Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-68
333 Az országgyűlés 68. ülése 1948. évi május hó 11-én, kedden. 334 ezzel az eredeti indokolással homlokegyenest ellenkező módon azt mondja, hogy nincs szükség a teljes önkormányzat helyreállítására. Azzal a bizonyos közérdekkel kapcsolatban, amelyről Halász Aladár előttem szólott képviselőtársam beszélt, csak arra utalok, hogy ő már megadta a választ, amelyhez magam is csatlakozom, mert nem akarom az időt feleslegesen pocsékolni. A jelentés szerint nem lehetséges a teljes önkormányzat helyreállítása azért, mert az ügyvédi kari tisztesség mond" juk, a közérdekkel is ütközhetik. Én azt mondom, amit előttem szóló Halász képviselőtársaim^ mondott, hogy az általános ügyvédi kari tisztesség", erkölcs, sohasem üt" között a közerkölcsébe. Az igazságügyi bizottság" javaslata, eltérve az eredeti törvényjavaslattól, a kamarák országos bizottsága, röviden •iáiz ÜKOB hatáskörébe utalja vagyonkezeléstől eltekintve minden kamarai elsőfokú határozathozatal, illetőleg szervezeti intékedéssel szemben gyakorolható fellebbezés elbírálását. Ezt a javaslat két csoportba osztja.'Az egyik csoportba osztja azokat a fellebbezéseket, amelyek nem fegyelmi ügyekből keletkeznek, a< inásík csoportba osztja azokat, amelyek fegyelmi ügyek" bői keletkeznek- Ezt a megkülönböztetést nem tartom egészen szerenesésnek, — és itt az igazságügyi bizottság javaslatát nem helyeselhetem, — amely a fegyelmi feljebbviteli takács összeállítását iatz eredeti javaslattól eltérően akként szabályozza, — és itt a 6. § (3) bekezdését megelőzve, előbb a 13- §-ról beszélek, — hogy PZ ÜKOB ezt a fegyelmi fellebbviteli jog körét öttagú tanácsban gyakorolja és ez az öttagú tanács akként alakul meg, hogy az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága csupán két tagot választ, három személyt, amelyek közül éppen az elnököt is, az igaasíágügyminiszter úr, mégpedig az igazságügyi bizottság indokolása, szerint iái jog-, illetőleg a jog- és államtudományi végzettségű szakemberek közül jelöli, illetőleg nevezi ki az iiető ÜKOB hatályosságának időtartamára. Mélyen t, Országgyűlés! Itit mindjárt az első aggályom az, hogy ha egyrészről az eredeti javaslatot azzal indokoltak, hogy a kamarai önkormányzatot helyre kell állítani és teljessé kell tenni és ezért szüntetjük meg a Kúria ügyvédi tanácsát, akkor legyünk következetesek és' az ügyvédi önkormányzat teljességét ne korlátozzuk még akként is, hogy neon is ügyvédekből és nem is ügyvédi és bírói vizsgát tett, vagyis mondjuk, szakképzett bírákból álló fegyelmi tanács hatáskörébe utasítja ezt a másodfokú bíráskodást, hanem teljesen kívülállók hatáskörébe, mégpedig olyanok hatáskörébe is, akik még a szükséges szakképzettséggel sem rendelkeznek. Nevezetesen tudjuk azt, kogy az ügyvédséghez és.a bíráskodáshoz a jogtudományi végzettségen és oklevelén kívül r megfelelő hosszú gyakorlat és azonfelül az úgynevezett egységes ügyvédi és bírói vizsga letétele is szükséges. Mélyem t, Országgyűlés! Nem értem, ezek szerint a »szakember« -kifejezést. Ha csak lairra, helyezünk súlyt, hogy az kívülálló legyen ós hogy azt a három tagot az igazságügymiiniszter úr nevezze ki és hogy azoknak minősítéséhez elégséges legyen csupán az, hogy jogtudományi, vagy jog- és államtudományi vizsgát tettek és oklevelet szereztek valaha, de azután — nem tudom, lehet, hogy a gyakorsait más" hová