Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-69

369 Az országgyűlés 69. vlése 1948 (Elnök: MOLNÁR IMRE. — 11.Í7.) Ezek a törvények tehát alkalmasak arra; hogy az emberi életet védjék, a dolgozók egészségét 1 szolgaijaik, tehát a dolgozók érdie­kében és javam hozzuk ezeket a törvényeket. Szinte nehezemre esik megmondani, de még­is onegmondbm egy egyszerűnek, szinte triviá­lisnak látfezó közmondás jutott ©szembe, egy keleti bölcseség. Azt mondják, hogy ai kutya ugat, a karaván halad. Az embernek valaho­gyan az aiz érzése, amikor itt szembeállítja azt >£iz erőfeszítésit, amelyet a demokrácia hi­vatásos! és felelős tényezői tesznek, azzal a fej lelőtlen hangulatkeltéssel, amelyet a reakció folytat, hogy igenis, tulajdonképpen itt van a köztünk lévő ellentétek igazi magva, hogy a demokrácia ellenségei bírálnak, kritizálnak, rosszindulattal .nézik a munkáit, hangulatokat keltenek, f hamis hírekkel nyugtalanítják a köizvéleményt, ezzel szemben mi építünk, dol­gozunk. Ez a törvényjavaslat, amelyet most tár­gyal az országgyűlés, egy ilyen építő aktus. Ez a törvényjavaslat egymagában megcáfolja a heteik, hónapoík óta felidézett hangulatot ós »bizalmi válságot«, amely azt híresztelte, hogy a gyógyszertáraikat államosítani fogjuk, 1400 gyógyszerészt ki fogunk szórni az utcára, tőinkre fogjuk tenni a magyar gyógyszeripart ós a közegészségügynek egészen önkényes, helytelen irányt fogunk szabni. Ezek voltak a hangulatok. Ezzel szemben a tény az, hogy most egy olyan törvényt hozunk._ amely nem­csak közegészségügyi szempontból lesz irá­nyító, hanem amely törvény át van itatva dga z ság ér ze ttel, humani zniui ?sa 1. ember s ze re te t~ tel és felelősségérzettel. Egy olyan törvényt, amelv helyesen tudja körvonalazni az egyéni felelősségének, taz egyéni kötelességnek és a kö­zösség érdekeinek összekapcsolását. Ez a tör­vény épít. alkot, előrefelé visz éi? megcáfolja a hangulatokat, megcáfolja a különböző rossz­hiszemű vádakat, mert megmutatja azt. hogy ia; demokrácia igenis alkot és épít ós az a tö­rekvésünk, hogy ebben az országban a dolgo zónák, a magyar embernek az élete jobb le­gyen, emlberi élet legyen. Ezért örömmel foga­dom el a. javaslatot. (Élénk taps a korményh pártok soraiban, valamint a magyar demokrata­és radikálispárton.) ELNÖK: Orbán László képviselő úr mint a politikai bizottsálg előadója kíván jelentést tenni. ORBÁN LÁSZLÓ (kp): előadó: T. Ország­gyűlés! Van szerencsém beterjeszteni aiz or szággyűlós politikai bizottságának 124. számú jelentését a magyar köztársaság kormánya áh tail az 1947:XXVI. te. 1. §-ába n nyert felhatal­mazás alapján 1948. évi április hó 16. napjaitól április hó 30. napjáig kibocsátott rendeletek utólagos jóváhagyása tárgyában. A politikai bizottság: tegnap tartott ülésén a csatolt jegyzékben felsorolt harmincegy ren­deletet megvizsgálta és megállapította, hogy azok az 1946 :XVI. te. kellékeinek mindem te­kintetben megfelelnek és azok az 1947: XXVI. te. 2. ^-áfoan nyert hatáskörében utólagosan jóváhagyta. Kérjük a jelentés tudomásul vé­telét. ELNÖK: A politikai bizotiMg jelentésé­ben foglaltakat az országgyűlés tudomásul veszi. Bareza Sándor képviselő úr, mint a köz­gazdasági ós közlekedésügyi, valamint az ígaz­ORSZÁGGYOLÉSI NAPLÓ IV. évi május hó 12-én, szerdán. 