Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-71
429 Az országgyűlés 71. illése 1948, demokratapártom.) Még ellenzéki oldalról is* elismerték, hogy ,a Nemzeti Bank függetlenségének legnagyobb biztosítéka és tételes jogszabályban való kimondása benne foglaltatik a bank alapszabályainak 31- 4-ában, atme'y teljes ég százszázalékos biztosítékot nyújt a tekintetben, bogy sem a kormány, sem a törvényhatóságok, sem a városok, sem a községek saját céljaikra e bank eszközeit igénybe nem vehetik. Amikor teihát a kormány az állama tulajdonbavett^Magyar Nemzeti Bankot beállítja a termelés' és az újjáépítés szolgálatába, ugyanakkor hathatós törvényes biztosítékokkal gondoskodik arról, hogy ez ai beállítás, ez a munka csakis a törvényben meghatározott keretek és módozatok szerinit folyjék le lés semmiféle visszaélésinek még csak a lehetősége se' legyen lehetséges- . Az ellenzéki oldaliról hivatkozott 34. §-t olyképpen állították be, mintha 31. § hatását I lerontaná. A 34. § ugyanis kimondja, hogy az állami vagy a közületi érdekeltségű, vagy állami kezelésbe vett- váíMiatlat váltói leszámítolásra kerülnek- A 34. § tehát nemcsak, hogy nem rondja le a 31. § értelmét és értékét, hanem egyenesen megerősíti, mert kimondja azt, hogy azi állam, vagy a közület esetleg még valamely fedőszerve útján sem jogosult hiteit igónybeyeinrri. hanem csakis akkor, ha egyéni, illetve önálló cégként van bejegyezve, önálló cégként működik-és* mint ilyen önálló cég természetszerűleg az új magyar gazdasági {rendszerben ugyanúgy jogosult hitelellátást élvezni, mint bármilyen más cég. A 34. § tehát nemcsak h ogy ne m rontja le a 31. ^ban említett biztosítékokat, hanem még alá is támasztja és" kii is egészíti azokat. Kifogás hangzott el továbbíái az alapszabályok tervezetének — úgy tudom — a 62. cikke ellen, amelynek taglalásánál a bank által folyósított kölcsön törvényes elsőbbségi jogát támadta meg ós vette kritika alá a felszólaló ellenzéki képviselő úr. Itt szeretnék rámutatni arra. hogy RZ új konstrukció szerint a Magyar Nemzeti Bank a jövőben voltaképpen az egész magyar hitelszervezet központi intézménye lesz. A Magyar Nemzeti Bank^ szervezete lesz az. amely az ország hitelellátását elsősorban és legfőkéo lesz hivatva részben közvetve részben oedig közvetlenül biztosítani. Szeretném tudni, hogy akkor, amidőn^ a régi törvényhozás ilyen előnyös kielégítésd jogiok sorozatát biztosította annakidején az, akkori kormányzat érdekeit szolgáló és kiszolgáló OFI és IOKSz és nem tudom micsoda, más szervezeteknek,, — és akkor senkinek nem jutott eszébe ;az illető hitelt kérőnek további hitelképességét félteni a Magyar Nemzeti Bank elsőbbségi jogától — mi ok van arra, hogy akkor ezt ma féltsük, midőn voltaképpen a Nemzeti Bank mint központi hitelnyújtó szervezet auiúgvis önmaeában képes és köteles az ország hitelszükségleteit kielés-íteni. (Közbeszólás a szociáldemokratapárton: Az uzsorátokét védi az állammal szemben Gróh képviselő űr!) Szeretném tehát megmondani és szeretném felhívni a t. Országgyűlés figyelmét arra. — a Nemzeti Bank újonnan megalkotott alaoszabályai itt fekszenek előttünk — hogy ezekbe az akíDSzabályokba a résri alapszaibályokból miradten olyan intézkedést, ami jó, ami célirányos felvettünk s mindazokat az intézkedéseket, amelyek feleslegessé váltak vagy idejüket multák, vagy elavultak, kihagytuk. évi május hó 14-én, pénteken. 