Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-68

329 Az országgyűlés 68. ülése 1948. évi május hó 11-én, kedden. rendtartás 147. §-ára is, ahol taxatíve fel van sorolva mindaz, ami az ügyvéd felfüggesz­tését maga után vonja. Egy mondatban azon­ban az is benne van, hogy súlyos gyanuokok alapján már a feljelentés folytán fel lehet függeszteni az ügyvédei^ A feljelentések mindig súlyos gyanuokot tarrtaimaznaik, .kellő bizonyíték nélkül. Ennek­folytán én ágy gondolom, hogy az igazság agymiiifzter úr az ő felügyeleti hatóságánál fogva igyekezzék a kamarákat meggyőzni ar A ró], hogy rsak kellően alátámasztott bizonyí­tékok alapján függesztessék fel az az üg7/vód> mért ez megjelenik a Magyar Közlönyben és a nagyközönség anmalk tudataiban él, h.o.gy a [elfüggesztett ügyvéd sikkasztást, vagy más hasonló olyan bűncselekményt követett eh amely magára az ügyvédi karra is dehonesz­táló. (DÉNES István ímd): így van! Nagyon helyes!) • Ezeket kívántam elmondani az ügyvédi rendtartás törvényjavaslattánál és ! az általam előadott eszméktől áthatott ügyvédek csak egyet kérnek: bjaigyják őket élni és dolgozni a demokráciáért, a szebb, és boldogabb magyair jövendőért. (Taps az ellenzék soraibanj • ELNÖK: A kereskedelem- és szövetkezet­ügyi miniszter úr kíván szólni. EÖNAI SÁNDOR kereskedelem- és szövet­k&zetügyi miniszter: T- Országgyűlés! Van szerencsém benyújtani a szövetkezetekről szóló 1D47:XL te. egyes rendelkezéseinek líjabb mó­dosításáról, illetőieg kiegészítéséről szóló tör­vényjavaslatot. Kérem a törvény javaslatot előzetes tárgyalás és. jelentéstétel céljából a közgazdasági és közlekedésügyi, yalamimt igazságügyi bizottságokhoz utasítani. Kérem továbbá a házszabályok 74. §-a (1) bekezdése alapján annak kimondását, hogy a bizottság a javaslat tárgyiailásat a házszabályok 35. §-ában előírt három nao mellőzésé vei kezdhesse meg. Egyidejűleg az 1948 február 27-én azonos cím­mel benyújtott törvényjavaslatot visszavonom­ELNÖK: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés ki nívómat ja, tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstételi céljából pedig kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. Minthogy a miniszter úr a bizottsági tárgyalás megkezdé­sére megszabott háromnapos határidő mellőzé­sét kérte* kérdem a t. Országgyűlést, méltóz­tatnak-e a keret kedelem- és szövetkezetűgyi miniszter javaslatához hozzájárulni! (Igen!) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül'? CZÖVEK JENŐ iegyző: Halász Aladár! HALÁSZ ALADÁR (r): T. Országgyűlés! Lukács Vilmos képviselőtársam az előbb el­hangzott beszédében külön aláhúzta az igaz­ságügyi bizottság jelentésének azt a megálla" pítását, hogy az ügyvéd működése során nem­csak a kari érdekeket és erkölcsi követelménye­ket köteles szem e'őtt tartani, hanem a köz­érdeket, a nép érdekeit is. Lukács képviselő" társam ezt a törvényjavaslat indokolásaként idézte. Én azt hiszem nem felesleges, ha erről a helyről megállapítom, hogy a jelentésnek ez a mondata egy kissé pontatlan. A jelentésnek ez a mondata talán annak köszönheti ezt a hangzatát, hogy— mindannyiunk által ismer­ten T—.: rohammunkával huszonnégy óra alatt történt