Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-69

367 Az országgyűlés 69. ülése 1948. évi május hó 12-én, szerdán. 368 nyezést jelent egész közegészségügyi politikánk téréin. Tudjuk azt, hogy az orvosok, gyógyszeré" szék előszeretettel telepedinek le a fővárosiban, nagyvárosokban és a falura való anemést szinte száműzésnek tekintik. Igenis a törvénynek kell arról gondoskodnia, hogy a fiatal gyógyszerész, a fiatal orvos munkáját falun kezdje el és így ismerje meg a népet, tanuljon (meg a nép nyelvén beszélni, kerüljön közvetlen kapcsolatba ia néppel, mert csak a néppel való azonosulás, a nép ismerése- a nép szeretete fogja, egészségessé tenni a demokráciát és csak a néppel való szoros együttélés fogja kiküszöbölni azokat a veszedelmeiket, amelyek iá .falsn és a; város, a fizikai dolgozó ós az értelmiségi dolgozó közötti feszültség képében mindig újra és újra felbukkannak. A demokrácia legnagyobb törekvései és legnemesebb feladatai közé tartozik a hídépítés, az ellentétek kiküszöbölése, a szakadékok áthidalása. Ha mi osztálynélküli társadalmat alkarunk, ha azt akarjuk, hogy ebben az országban mindemi dolgozónak meglegyen a meg* becsülése, emberi méltósága, aJkkor ezek az intézkedések, amelyek igenis irányítják az értelmiségi dolgozókat, többet jelentenek szavaknál, mert ezek ia: tények építik a jövőt A törvényjavaslattal kapcsolatban meg kell még említenem azt is, hogy ez a törvényjavaslat — nagyon helyesen — különbséget tesz az elvek és a gyakorlati intézkedések között. Kell, hosrv legyenek elvek, amelyek idő~ állóak, amelyek függetlenek a változásoktól, amelyek évtizedekre előírják ós kijelölik a közegészségügy fejlődését és haladását. Ezek az elvek, amelyekinek változtathatatlanoknak kell lenni ök, kidomborodnak ebben a törvényjavaslatban, de ugyanakkor ártörvénynek vigyáznia kell arra is, hogy az élet kivánalmaival szemben ne legyen merev. Legyen tehát mód és lehetőség arra, hogy a változásokra, az időszerű feladatokra, a hirtelen felbukkanó problémákra megoldási lehetőség: nyíljékEzért a törvény ott, ahol elvi természetű megállapításokról van szó, dönt, viszont ott ahol nyitott kaput kell hagyni az ^ idő. a fejlődés, az alakulás számára, módot és alkalmat ad arra, hogy ezeket a kérdéseket annakidején a közegészségügyi kormányzat vezetője, a népjóléti miniszter a szóbajöhető szakminiszterekkel egyetértésben rendeleti utón szabályozza. Ezeknek a felmerülő szükséges rendelkezéseknek a megvilágításával kapcsolatban ki kell emelnem azt, hogy mielőtt a népjóléti kormányzat közegészségügyi rendelkezéseket kiad, döntéseket hoz, kiét hatalmas szervnek a véleményét kéri ki- Az egyik az Országos Közegészségügyi Intézet, amelynek munkáját, értékét, jelentőségét itt külön is meg kell említenem. Ez az intézmény nemcsak mlagyar viszonylatban, hanem világviszonylatban is első helyen áll. Ez az intézmény vizsgálja át a gyógyszereket, állapítja meg a hatóanyag jelenlétét megfelelő koncentrációját; világhírű szaikeinfoerek vezetésével őrködik közegészségügyüuk felett. Ezért a magyar gyógyszeripar egészen különleges helyzetben van, mert állandó^ lelkiismeretes ellenőrzés és szaOrtudás biztosítja azt, hogy iaz a gyógyszer, amely a szenvedő ember egészségét és

