelők összes" elégének anyagi ellátását is. Egész köznevelésünk megújhodásának, átszervezésének, biztosabb anyagi alapjának haiílalmas feladatát vál'W ja a magyar demokrácia azért, hogy a kőzne" velés hatósugarát minél messzebb terjeiszthesse Iki. s miinél több dolgozót juttathasson a mű" vei t stég ha ta lm áh o z. "Valjjon ez ellen a hatalmas terv ellen, a magyar nép műveli tségi gyarapodásának terve e n len érvelnek a törvén v javas lat ellenzői? Tö~ rődneik is vele! Ha meghallgatjuk azokat az ellenérveket, amelyeket ez eülen a törvényjavas" lat ellen hangoztatnak a demokrácia ellenzékén, megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogyha törvény javaslat nevelésügvi céljával egyáltalán nem foglalkoznak. Senki sem beszél az iskolaügyről. ia köznevelés; színvonalának felem él ésé" ről, senfcV sem érdekelnejV közülük a jó és ol~ csó tankönyvek, nem vitatják ia. nevelés egységének szükségességé!- vagv szükségtelen voltát, nem vetnek ügyet azokra a pedagógiai, tanügyigia:zga + á a i. nevelőkénzési problémákra, amelyek ezt a törvényjavaslatot szükségessé tették. Mi a népi demokrácftia szellemében az új" kori neveléstudomány tegjobb eredményein alapuló nevelése akarjuk adni a do'lgozó magyar népnek, kitűnő tanügyi igazgatási sízervezet kor zierű iskolák, elégedett, művéül és szabad nevelők útján. Ezt célozHa a benyújtott törvényjavasltat, ez ,a mezítelen igazság, ez ennek la törvényjavaslatnak a pozitív # tartalma es nem az a negatívum, amit a perf id reakció hir" ídet, merf ahol suttogó, hoH vallási ünnepségeket profánuP megzavaró propaganda, a^cs-aik címükben létező szülői közönségek, grafomanias idős dámák (Élénk derültséci a kormánypártok soraiban.) ós a papi palástot csak álcázott ledezékinelk tekintő reakciós polituklai erők nem ; erre a pozij'»ivumra ügyelnek, hanem sotet celjiarik érdekében a természetjog megsértéséről, az egyház jogainaik csorbításáról, egyházellenes, val'lánelieneisi törekvésekről vernek zajt. Mi itt a dolgos magyar nép egyeteme tele fordulva szólunk, tehát nem szándékozunk sokat fofflallVozni ennek az alávaló propagandabak átWís<zó manővereivei, különösen nem 'azokkal a szemforgiai'ó, nevetséges levelekkel, amelyekben Horthvék, sőt a Wolff Karoly ok, Z^dravetzek mindig kész szolgáló leánya (Élénk derültséa és tavs « korménvoártok soraiban.)> nemcsak a népi demokráciát veszi tollára, nemcsak a gyárak dőigozo munkásai nevében mer nyilatkozni, hanem arról fuvólazik. hogy — idézem — »Ki tudja, milyen nehéz időket hn z talán már a közeljövő!« (KOSbA Tsi'ván (d): Közöniséges háborús üsizátó!), leven az ilven félreérthető, félhomályos, könnyen letagadható tendenciájú fogalmazás a legaUai32
