Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-68
331 Az országgyűlés 68. ülése 1948. évi május hó 11-én, kedden. 332 foglalkoznom. Az egyik a javaslaitnjak az a rendelkezése, amely megszünteti a házasság* védő intézményt. Ezt az intézményt a horthyzmus delelőjén, 1930-ban hozták be nálunkA félre költséges volt, az ügyvédre bizonyos tekintetben megalázó volt, mert hiszen azt ki" vánta tőle, hogy tényeket és bizonyítékokat nyomozzon M, szaglásszon ki, és ezeket bocsássa azután segítőként az ügyésiz rendelkezésére, mindezt azért, hogy a házasság fenntartása előmozdítassék % amikor pedig a bírónak ezenkívül is természetesen megvolt nemcsak a joga. hanem a kötelessége is, hogy a teljes tényállást felderítse, az ügyésznek pedig messzemenő lehetősége volt arra, hegy ebben közreműködjék. Amikor tehát ezt ,a terhes és semmiképpen sem indokolható, csupán a Horthy-idők szellemével magyarázható rendelkezést törvénytárunkból kiirtjuk, ezt jogászenr ber másként, mint örömmel, nem fogadhatja. Még egy mozzanatra térek ki. Az igen t. előadó úr a 8. §-n:ak a bizottságban történt teljes puritanizálását azzal volt szíves az imént indokolni, hogy meg kell akadályozni, hogy 'a befolyásával kérkedő ügyvéd ekként megtévessze ügyfeleit Nagyon helyes. .Nem kellenek nekünk olyan ügyvédek, akik kiírják a táblájukra, hogy »volt járárbíró«. _»nyugiailmazott tábUabíró«, »nyugalmazott kúriai bíro«, mert tényleg akadhatnak felek, akik az ügy járásbírósági szakában volt járásbíró ügyvédhez, táblai szakában volt táblabíró ügyvédhez és kúriai szakáiban a volt kúriai bíróhoz fordulnak. Vannak lazomban olyan megjelölések) is, amelyeket kár a túlzott puritanizmunrak ebben a lendületes hevében kidobni. Ha egy ügyvéd egy hosszú élet munkájával megszerzi a tudomány jogán a rendkívüli egyetemi tanári címet, nem tudom megérteni, miért volna ez a közönség megtévesztése az ő befolyása tekintetében, ha ezt ,a címet, egy élet munkájának eredményét feltüntethetné. Nem tudom pedig megérteni ezt a rendelkezést azért, mert nagyon jól tudjuk, hogy aiz egyetemi jogi fakultás nem dönt el pereket, — nem akadhat tehát olyan fél, aki azért fordul ehhez iaz ügyvédhez, mert ő járatos az egyetemen. Előfordulhat, hogy a fél azért fog ehhez, az ügyvédhez fordulni, mert nagyobb tudásúnak véli a többinél, ez azonban nem hiba, A fél helyes irányban való tájékozódá; aát kívánmólk megnehezíteni, ha ezt' hibává minősítenők, de akkor tessék iaz összes orvostanároknak, akik prakxist folytatnak, megtiltani, hogy professzoroknak és magántanároknak írják magukat a receptpapirokra, hogy így nevezzék magukat tábláikon és minden egyéb módon. (Helyeslés az ellenzéken.) Szerintem azonban itt sem kell ezt megtiltani, mert hiszen ezzel csak lehetővé tesszük a félnek, hogy ha a tudományt, a tudomány magasabb fokát keresi, kellő külső útbaigazítások alapjáig meg is találhassa. Éppen ezért tisztelettel ajánlom aiz igazságügyi kormány-, zat figyelmébe, hogy a 8. §-nak ezirányban való megváltoztatását méltóztassék mérlegelés tárgyávái tenni. A ;j javaslatot magiam és pártom nevében az előbb elmondottak figyelembevételével és különösen Pongráez képviselőtársani módosításával együtt elfogadom. (Taps a magyar demokrata-, a radikális- és a polgári demokratapárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok köizül? CZÖVEK JENŐ jegyző: Keleti Péter! f KELETI PÉTER ISTVÁN (dn): T. Ország-gyűlés! Az eredeti törvény ja vaslait indokolása aizt mondja, hogy az 1937: IV- te. az ügyvédi rendtartás novelíárik módosítására azért van szükség, mert ez a rendtartás több lényeges kérdésben nem felel meg a demokrácia követeiményeinek. A teljes reform előkészítése azonban hosszabb időt venne igénybe, ezért alkalmazza a javaslat ezt a novelláris javítást, illetőleg' rendelkezést. Mélyen t. Országgyűlés! Ezt az indokolásit a tör vény java slait ilyen részleges és gyors elö j terjesztésének alapjául elfogadni nem tudom. Elismerem, hogy ez a törvény javaslat lényegileg az egész ország (szempontjából nem túlságosan jelentős kérdést tárgyal, mert hiszen egy kis foglalkozási ágról, csupán az ügyvédségről van ebben a törvényjavaslatban szó. Minthogy azonban ennek a foglalkozási ágnak szerény tagja vagyok, a isaját bőrömön mérlegelem ennek a törvényjavaslatnak lényeges intézkedéseit és ebből a szemszögből adom elő a javaslattal kapcsolatban a következő aggály aimiat. A törvényj/avaslat a gyorsaiságot azzal indokolja, hogy küszöbön állnak a kamarai vá~ lasztások és a kar jelentős részének az a törekvése, hogy a kamarai önkormányzatot minél előbb helyre lehessen állítani. Ez indokolja a javaslat gyors elkészítését, illetőleg a tervezett reform ilyen részleges keresztülvitelét. Mélyen t Országgyűlés! Amikor a javaslatot megkaptam, csodálkozással olvastam, hogy lényegileg a javaslatnak csak az első két szakasza kapcsolatos a küszöbön álló választásokkal, a többi szakasz pedig nem a küszöbön álló választásokkal kapcsolatos újításokat tartalmaz. Az a két változtatás pedig ugyancsak nem indokolja a gyorsaságot, amely i2,z ügyvédi rendtartás 20. §át változtatja meg; az 1. §"ban aként, hogy a főtitkárok, titkárok, főügyészek, főügyészhelyettesek és ügyészek számát felemeli, továbbá a főügyészeknek nemcsak véleményező, hanem azt lehetfc mondani irányító ezerepet ad a 3. §-ban. Szerintem a javaslat lényege éppen az, amiről előttem szólott képviselőtársaim is beszéltek már, nevezetesen az* hogy a fellebbviteli hatóságot, illetőleg üt fellebviteli jogkört újból szabályozza, továbbá a címhasználatra, a pártfogó ügyvédek kirendelésére, — és ami egy áll talán nem tartozik szerény nézetem sze~ rint az ügyvédi rendtartás körébe — ia házasságvédői intézmény megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Mélyen t. Országgyűlés! Ezek szerint a szempontok szerint szeretnék a javaslathoz hozzászólni. Ami a felebbvitei hatóságot, a fellebbvitelit magát és a fellebbviteli jogkört illeti, ezzel kapcsolatban a javaslat azt az indokolást tartalmazza, hoerv erre azért van szükség, mert a teljes ügyvédi önkormányzatot kívánja a törvényjavaslat helyreállítani akkor, amikor a Kúria úgynevezett ügyvédi tanácsát — amely tanács az ügyvédek fegyelmi ügyeiben a felettes bíráskodást gyakorolja — niegv szünteti és annak jogkörét télies egészében az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának hatáskörébe utalja. Ezzel szemben az igazságügyi bizottság jelentése legnagyobb meglepetésemre