Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-70
383 Az országgyűlés 70. ülése 1ÖÍ8. Mihály képviselő uraikat, AJZ országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Barcza Sándor előadó urat illeti a szó. BARCZA SÁNDOR (szd) előadó: T. Országgyűlés! Köztudiomá&ú, hogy Magyarországon az első szövetkezeti jogalkotás az 1875. évi XXXVII. törvénycikk, az úgynevezett kereskedelmi törvény 14. címe volt. Ez a jogalkotás a sziövétkezőtekre nézve nem is jelentett önálló jogot, mert hiszen ez beleilleszkedett az említett törvény 147—222. fiaiban foglalt részvényjogba. Bár ez a jogalkotás nagy szolgálatot tett a szövetkezeti mozgalomnak, mert hiszen ezideig Magyarországon semmiféle jogszabály a szövetkezeti mozgalmat nem foglalta össze, s szilárdabb jogi alapot biztosított a szövetkezeteknek, azonban mégsem felelt meg rendeltetéséneik, hivatásának s már a jogalkotás utáni években kiderültek azok a. (hiányosságok, amelyeket szükséges lett vo;lna valamilyen formában pótolni. Hiányosságok voltak a szövetkezeti jogalkotás területén, amelyek élelmes és lelkiismeretiéin üzleteim berekét arra késztettek, hogy visszaéljenek azokkal a. lehetőségekkel, amelyeket a (szövetkezeti gondolat jelentett, visszaéljenek éppen azoknak a hátrányára, akik részére tulajdonképpen a szövetkezés mint mozgalom, mint gondolat, mint gazdasági célkitűzés szükséges volt. Szövetkezeti szakemberek évtizedeken keresztül isimételt kísérleteket tettek arra, hogy a iszövetkezeti jogalkotást megreformálják a gazdasági élet fejlődésének megfelelően,, megrefocrmálják /azoknak a szükségességeknek érdekében, amelyeik a gazdasági élet fejlődésével nap-nap után jelentkeztek. Ezek a kísérletak azonban hiábavalóknak bizonyultak, mert az akkori kormányzat vagy vissizariadt a feladat nagyságától, vagy pedig olyan gazdaságpolátikai vagy politikai szempontok játszottak közre, amelyek lehetetlenné tették, hogy a hátrányokat, laélyek a (szövetkezeti jogalkotás hiányossága folytán a gyakorlati életben előállottak, kiküszöböljék. Ezt nem sikerült elérni ök. A felszabadulás után a szövetkezeti mozgalom, újult erővel kapott lábra az országban. Ennek megvoltaik a maga előnyei és hátrányai. Előnye volt az, hogy az a réteg, amely várt arra, hogy demokratikus módon megnyilatkozzék, nemcsak politikai, hanem gazdiasági vonatkozásban is*, az ai ráutalt réteg, amelynek a szövetkezés* mint gazdasági célkitűzés az egyedüli lehetőséig volt .arra, hogy a saját érdekei védelmében a szövetkezés lehetőségeit igénybevegye, elindult és szövetkezeteket alapított. De elindult egy szövetkezeti mozgalom a lelkiismeretlen üzletemberek körében is, akik kihasználva a szövetkezeti mozgalom erejét, anyagi lehetőségeit, egyre-másra igyekeztek alapítani azokat a szövetkezeteket- amelyek nem a közösség, nem a szövetkezők, hanem az egyének érdekeit &zolgáiták. A demokratikus kormány felismerte annak szükségességét, hogy helyes irányba kell terelni a szövetkezeti mozgalmait s éppen ezért megvalósította a szövetkezeti mozgalom legfelsőbb irányítását, azt a főhatóságot, amely a szövetkezeti igazgatásit kézben tartja. így alakult meg a közlekedési és kereskedelmi minisztériumból kivált kereskedelmi és szövetkezetügyi minisztérium. Az első kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, Römaii Sándor névéihez fűződik az a reform, amelyet 72 esztendőn keresztül hiába évi május hó 13-án, csütörtökön. 384 várit a magyar szövetkezeti mozgalom.- Rónai miniszter úr volt az, aki az eddigi tapasztalatokat összefoglalta egy egységes szövetkezeti törvénybe, amely a rauiit esztendőben mint 1947 : X. törvénycikk jött létre. Rónai miniszter úr minden idejét annak szentelte:, hogy a szövetkezeti kérdést a párt okkal, a szövetkezeti szakemberekkel, a gazdasági szakemberekkel megf eleliően előkészítse, s hogy olyan tökéletes jogalkotást nyújtson a magyar szövetkezeti mozgalomnak, amely az eddigi tapasztalatok szerint felmerült hiányokat kiküszöböli. Tökéletes törvényt azonban csak akkor lehet ailkotni, ha a törvény maga lehetőségeit nyújt arra, hogy a gazdasági élet minden változása, a gazdasági fejlődés lehetőségei mindenkor figyetem.be vétessenek. Ezért a demokratikus jogalkotás nem az elavult merev dogmák rendszerbefogilaiása, formába öntése, hanem lépést tart az élet fejlődésével s ennek megfelelően alakítja ki a szükséges 1 törvényes szabályozásit, A fejlődés szükségessé teszi, hogy a fennálló jogszabályokat állandóan megvizsgáljuk és amennyiben azok módosítása szükségessé válik, azt keresztül vigyük, nehogy a jogalkotás elszakadjon a gyakorlati élettől. Bár az 1947. évi XI. te. az adott körülmények között összefoglalta mindazoikati a tapasztalatokat* szabályokat, amelyeknek jogszabályként való megalkotása a szövetkezeti mozgalom érdekében szükségessé vállt, mégis* alig egy esztendő alatt a végrehajtás során megállapítást nyert az, hogy időközben bizonyos változásokat kell keresztülvinni, bizonyos módosításokat kell eszközölni. Ezeknek a módosításoknak a szükségessége már a múlt esztendőben felmerült s éppen ezért a szövetkezetügyi miniszter úr a szükséges módosításoknál vonatkozólag törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyből az 1947. évi XXIV. te. lett. Ezeknek a módosításoknak a lényege tulajdonképpen bizonyos, a szövetkezeti törvényben megállapított határidőiknek a megváltoztatásai meghosszabbítása, amit a gyakorlati élet tett szükségessé. Most a szövetkezeti törvény további végrehajtása során ismét felmerült újabb módosítások szükségessége, amelyek nem változtatnak a szövetkezeti törvény alapelvein, s amelyek nem olyan lényegesek, hogy megváltoztatnák a szövetkezeti törvény alapgondolatát, mégis módosítások, amelyeket a gyakorlati élet tett szükségessé. Az egyik módosítás, amelyet keresztül kell vezetni, a szövetkezeti kamara vezetőségének megválasztásával kapcsolatban merült fel- A törvény rendelkezései szerint a szövetkezeti kaimaria megválasztásának határideje 1948 január 31. Mikor a szövetkezeti törvény alkotói ezt a határidőt megállapították, arria számítottak, hogy a szövetkezeti kamara demokratikus vezetősége megválasztásának előfeltételei eddig a határidőig teljesedésbe mennek. Ez bizonyos mértékben a szövetkezetek_ felülvizsgálatát tette szükségessé, a szövetkezeti élet megvizsgálását és átrostálását, hogy kiküszöböljük a szövetkezeti életből, a szövetkezeti mozgalomból azokat a szövetkezeteket, amelyek nem felelnek meg a törvény intenció inak sem morális^ sem gazdasági vonatkozásban. Az a nagy szövetkezeti terület azonban, amely Magyarországon a szövetkezeti törvény végrehajtása során felméretett és megvizsgál"