1 életét van hivatva biztosítani, valóban az is, ami rá van írva- ami a címkéjén fed van tüntetve. Itt minden szakmai elfogultság nélkül kell megállapítanom azt, hogy a magyar közegészségügynek igenis nemcsak hogy nem kell szégyenkeznie, hanem büszke Lehet arra, hogy a mi gyógyszereink és a mi közegészségügyi munkáink messze meghaladja az európai átlagot, sőt világviszonylatban is különleges helyzetben van. Mint a Közegészségügyi Tanács tagjánalk sokszor volt alkalmam hallani azt, hogy világhírű külföldi cégek által gyártott specialitásokban nem volt benne az a hatóanyag, amely rá volt írva, illet ve^ nem volt olyan koncentrációban benne, mint ahogyan az fel volt tüntetve- Ezért mi a külföldről jövő gyógyszerspeei alifásokkal szemben bizony bizalmatlanok vagyunk és addig nem is engedjük ezekét a gyógyszereket közforgalomba, — akármilyen hangzatos reklámmal és akármilyen dicsérettel Hegyenek körülteiremtettézve — amíg a mi Közegészségügyi Intézetünk nem vizsgálja meg és neim állapítja meg, hogy közegészségügyi szempontból valóban szükségesek s a hazai gyógyszeriparban nincsenek forgalomban és nem állnak rendelkezésre. Amig a Közegészségügyi Intézet népjóléti kormányzatunknak tárgyi szakszerű munkájában, vam segítségére, addig nem kevésbbé fontos az. a másik erkölcsi testület, amely ezeknek a kerteseknek inkább személyi vonatkozásait és elvi természetű részleteit tárgyalja és ez az Országos Közegészségügyi Tanács. Három éve dolgozóim eninek a tanácsnak munkatársai között és örömmel állapítom meg, hogy ez a tanács minden közegészségügyi kérdésben hallatta szavát, mind^ a személyi problémákat* mind az elvi természetű kérdéseiket rátermettséggel, tárgyilagossággal, elfogultság nélkül kezelte és a közegészségügyi kormányzatnak igenis nemcsak nagy segítséget jelent, hanem erkölcsi fundamentumot is ad, s hogy ez a tanács minden elfogultság nélkül egyedül a köz szempontjait tartja döntő fontosságuaknak. T. Országgyűlés! Kissé talán részletesebben és hosszasabban foglalkoztam ezzel a tör vény javaslattal, ezt azonban szántszándékkal tetteim! két ok miatt. Az egyik az, hogy nekünk a törvényeket meg kell ismertetnünk, meg kell értetnünk és meg kell szerettetnünk. Az elmúlt időket az az elv jellemezte, hogy a törvény nemismerése nem mentesít a következmények alól; így jött létre az a paradox helyzet, hogy a lakosság óriási többsége tájékozatlan volt a törvényekkel szemben, a törvény mindig valami sujtást, büntetést, veszedelmet, kockázatot jelentett a számára, nem ismerte, nem értette ós nem szerette a törvényt. Minekünk nem az a feladatunk, hogy a törvényeik fölött sommásan döntsünk és megállapítsuk, hogy valamely törvény jó vagy rossz, azt elfogadjuk vagy nem fogadjuk el, hanem ki kell emelnünk annak a törvénynek a szelemét, demokráciát építő jellegéti, és ha megismertetjük és megszerettetjük a törvényt, akkor sokkal többet teszünk, mint ha a törvény mögé egyszerűen az államhatalom vasöklét, sújtó ós büntető kezét állítjuk. A demokráciának éppen az a legnemesebb és legmagasztosabb célkitűzése, hogy a meggyőzés, a nevelés eszközeivel, felvilágosítással és tanítással rávezesse a népet arra hogy ezek a törvényeik, amelyeket mi hozunk, nem intézkedések róluk, dé nélkülük, hanem igenis a megfelő szakemberek, a hozzáértők, a közvélemény meghallgatása után alakulnak ki a törvények. Hiszen ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyal a Ház, nem napoknak, nem heteknek, hanem esztendőknek a munkája és> remélem, hogy évtizediekire fogja irányítani a magyar közegészségügyet.