430 Ezzel szemben egész sereg új intézkedést vettünk fel. amelyeknek célja az, hogy a Nemzeti Bank hatalmas hivatásának, amely <az ország pénzügyi gazdálkodásának tengelyébe és központjába állította a bankot, meg- tudjon félelmi. Ennek a célnak érdekében kérem a tOrszággyűlést az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadására. (Taps a kormám/pártokon és a magyar demokrata/párton.) ELNÖK: Az előadó úr kíván szólni. OSEJKEY ERNŐ (kg) előadó: T. Országgyűlés! Röviden reflektálni kívánok a vitában elhangzott felszólalásokra és annak anyagáraGróh képviselőtársam kifogás tárgyává tette, (Közbeszólások a szociáldemokratapárton: Mindent kifogás tárgyává tesz!) hogy _ nem volt ideje a képviselő úrnak a törvényjavaslattal foglalkoznia. Meg kell említenem, mint ahogy Szurdi igen t. képviselőtársam is hivatkozott rá, májns 15-én kezdődik meg az a bizonyos nagyszabású átszervezés a magyar hátelszervezetben és hogy ez megtörténhessék, ahhoz előzetesen már ezeknek az alapszabályoknak törvénybe iktatva kell lenni ok. Egyébként megtettük, amit lehetett, f mert eredetileg arról volt szó. hogy szerdán délután tárgyalja a javaslatot a pénzügyi bizottság és akkor már tegnap délelőtt tárgyalhatta volna a javaslalot a plénum. Éppen Vajda Imre államtitkár úrral, a pénzügyi bizottság elnökével folytatott megbeszélés alapján történt, hogy csak tegnap tartottuk meg a pénzügyi bizottság ülését éppen azért, hogy a képviselő uraknak legalább egy nap rendelkezésükre álljon a törvényjavaslat tanulmányozására. Minthogy a törvényjavaslat, illetve az alapszabályok lényegében technikai intézkedésekéit tartalmaznak, nézetem szerint ez az idő bőségesen elég; volt erre. Én tudom, hogy Gróh igen t. képviselőtársamnak elvi aggályai vannak, erre fogok is reflektálni, de ezeknek felhozásához, vagy a meggyőzéshez sem 24 ór?, sem 24 nap nem volna elegendő. (Igás! Ügy van! a kormánypártokon-) Gróh képviselő úr megemlítette _ a bizottságban a Nemzetközi Fizetések Bankját, amely Bázelben működik és kifejezte azt a kételyét, hogy e nagyfontosságú nemzetközi bankszervezet most hogyan ítéli meg az államosított bankokat. Engedje meg, t- képviselőtársam, hogy erre 1 — úgyis, mint a Magyar Nemzeti Bank elnöke — reflektáljak. (Halljuk! Sálijuk!) Tavaly júniusban kinn voltam a BIS közgyűlésén. Ez volt az első külföldi utam a felszabadulás óta. Meg kell mondanom, nagyon nem szívesen mentéim ki, mert valahogyan az volt az érzésem, hogy ha mi egy kis szegény, legyőzött, ország képviseletében oda kimegyünk, félvállról fognak kezelni minket- Kötelességem volt azonban, hát kimentem. Mondhatom ,nagyon örülök, hogy kinn voltam a magyar delegációval, amelyben résztvett rajtam kívül a bank vezérigazgatója és még egy igazgató, mert bennünket olyan szeretettel és megbecsüléssel fogadtak, hogy egyenesen el voltunk ragadtatva. Már most azt mondhatná a "képviselő úr, hogy igen ám, de akkor a Nemzeti Bank még nem volt államosítva. Megnyugtatom őt, ott volt a belga Nemzeti Bank, a Bamque de Francé, azután a román Nemzeti Bank, az olasz Nemzeti Bank, — most csak azokat sorolom fel, az európai jegybankok közül, amelyek már akkor államosítva voltak, — de mondhatom, a legkisebb