Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-70
407 Az országgyűlés 70. ülése 1948irányításnak kell érvényesülnie, ami azonban nem r akadályozza meg a szövetkezeteknek alulról felfelé vau fejlődósét. A szövetkezeti szakoktatás kérdésével foglalkozva Kisházi képviselőtársam bizonyos mértékben elismeri azokat az intézkedéseket, amelyeket a szöyetkezetügyi minisztérium ezen a területen eddig helyesen, okosan, a célnak megfelelően tett, azonban bizonyos mértékben kifogásolja. azt, hogy nem kizárólag az ifjúság szövetkezeti nevelésére és oktatására fordítja a gondot a szövetkezeti miniszter úr hanem a felnőttek oktatására, illetve nevelésére is. Nem vitás, igen fontos az, hogy a szövetkezeti mozgalmat bevigyük '3z ifjúság lelkébe, bevigyük az ifjúság körébe, az iskolákba, a középiskolákba, a főiskolákba azért, hogy nemcsak gyakorlati és gazdasági vonatkozásbasn hanem spirituális vonatkozásban is — ahogy Kisházi képviselőtársaim momdotta — elindítsunk egy olyan felsőbbrendű mozgalmat, amelyet a szövetkezet maga mint mozgalom jelent. Ezt a szövetkezeti miniszter az adott körülmények között maradéktalanul teljesítiTeljesíti, mert hiszen azok az eszközök, amelyeknek a felhasználásával ezt a kérdést igyeksz k megoldani, tették lehetővé azt, hogy az iskolákban kiterjesztik a szövetkezeti oktatást, megindult az első szövetkezeti középiskola működése, kialakulás alatt van a Szövetkezeti Nevelési Taináes működése. Ezen a területen tehát maradéktalanul végzi a maga feladatát a szövetkezetügyi minisztérium, azonban nem szabad elhanyagolni a felnőttek nevelését, oktatását sem, mert ismételten hangsúlyozóin, — és ezt Pál József képviselőtársaim nagyon he-lyesen állapította meg — hogy az a szövetkezéíii mozgalom, amely az elmúlt évtizedekben Magyarországos volt, bizonyos mértékben irányított szövetkezti mozgalom volt, politikai szempontból, kapitalista szempontból irányított szövetkezeti mozgalom- És ha mii azt akairjuk, hogy a helyes, a demokratikus szövetkezeti mozgalomnak minden gondolatát átvigyük a szövetkezeti mozgalom egész területére, akkor nemcsak az ifjúság, hanem 'a felnőttek nevelésére is ki kell terjeszteni ezt ,aj működést Ez a működés megfelelő eredményeket hoz, mert hiszen téves Kisházi képviselőtársamnak az a megállapítása, hogy azok a néhány haitiig tartó tanfolyamok, amelyeken felnőttek ve színek részt* nem hozzák meg 'az eredményt. Igenis, mi a tapasztalatból tudjuk, hogy ezek a tanfolyamok kiváló eredménnyel végződnek, és azok. akik ezeket a tanfolyamokat hallgatják, azért, mert vallóban meg akarják ismerni a szövetkezeti mozgalmat, ezeken a tanfolyamokon elsajátítják mindazt, amire mint gyakorlati embereknek szükségük vanKisházi képviselőtársam kifogásolta a pártok szerepét a szövetkezeti mozgalomban. Igen t. képviselőtársam, nem tudom, miért méltóztatik ezt kifogásolni- Magyarországon demokratikus pártok irányítják a gazdaságoolitikát* építik helyesen a népi demokráciát. Ha ez így van, és ezt tudomásul vettük, és elismertük, akkor miért méltó/tatik kifogásolni azt, hogy a szövetkezeti mozgalomban a pártok emberei benn vannak és esetleg mint szövetkezeti vezetők ott vannak a rendes szövetkezetekben'? (Mozgás '® névvárton* a magyar demokratetwárton és a női táborban.) Maga a szövetkezeti törvény kizárja azt, évi május hó 13-án, csütörtökön. 