Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-70
385 Az országgyűlés 70. ülése 1948tátott, olyan előre nem látott akadályokat je~ lentett ennek a munkának az elvégzésében, hogy szükségessé vált egyrészt a szövetkezetek felülvizsgálására vonatkozó határidő ki" tolása, másrészt pedig az, hogy a szövetkezeti kamara demokratikus vezetőségének megválasztását későbbi időpontra halasszuk. Ezt a későbbi határidőt a most beterjesztett törvényjavaslat nem állapítja meg: nem állapítja meg éppen azért, hogy módja legyen a kormány" nak, a szövetkezetügyi miniszteV úrnaik megvalósítani mindazokat a feladatokat, amelyek a szövetkezeti élet megtisztítása, az álszövetkezetek felszámolása és feloszlatása tekintetében a szövetkezet^ törvény intencióinak megfele" lően szükségeseik. A másik módosítás, amely szükségessé vált, az ipari termelő szövetkezetekkel kapcsolatban merült fel. Az ipari termelő szövekezetekre vonatkozólag, amint az igen t. Ország" gyűlés tagjai tudják, a szövetkezeti törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogv az ipari szövetkezetek központja, az Iparosok Országos Központi Szövetkezete felszámol s ennek kettős feladatkörét, télhát az ipari termelő szövetkezeteik anyag- ós hitelellátását két központ, a Magyar Országos Szövetlkezeti Központ ós taiz Országos Szövetkezeti Hitelintézet veszi át. Ennek a, kérdésnek vizsgálásánál és megtárgyalásánál megállapítást nyert azonban az. hogy a törvény eredeti intencióinak és rendeltetésének megfelelő megoldás nem lesz célravezető. Éppen ezért a tárgyalások során kialakult az az álláspont, hogy a célnak megfelelő olyan ipari központot kell létrehozni, amely kiküszöböli mindazokat a hiányosságo" kat, amelyeket a régi IOKSz magában hordott, és amely központnak meglesznek mindazok az előnyei, melyekről a szövetkezeti törvény tárgyalásánál megállapítottuk, hogy az ipari termelő szövetkezetek szempontjából szükségesekEzeket a szempontokat kívánja érvényesíteni az új ipari szövetkezeti központ, az Országos Kisipari Szövetkezet, és ez a központ magától értetődően rendelkezésére fog állni a Magyar Országos Szövetkezeti Központnak, mint e szövetkezetek anyagellátó és értékesítő központjának s az Országos Szövetkezeti Hitelintézetnek, mint e szövetkezetek hitelellátó szervének, feladataik ellátásában. Az az együttműködés, amely az Országos Kisipari Szövetkezet, valamint az említett két központ között remélhetőleg meglesz, lehetővé fogja tenni, hogy azok az ipari termelő szövetkezetek, amelyek eddig nem élvezték a központ^ az IOKSz támogatását, teljes mértékbein támogatást kapjanak ettől az összefogó szerv" tői és a két) központtól. Mivel a szövetkezeti törvény az IOKSz felszámolásával és az ipari termelő szövetkezeteik további működésével kapcsolatban határozott rendelkezéseket tartalmazott, éppen ezért a szövetkezeti törvény erre vonatkozó rendelkezéseit módosítani kellett, hogy r lehetővé váljék a különböző tárgyalások sprán kialakult helyes országos központi ipari szövetkezet megalakítása. Ezek voltak azok az elvi és gyakorlati szempontok,, amelyek szükségessé tetteik a szövetkezeti törvény újabb módosítását. Ezt az alkalmat használta fel a szövet kezetügyi miniszter úr arra, hogy azokat a módiosítástokat, amelyek a változott gazdasági viszonyok és «z élet fejlődése következtében a törvény ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ IV. wi május hó 13-án, csütörtökön, 386 egyes, főleg adminisztratív természetű rendelkezésein sKÜkségesísó váltak, összegyűjtse ós a most beterjesztett törvényjavaslatban együtt terjessze az igen t. Országgyűlés elé, s ezek elfogadását kérje. Azoknak a nagyrészben adminiisztrativ természetű rendelkezósekneik módosítását, amelyek a beterjesztett törvényjavaslat tizenkilenc szakaszában fel vannak sorolva, a gyaikorlati életben nyert tapasztalatok és ia gazdasági élet fejlődése teute szükségessé. A részletes indokolás pontosan meghatározza ezeknek a változtatásoknak: szükségességét, éppen ezért a magam és a lengyehmagyar gazdasági szerződós befejezését tárgyaló Rónai szövetkezetügyi minisater úr nevében arra kérem az igen t. Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Taps a kormánypártokon és az ellenzék egy részén.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző; Kisházi Mi" nály! KISHÁZI MIHÁLY (n't): T. Országgyűlés! Amikor a rochdalei takácsok a magák élethalálküzdelmében megalapították azt a szövetkezetet, amely után az azóta eltelt idő alatt annyi száz, sőt annyi ezer szövetkezet alakult, nem gondoltak arra, hogy példájuk az egész emberiség számára igen fontos kezdeményezés lesz. még kevésbbé gondolhattak arra. hogy az azóta eltelt idő alatt többszázmillió ember életkeretévé alakult át a szövetkezet. De magyar vonatkozásban is érdemes a szövetkezeti történetnek ezt az első szakaszát megvizsgálnunk, mert hiszen Széchenyi István gróf Hitel című munkájában már a takácsok szövetkezése előtti időben leszögezi, hogy a szövetkezésre igenis szükség van. az egyes ember marandót nem tud alkotni. Éppen ezért, mert ez a nagy tanítás ma is időszerű, mia is aktuális, Széchenyi tanításából, az ő Hitel című művének tanításából legyen szabad elöljáróban néhány idézetet felolvasnom. (Olvassa): »Mi tehető egyetértés, egység és egyesülés nélkül 1 ? Csak az egyesülésnek, társulásnak és szövetkezésnek van hosszú élete és igazi súlya,« Más helyen azt mondja (Olvassa): »Az összefogásból folyik a nemzetiség és ebből a nemzeti erő.>> Senki szebben ki nem fejtette a kölcsönös támogatás, a hűség, a polgári kötelességtudás fogalmát, ami a szövetkezeti erkölcs lényegéből folyik, mint éppen a legnagyobb miagyair. Ezen túlmenően azonban a magyar viszonylatokra alkalmazva gyönyörű Széchenyinek a szövetkezeti eszmével kapcsolatos szociális, politikai célkitűzése is. Azt mondja (Ohassa): »Ha éhezőnek kenyeret adok. a tett szé"o, de én sokkal szebbnek tartom, ha valakit oly helyzetbe állítok, hogy maga-magának neesak kenyeret, hanem még sültet is szerezihessen.« Széchenyi szövetkezeti, társadalmi elmélete tulajdonképpen mindazokat az erényeket kifejti, kiteljesíti, amelyek a szövetkezésnek nemcsak miateriáíis^ voltát hangsúlyozzák, hanem túlmenően lélefcnemesítő, embernevelő, sőt nemzetnevelő motívumait is. Ezek szerint az önsegély, az összefogás, a kötelességtudás* a szótartás, a valláserkölcs, az igazi hazafias öntudat, a családiasság, a fegyelem mindmind olyan erények amelyek Széchenyi halálával nem szállhattak sírba, mert hiszen egy államinak, egy-egy társadalomnak ezek nélkül vajmi nehéz lesz boldogulnia. A szövetkezeti eszmének másik nagy pro25
