Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-73

475 Áz országgyűlés 73. ülése 1948. évi június hó 16-án, szerdán. m iskolákban tanuljon.« A bíróság

1 ezt a döntését tiszta természetjogi érveléssel támasztotta alá. Azt mondotta: »A gyermek nem az, államnak pusza -teremtménye; azokat, akik nevelik és irányítják, megilleti az tas jog és vele együtt a szigorú kötelesség is, bogy. neveljék ós kötelességei teljesítésiére előkészítsék.« Kissé nebéz volna megkísérelni annak bizonyítását, bogy az előttünk fekvő törvény javaslat, amöly általában _ lehetetlenné teszi és

1 csak kiváltéiképpen engedi meg, bogy a. magyar gyermekeik az állami iskolákon kívüli más iskolákba is járhassanak, ennek az amerikai elvnelk megfeleiAmerikában az iskola szabad, és a szülőknek módjukban van a különböző iskolák között választaniok. A katolikus egyház valamennyi iskolafokozatban számtafliam iskolát tart fenn. A 4,500.000 katolikus amerikai gyermek közül jóval több mint bárom millió gyermek jár katolikus alsófokú iskoláiba. Jellemiző. hogy az Északamerikai Egyesült Államokban ma is 73 katolikus főiskola* vau, amelyek _ közül 18 egyetem íés 55 négyéves férfikollégium, ezek Iközül öt katolikus orvosképző főiskola é

s 11 katolikus mérnökkolllégium. Emellett a legtöbb katolikus főiskola épületeit, laboratóriumait és egyéb természetű berendezési tárgyait államsegélyből vásárollak. T- Országgyűlés! Hollandiában a hitvallásos iskola joga az 1848-as alkotmány 19. ^-án nyugszik, amely kimondja, hogy »az oktatás hatósági felügyelet mellett szabad, azonban a hatóság vizsgálja felül az oktató személyzetet képesítés és erkölcsösség' szempontjából mind az elemi, mind a középiskolákban*. A holland alkotmány tehát a szabad oktatás, el vét vallja és az állami iskolamonopóliiumot kizárja. A hatósági felügyelet nagyjából megfelel annak az állapotnak, amely e törvényjavaslat benyújtása előtt Magyarországon is fennállott. Hollandiában a katolikus és protestáns iskolák tanulóinak létszáma meghaladja a nem hitvallásos iskolák tanulóinak létszámát. Hollandiában úgyszólván minden katolikus gyermek katolikus iskolába jár, mivel a katolikus