408 hogy a szövetkezetekbe politikát vigyenek. A szövetkezeti törvény 22. §-ának (2) bekezdése azt mondja, hogy a tagságot politikai párthoz. felekezethez vagv nemzetiséghez való tartozásié nni nem lehet, tehát maga a szövetkezeti törvény kizárja azt, hogy pártok i szerint alakuljanak szövetkezetek- (Mozgás az | ellenzék soraiból.) Azt, hogy a vezetők, a gazdasági szakemberek egyik vagy másik pártnak tagjai, csak nem lehet kifogás tárgyává tenni 1 ? (KISHÁZI Mihály (nt): Ha szakemberek, akikor neon, kifogásoljuk!) Igen t képviselőtársamnak ez a kifogása tehát nem helytálló; ez egyszerű utalás vagy egyszerű panasz, amelynek tulajdonképpern nincs jelentősége. A törvényjavaslat 6. §-ával foglalkozva kifogásolja képviselőtársam, hogy a szövetkezetek működésének bizonyos mértékű korlátozásával kapcsolatban a javaslat felhatalmazást «d a miniszternek arra, hogy bizonyos kivételeket engedélyezhessen. Igen t. képviselőtársam, bevezetőben elmondottam, hogy törvényeinknek nem szabad merev dogmáknak lenniök, hanem alkalmazkodniok kell a gyakorlati élethez. Az elmúlt egy esztendő alatt, mióta a szövetkezeti törvény végrehajtásával a minisztérium foglalkozik, kitűnt, hogy a törvényben előírt tilalom, amely alól nem lehet kivételt tenni, nem felel meg a gyakorlati életnek. Ez a tilalom, amelyet a 47. § mond ki- lehetetlenné tette azt. hogy azokban az esetebben, 'amelyekben ezt a tilalmat enyhébben kellett volna kezelni, a, szövetkezetügyi miniszter ilyen irányú intézkedést tehessen. Ez tette szükségessé azt, hogy a képviselőtársam által kifogásolt mondatot ebbe a tör vén v javaslatba bevegyük. Az életet nem lehet megállítani. Éppen ezért ezekkel a kérdésekkel mindig a gyakorlati élet szempontjából kell foglalkozni. Dénes képviselőtársam r felszólalásában bizonyos mértékben nem a tárgyhoz szólt hozzá, és ennek a módosító javaslatnak, olyan tartalmat imputált, amely tulajdonképpen nincs benne- Dénes képviselő úr elsősorban akkor tévedett, amikor az eredeti törvénnyel kapcsolatban azt állapította meg, hogy a bizottság tulajdonképpeai átdolgozta és lényegében megváltoztatta az egész szövetkezeti törvényt. Ezzel szemben a 189. szakaszlból álló szövetkezeti törvényjavaslat a bizottságban; lényeges változtatás nélkül ment keresztül, s a bizottság csak egyes stiláris módosításokat eszközölt. Ez tehát azt jelenti, hogy a z a törvény, ame'yet a múlt esztendőben XI. te. néven a parlament elfogadott, az adott körülmények között tökéletes jogalkotás volt; éppen az, hogy a bizottság csak stiláris módosításokat eszközölt a javaslaton, mutatja, hogy milyen gonddali, milyen gondos előkészítéssel készült a törvény. Nem lehet időt álló törvényt hozni, amikor az élet fejlődik, és ez szól igen t. Kisházi képviselőtáirsamnak is, aki panasz tárgyává tette, hogy a szövetkezeti törvényt módosítani kell. Persze, hogy módosítani kell, ha a gyakorlati élet változik* éppen azt célozzák a módosítások, hogy a törvény ne öncélú legyen, hanem az élet hű kísérője s ezért: az élet változásainak megfelelően kell a törvényt módosítani. Dénes képviselőtársam a módosítással kapcsolatban azt mondja, a kormányzat nem akarja lehetővé tenni, hogv a , földmívesszövetkezetek autonómiája a kamarában megnyilatkozzék és tulajdonképpen a miniszté* rium akarja a kamara feladatát átvenni.
