Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-70

383 Az országgyűlés 70. ülése 1ÖÍ8. Mihály képviselő uraikat, AJZ országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Barcza Sándor előadó urat illeti a szó. BARCZA SÁNDOR (szd) előadó: T. Or­szággyűlés! Köztudiomá&ú, hogy Magyaror­szágon az első szövetkezeti jogalkotás az 1875. évi XXXVII. törvénycikk, az úgynevezett ke­reskedelmi törvény 14. címe volt. Ez a jogal­kotás a sziövétkezőtekre nézve nem is jelentett önálló jogot, mert hiszen ez beleilleszkedett az említett törvény 147—222. fiaiban foglalt részvényjogba. Bár ez a jogalkotás nagy szol­gálatot tett a szövetkezeti mozgalomnak, mert hiszen ezideig Magyarországon semmiféle jog­szabály a szövetkezeti mozgalmat nem foglalta össze, s szilárdabb jogi alapot biztosított a szövetkezeteknek, azonban mégsem felelt meg rendeltetéséneik, hivatásának s már a jogalko­tás utáni években kiderültek azok a. (hiányos­ságok, amelyeket szükséges lett vo;lna vala­milyen formában pótolni. Hiányosságok vol­tak a szövetkezeti jogalkotás területén, ame­lyek élelmes és lelkiismeretiéin üzleteim berekét arra késztettek, hogy visszaéljenek azokkal a. lehetőségekkel, amelyeket a (szövetkezeti gon­dolat jelentett, visszaéljenek éppen azoknak a hátrányára, akik részére tulajdonképpen a szövetkezés mint mozgalom, mint gondolat, mint gazdasági célkitűzés szükséges volt. Szövetkezeti szakemberek évtizedeken ke­resztül isimételt kísérleteket tettek arra, hogy a iszövetkezeti jogalkotást megreformálják a gazdasági élet fejlődésének megfelelően,, meg­refocrmálják /azoknak a szükségességeknek ér­dekében, amelyeik a gazdasági élet fejlődésé­vel nap-nap után jelentkeztek. Ezek a kísérle­tak azonban hiábavalóknak bizonyultak, mert az akkori kormányzat vagy vissizariadt a fel­adat nagyságától, vagy pedig olyan gazdaság­polátikai vagy politikai szempontok játszot­tak közre, amelyek lehetetlenné tették, hogy a hátrányokat, laélyek a (szövetkezeti jogalko­tás hiányossága folytán a gyakorlati életben előállottak, kiküszöböljék. Ezt nem sikerült elérni ök. A felszabadulás után a szövetkezeti mozga­lom, újult erővel kapott lábra az országban. Ennek megvoltaik a maga előnyei és hátrányai. Előnye volt az, hogy az a réteg, amely várt arra, hogy demokratikus módon megnyilatkoz­zék, nemcsak politikai, hanem gazdiasági vonat­kozásban is*, az ai ráutalt réteg, amelynek a szövetkezés* mint gazdasági célkitűzés az egye­düli lehetőséig volt .arra, hogy a saját érdekei védelmében a szövetkezés lehetőségeit igénybe­vegye, elindult és szövetkezeteket alapított. De elindult egy szövetkezeti mozgalom a lelkiis­meretlen üzletemberek körében is, akik kihasz­nálva a szövetkezeti mozgalom erejét, anyagi lehetőségeit, egyre-másra igyekeztek alapítani azokat a szövetkezeteket- amelyek nem a közös­ség, nem a szövetkezők, hanem az egyének ér­dekeit &zolgáiták. A demokratikus kormány felismerte annak szükségességét, hogy helyes irányba kell te­relni a szövetkezeti mozgalmait s éppen ezért megvalósította a szövetkezeti mozgalom legfel­sőbb irányítását, azt a főhatóságot, amely a szövetkezeti igazgatásit kézben tartja. így ala­kult meg a közlekedési és kereskedelmi minisz­tériumból kivált kereskedelmi és szövetkezet­ügyi minisztérium. Az első kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, Römaii Sándor névéihez fűződik az a reform, amelyet 72 esztendőn keresztül hiába évi május hó 13-án, csütörtökön. 