1 elemi iskolákban 570.000"re, a katolikus óvodákban 133.000-re rúg a katolikus gyermekek száma. Ez az adat annál jellemzőbb, mert Magyarországon 1947 február l"én valamennyi iskolafokozatban mindössze 446.000 katolikus gyermek járt katolikus iskolába, jóllehet nálunk a katolikusok abszíüut £záma sokkal nagyobb, mint Hollandiában. Már 25 évvel ezelőtt kimondották Hollandiában, az »anyagi egyenlősítés« elvét, de csak nemrég kezdték gyakorlatilag is alkalmazni. Az anyagi egyenlősítés elve, amelyet most Hollandjában alkalmaznak, azt jelenti, hogy Hollandiában ma az államkincstár minden gyermek után fejenkint ugyanolyan összeget fizet ki a katolikus és protestáns iskoláknak, mint az állami iskoláknak. A holland parlament nemrég 82 szavazattal 8 ellenében jóváhagyott egy törvényt, amelynek értelmében két katolikus intézmény, a nimwegeni katolikus egyetem és a tilborgi Felső Gazdasági Intézet állami támogatásban részesül. (VAJDA Imre (d) államtitkár: Ugyanakkor a legnagyobb zsarnokságot alkalmazzák a bennszülöttekkel szemben!) Azt hiszem, nehéz lenne reménytelenebb kísérletet elképzelni, mint arra törekedni, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatra a holland példában találjunk igazolást. Természetesen mi lelkes örömmel járultunk volna hozzá egy olyan javaslathoz, amely valóban a holland példát követte volna. (Zaj a kormánypártokon és felkiáltások: És mi van az indonéz kérdésben!!) A javaslat indokolása hivatkozik arra, bogy a mai magyar állam a hit vallásos iskolák államosításával 1848 dicsőséges nemzedékének fónyllő nyomdokain halad tovább. A történelmi múlt tényei azonban változtaithatatlanok. Azokat! lehet magyarázni így vagy úgy, de nem lehet megsemmisíteni. Az 1848-as törvények pedig mégis csak jobban kifejezik az 1848-as törvényhozás szándékát ós akaratát, mint a mai magyarázatokAz 1848 :XX. te. 3. §-a pedig világosain — nem megengedő, hanem parainosoló módon. — a következőképen rendelkezik: »Minden bevett vallásfelekezetek egyházi ós iskolai szükségei köz~ álladalmi költségek álltai fedeztessenek.« Ez a törvényszakasz nemcsak az állaani iskolamonopóliummal összeférhetetlen, és nemcsak a 'hitvallások iskolajogának: kifejezett elismerését foglalja magában, (Zaj a kormánypártokon') hanem, arról is parancsoló módon rendelkezik, hogy a vallásfelekezetek iskolai szükségieteit, mai nyelven szólva, anyagi kiadásait, közálladalmi költségek áltaL magyarán adóbevételekből fedezzék' Bizonyára senki sem illetékesebb 1848-mak e kórdósben kifejezett álláspontját képviselni, mint Eötvös József ia 48-as kultuszminiszter és Kossuth Lajos, 1848 irányító politikai géniusza. (Halljuk! Halljuk! a néppárton.) Őket is tanuságtéteilre idézem. Eötvös József 1848 augusztus 3-án törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé a népoktatás tárgyában, amelynek 13. §-a Eötvös József foigalniazásiábajn a következőkép szólt: »Amely községben több hitfelekezet van, mindegyik hitfelekezet számára külön elemi iskola nyittatták, ha egy-egy felekezet iskolába járó gyermekeinek szama ötvenre megyein.« (.itJü V Al József (d): Ez, a katolikus iskoiiamonopólium ellen ment!) A 15. § pedig arról intézkedett, hogy olyan községekben, (Zaj a kormánypártokon. — Az elnök csenget.) iából egyegy bitfelekezet iskolásgyermelteinek a száma nem éri el az ötvenet, az illető hitf felekezethez tartozó szülők saját költségükre külön iskolát álj láthatnak, de ez az, általáaios, községi iskolaiacDó megfizetése alól nem inemtesáti őket. (Egy hang a dolgozók pártján-' Eötvös- katolikus volt!) Az Eötvös által élőterjesztett 13. §~t az úgynevezett »osztályok központi választmányai a következőképpen változtatta meg: »Amely községben különféle népfajú latkosok ós- több hitfelekezetek vámnak, mindegyik hitfelekezet ós népfaj számára külön elemi iskola nyittathatik, ha egy-egy felekezet iskolába járó gyermekeinek Száma ötvenre megy.« (VAJDA Imre (dl) álbamUtkár: Ezi a katolikus iskolamonopólium ellen irányuló követelmény volt!) Eötvösnek egyébként az volt jaiz álláspontja, hogy az iskolaügy intézéséből! a , községet, mint a szülők kommumitását semmiképpen sem szabad kizárni, ezért elsősorban, bár nem kizárólagosam a községgel kívánta fedeztetni az elemi oktatás kiadásait, ós mindemesetre a községre kívánta bízni aiz iskola közvetlen felügyeletét ós a tamítóválasztást, az, államnak ia főfelügyeleti jogot tartotta femn. {Egy hang a parasztpárton: A klérus: akkor mit szólt? — Zaj a kormánypártokon— RÉVAI József (d): Mit szólt ehhez, a klérus?^— Egy hang # parasztpárton: Mit szólt a nep-