370 ságügyi bizottság előadója kívá n jelentést tenni. BARCZA SÁNDOR (azd) előadó: T. Or­szággyűlés! Beterjesztem a közgazdia^ásri és közlekedésügyi, valamint az igazságügyi bi­zottság egvüttes jelentését a szövetkezetekről szóló 1947:XI. te. egves rendelkezéseinek ujabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló 123. számú törvény j a vaslat tárgyában. Kérem a. jelentés (kinyom a tását ós szétosztásának el­rendelését, valamint napirendire tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelen­tést az országgyűléís kinyomatja és tagjai kö­zött szétosztatja, napirendre tűzése iránt pe­dig később fogok a t. Országgyűlésnek előter­jesztést tenni. Szóláísra következik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Bálint Sándor! (Halljuk! Halljuk! a néppárton.) BÁLINT SÁNDOR (db): T. Országgyűlés! A demokrata néppárt részéről szeretnék a gyógyszerésze tről szóló törvényjavaslathoz hozzászólni. Már elöljáróban elismeréssel kell szólnom a javaslat körültekintő gondosságairól, mert a kormányzat — a legjobb tudomásom szerint — az érdekelt patikus társa dalommal folytatott tárgyalásokat, s így próbálta ®< kü­lönböző szempontokat s a modern közérdek és a jogos magánérdek követelményeit össze­hangolni. Talán ennek a méltányosságnak eredménye, hogy a javaslat általában meg­nyugvást keltett s hogy a patikustársadalom­nak az a szorongó érzése, amelyet az utolsó hónapok államosításai ébresztettek benne, nem bizonyult helytállónak. A javaslat a magán­tulajdon elvén épül fel, de természetesen a szükséges Szociális, közérdekű korlátozásokat is figyelembe veszi, érvényesíti. Éppen ezéVt­a demokrata néppárt részéről örömmel üdvö­zölhetem a javaslat elvi alapvetését. Méltánylandó volna azonban az öröklés biz­tosítása vallalminő formában a képesített csa­ládtagok számára, egyben az 1949 június 30-ig terjedő türelmi időnek indokolt esetekben való meghosszabbítása. Sok patikus gyermeke ké­szül ugyanis szüleinek pályájára' Sokszor gene­rációk láncolatáról vlaln szó, ami tudvalevőleg a hivatásszeretet, a sjzaikmaii késziséer és meg­bízhatóság erényeit igen nagymértékben fej­fejleszthette és fejlesztheti ki. nem tudják azon­ban a határi dőre ai megkívánt képesítést fel­mutatni. Jó volna, ha legalább egy generáció megkaphatná azt a jogosítványt, hogy szülei­nek jelenlegi patiklabirtokáJloinányáit. esetleg a vagyonváltság valamelyes formájának alkal­mazásával is, örökölhesse­Helyeselni tudjuk a # reál jogú patikák meg­szüntetését. Bár ezek tisztes* múlt hagyomá­nyaira emlékeztetnek, az idő már régen túlha­ladt rajtuk. A javaslatnak a reáljogú gvőgyszertárakria v< natkozó rendelkezései azonban általábaan meg-nyusrtöthatiák a,aí érdemiteket ?s. A néppárt részéről külön is köszönöm az Lrgalmas&'end reáljogú patikáinak kivételezett­ségét és az indokolás elismerő szavait. (Taps a néppárton.) A modern magyar közegészségügy és a. szociális' népgondozás úttörői között a leg­elsők között küzdenek az irgalmasok, s önfelál­dozó munkásságuk gyümölcseit ma is érzi a magyar társadalom- Ezt ismeri el a javasllialt is. A javaslat módot ad a zártf orgsalmú gyósr­24

Next

/
Oldalképek
Tartalom