annrk elkészítése. Lehetséges ugyanis, hogy az ügyvédi íkari érdek a nép érdekével és a közérdekkel összeütközzön, de nem lehetséges, hogy BÍZ ügyvédi kari erkölcs bármikor is összeütközhessek vele. A kari erkölcs mindig tiszta volt- A kari erkölcsnek első követelménye 'az, hogy a köz­érdeket, a nép érdekét elégítse ki És legyen Szabad ezzel kapcsolatban megállapítanom, hogy ez a mondat, amely hivatva van meg­magyarázni azt, hogy miért nem tehetünk mindjárt teljes lépést a. télies autonómia felé, nem az igazi okot tárja elénk. Az igazi ok az, hogy ma, amikor egy nasrv forradalmi átala­kulás korát éljük, nem lehet egyszerűen kibo­csátani egy bíráskodási mozzanatot teljesség ­ge! a politikai befolyásolás szférájából ^nél­kül, hogy magának a bíráskodásnak ne vál­nánk veszélyeztetőivé. A mae-aro részéről szin­tén helyeseltem az igazságügi bizottságban — és helyeseltem ma is — azt, hogy nem teszünk túl nagy lépést az autonómia teljes megvalósí­tása felé, éspedig az előbb mondott okból. Azt hiszem., tisztán az elsietett szövegerésnek kö­szönhető, hogy bárki előtt is az a kép merül" hetne fel, mint hogyha a kari erkölcsnek bár­minő vonatkozásban is összeütközésbe lehetne kerülnie a népi erkölccsel, a közérdekkel. Hi­szen a régi tapasztalatok is azt .mutatják. bosry s kari erkölcsöt megvalósító fegyelmi bíráskodás srisrorúbb volt, mint az a tágabb körű elbírálás, amelyet a Kúria héttagú ügy­védi tanácsa s-yakorolt volt. Nem lehet azt mondani, hogy autonómia miként való megvalósítása., azok az etaook. anielvekben ezt az utat megtesszük, bármi­képpen is más szempontok által volnának Vor­iátozhatók, mint a magunk legsajátabb viszo" nyainak ismerete által sugalt szempontok által. Ha körülnézünk a külföldön é« analógiá­dat keresünk- a legkülönbözőbb változatokat találjuk- Csak egy példát mondok. Francia­ország, amely az ügyvédség kifeilndésének talán legklasszikusabb hazáia, egyszerűen nem isimeri az elsőfokon túlmenő autonóm bírásko­dást ügyvédi fegyelmi ügyekben.' Ott elsőfokon a kamara keretén belül mondják ki a fegyelmi ítéletet: ez ellen kétfokű jogOsT vonatnak van helye. Elsőfokon a Cour d' AippeLhez, mond­juk a királyi táblához. — bocsánat, a »király« szót méltóztassék törölni, harminc éven át mondottam, a nyelvemen van, nem váillalom (VÉRTES István (md): Nem. szégyen!), ma szégyen (Derültség.) — másodfokon pedig egy kasszációs jogorvoslattal a Cour de Cassatión­hoz, a semmítőszéivhez. Senki sem hiányolja Franciaországban, hogy másod" és harmadfo­kon nem az autonómia bíráskodik. Igaz, hogy ott másként alakult ki a bíróság helyzete, másként az ügyvédség helyzete, és másként a kettőnek egymáshoz való viszonya. Mi tehát a magunk sajátos tapasztalatait ! ártottuk szem előtt akkor, amikor a bizottság általi módosított és a Pongrácz képviselőtár­„sarn részéről előterjesztett további módosítás­sal még módosítandó szöveghez jutottunk el Ezt a szöveget a mai viszonyoknak megfelelő és teljesen kielégítő megoldásként, és ezen túl" menőieg, a haladás irányában tett erős lépés­ként üdvözlöm és fogadom el. (Elnök: MOLNÁR IMRE. 11.54) _ r . Legyen szabad még egy-két mozzanattal

Next

/
Oldalképek
Tartalom