384 várit a magyar szövetkezeti mozgalom.- Rónai miniszter úr volt az, aki az eddigi tapasztalato­kat összefoglalta egy egységes szövetkezeti tör­vénybe, amely a rauiit esztendőben mint 1947 : X. törvénycikk jött létre. Rónai miniszter úr min­den idejét annak szentelte:, hogy a szövetkezeti kérdést a párt okkal, a szövetkezeti szakembe­rekkel, a gazdasági szakemberekkel megf eleliően előkészítse, s hogy olyan tökéletes jogalkotást nyújtson a magyar szövetkezeti mozgalomnak, amely az eddigi tapasztalatok szerint felmerült hiányokat kiküszöböli. Tökéletes törvényt azonban csak akkor le­het ailkotni, ha a törvény maga lehetőségeit nyújt arra, hogy a gazdasági élet minden vál­tozása, a gazdasági fejlődés lehetőségei min­denkor figyetem.be vétessenek. Ezért a demo­kratikus jogalkotás nem az elavult merev dog­mák rendszerbefogilaiása, formába öntése, ha­nem lépést tart az élet fejlődésével s ennek megfelelően alakítja ki a szükséges 1 törvényes szabályozásit, A fejlődés szükségessé teszi, hogy a fenn­álló jogszabályokat állandóan megvizsgáljuk és amennyiben azok módosítása szükségessé vá­lik, azt keresztül vigyük, nehogy a jogalkotás elszakadjon a gyakorlati élettől. Bár az 1947. évi XI. te. az adott körülmények között össze­foglalta mindazoikati a tapasztalatokat* sza­bályokat, amelyeknek jogszabályként való meg­alkotása a szövetkezeti mozgalom érdekében szükségessé vállt, mégis* alig egy esztendő alatt a végrehajtás során megállapítást nyert az, hogy időközben bizonyos változásokat kell ke­resztülvinni, bizonyos módosításokat kell esz­közölni. Ezeknek a módosításoknak a szüksé­gessége már a múlt esztendőben felmerült s éppen ezért a szövetkezetügyi miniszter úr a szükséges módosításoknál vonatkozólag törvény­javaslatot terjesztett elő, amelyből az 1947. évi XXIV. te. lett. Ezeknek a módosításoknak a lényege tulaj­donképpen bizonyos, a szövetkezeti törvényben megállapított határidőiknek a megváltoztatásai meghosszabbítása, amit a gyakorlati élet tett szükségessé. Most a szövetkezeti törvény to­vábbi végrehajtása során ismét felmerült újabb módosítások szükségessége, amelyek nem vál­toztatnak a szövetkezeti törvény alapelvein, s amelyek nem olyan lényegesek, hogy megvál­toztatnák a szövetkezeti törvény alapgondola­tát, mégis módosítások, amelyeket a gyakor­lati élet tett szükségessé. Az egyik módosítás, amelyet keresztül kell vezetni, a szövetkezeti kamara vezetőségének megválasztásával kapcsolatban merült fel- A törvény rendelkezései szerint a szövetkezeti kaimaria megválasztásának határideje 1948 ja­nuár 31. Mikor a szövetkezeti törvény alkotói ezt a határidőt megállapították, arria számítot­tak, hogy a szövetkezeti kamara demokratikus vezetősége megválasztásának előfeltételei eddig a határidőig teljesedésbe mennek. Ez bizonyos mértékben a szövetkezetek_ felülvizsgálatát tette szükségessé, a szövetkezeti élet megvizsgálását és átrostálását, hogy kiküszöböljük a szövetke­zeti életből, a szövetkezeti mozgalomból azokat a szövetkezeteket, amelyek nem felelnek meg a törvény intenció inak sem morális^ sem gazda­sági vonatkozásban. Az a nagy szövetkezeti terület azonban, amely Magyarországon a szövetkezeti törvény végrehajtása során felméretett és megvizsgál"

Next

/
Oldalképek
Tartalom