lyukadna ki, — esetleg egyáltalán nem foglalkoztak az Igazságszolgáltatást érintő kérdésekkel egész életük során, mondjuk, miniszteriális központi tisztviselők vagy egyebek voltak, ezektől nem várható olyan fegyelmi fellebbviteli bíráskodás, amely_ az ügyvédi kar tekintélyét^ ós főleg erkölcsi súlyát, — hogy úgy mondjam, — növelni, fogj jövőbenAmi a másik tanácsot illeti- tehát a 6. §. (3) bekezdése szerint szervezendő tanácsot, amely viszont az ÜKOB-ból alakul s szintén öt tagból áll, de a tagokaí az ÜKOB tagjai közül választják, ezt a tanácsot már szerencsésebbnek tartom, azonban mindkét tanácscsal kapcsolatban tartalmaz a javaslat egy olyan újítást, amely szerintem még magya^ jogfejlődésbe is belevág, mégpedig az't> hogy ezeknek a tanácsoknak teljes ülése, valamint az ÜKOB teljes ülése is olyan határozatokat, elvi jelentőségű határozatokat hozhat, amelyek közül a tanácsok teljes ü'ése által, tékát a 6. §. (3) pontja és a 13. §. (2) bekezdése alap ján megszervezendő tanácsok teljesülési bjatározata^ csak a tanácsokat kötelezi ugyan, de az ÜKOB teljíes ülésének határozata már az összes ügyvédi kamaráikat, sőt aiz ügyvédi kamarák szerveit is kötelezi, Már most a gyakorlatból} tudom, eddig a kamarák önkormányzatával, szerveinek működésével kapcsolatban főkéi) két aggályt hangoztattak az országban. Az egyik az volt. hogy az ügyvédi kamarák tágan értelmezték az új tagok felvételét, a másik aggály pedig az volt- hogy a fegyelmi bíráskodás gyakorlása alkalmával enyhe fegyelmi Ítéleteket hoztak. A harmadik aggály, amelyre a z előadó úr hivatkozott, a® az állítólagos, országszerte tapasztalható ügyvéd-ellenes hangulat Én sorrend szerint először az utóbbi aggállyal kívánok foglalkozni és arra. röviden azt mondom, hogy én ezt az országszerte tapasztalható ügyvédellenes hangulatot, hála Istennek, nem tapasztalom. Tapasztalom r azokkal az ügyvédekkel , szemben, akik valóban vétenek a kari tisztesség és a kari erkölcs ellen, de a tisztességes ügyvédeket, — meirem mondani — a rendes, jó ügyvédeket .Magyarországon még . szerény véleményem szerint, mindenki megbecsülte és senkinek sincs az ügyvédi foglalkozással szemben kifogása- (LUKÁCS Vilmos (ind): Akkor van baj, ha elveszti a pert — Közbeszólást a magyar demokratavárton: Az ügyvéd sohasem veszít pert!) Amikor az ügyvéd megnyeri a pert, akkor az ellenfél haragszik rá. ez azonban minden foglalkozási ágnál előfordul. Ez tehát a<z egyik aggály. A másik aggály az, hogy a felvétel kérdését különösen a demokratikus idők aHjatt a kamarák — hogy úgymondjam — lágyan kezelték, talán nem rostálták megfelelően. A A harmadik aggály, amelyre már hivatkoztam, az volt, hogy a fegyelmi bíráskodást enyhén gyakorolták. A felvételt a volt Ügyvédi Reudtaírtás 46., 47. és következő parag : rafusai szabályozzák. Annakidején a felvételi bizottságok ülésein elég gyakran vizsgáltuk ezeket. Nincs olyan intézkedés, amelynek a lapján meg lehetett volna tagadni a felvételre jelentkező, egyébként szakképzelt egyén kérelmének teljesítését például azért, mert az illetői. B-listáztálk. Sőt, emlékezetem szerint a B-Oiistázással foglalkozó rendeletben volt egy rendelkezés, amely szerint a Biis'tázottak ezen túlmenőleg további joghátrányt nem szenvedhettek, ha tehát megfelelő szakképzettséggel rendelkeztek, a magánéletben, Í;*T az ügyvédi pályán is elhelyezkedhettek. E? a z aggály tehát a fennálló jogszabályok sze"
