Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-68

327 Az országgyűlés 68. ülése 1948. évi május hó 11-én, kedden. 328 csak akkor jó az állam és a nemzet szempont- j jábólk ha azt nemcsak maga tartja be,,hanem azt mindenki által meg is tartama. Az ügyvédi kamarában az ügyvédek összessége foglal he­lyet és elsősorban, mint jogtudó lényeknek, ezeknek kötelességük segédkezet nyújtani ah­hoz, hogy a törvények meg is tarttassanak. Jogi kérdések lehetnek, ahol különböző felfo­gások hareollnak egymással, ezen felfogásukról pedig ítéletet mondani a bíróság van hivatva, a jog, a törvény méltányosság megtairtá­sávaL Az ügyvédnek nem az a hivatása, hogy az igazságot elkenje, vagy jógii ügyeskedéssel, furfanggjal azt elkendőzze, hanem csalk egy cél lebeghet a szemei előtt: az igazság kiderítése v az ehhez való segédkéz nyújtása, a büntető ügyekben pedig nem a bűnösök szeplőtelen fehér tógáiban való beállítása, hanem azoknak a. körülményeiknek a kidomborítása, amelyeik a bűnöst arra kényszer!tették, hogy a bűnose­lefeményt elkövesse és a méltánylást érdemlő körülményeket felszínre hozza. A szabad ügyvédségnek legmegfelelőbb életforma a demokrácia. A demokráciának pedig legfőbb alkotó elemei az emberi jog­egyenlőség és a szabadság- Az ügyvéd, ha ezt ia pályát választja hivatásul, az ezekért valló | küzicie'lmet soha fel nem adhatja. A haladás elvi álláspontján kell, hogy aljon, amely min­den előjog és kiváltság megszüntetésével, a jogegyenlőséget, a szociális igazságot álMtja fel irányelvül. Nem is lehet jó ügyvéd a de­moikráciábiain; a:z, aki az eizekért való küzdelmet nem tartja élethivatásának. Nálunk a felszabadulás hozta meg a tisz­tulást az ügyvédi kamarákban, mert kivetet­ték magukból azokat, akik az előbb említett elvekről letértek és igyekszenek magukból kivetni azokat m, akik a magasabb ügyvédi etikla alapján nem állnak, pedig ez szintén azokhoiz az alapvonásokhoz tartozik, amely az ügyvédi hivatásnak életfeltétele. Az, ügyvédi kamarák pedig akkor járnak el helyesen és jól, ha ezen reájuk ruházott jogot iaz emberiesség és a humánum értelmé­ben gyakorolják. E két utóbbit szem előtt (kell tartani ós ettől eltérni nemcsak nem he­lyes, de nem is ildomos. Az ilyen megmaradt felfogású ügyvédek voltak azok, akik az elnyomatás korszakában eizekért a szabadságokért bátran és nyíltan kiállottak és nem adták magukat oda ennek a gálád rendszernek, amely mindezekről meg­feledkezve az ügyvédi hivatást a legmélyebbre süllyesztette. Ezekért becsülte le a közvéle­mény a régen r oly magas * piedesztálcm álló ügyvédi hivatást, — és ma is elmondhatjuk, hogy teljes joggal, de mi, akik a fentebb­ismertetett eszmékért küzdöttünk és küzdünk, igyekezzünk ezt olyan magasra emelni, ami­lyet ez a kar méltán megérdemel. r A mosit'lezajlott budapesti ügyvédi kamarai választás egy listára adta le szavazatát: a de­mokratikusan gondolkozó és érző ügyvédekre és ezen kamarai választás méltó kifejezője a jogokért, a szabadságért és. az igazságért való küzdelemnek- Méltó keli, hogy legyen azokhoz az eszmékhez, amelyeket a nagy ügyvéd — Kossuth Lajos — hirdetett és az ő nyomdo­kán a köizeli évtizedekben .számos nagynevű ügyvéd, többek között a Barabás Bélák, Eöt­vös Károlyok, Vázsonyi Vilmosok és még so­kan mások követtek. Ez a példa, ez a lélek­emelő esemény kell, hogy emlékeztessen e'br nagy hagyományaira. A demokratikusan gondolkozó ügyvédeik a reakció tobzódásakor tündököltek a hivatásuk teljesítésében és bátoriságukkab amilkoot* az igazságszolgáltatás egyéb tényezői közül so­kan az önkéntes szolgalelkűség szomorú pél­dáját statuálták. így kell visszatekinteni a múltra is, a magyar demokrácia legrégibb úttörőjére, Martinovifcs Ignáera ós társaira, és ezeknek az úttörőknek a védőire, — akiket éppen az előbb sorolt fel előttem szólott kép­viselőtársam — akik: bátran és nyíltan ki mer­tek állni ezek mellett iaz, úttörők mellett, az olyan ügyészi közbeszólás ellenére, hogy:. »A fejével játszik a védő úr, ha ilyen módon védi a vádlotta.t.« S ezek mégis teljesítették a k ö teles s egüket. Az ügyvédségnek, mint a haladó értelmi­ség egyik tagozatának, össze kell tehát fognia ebben a nagy eszmében, nem szabad, hogy ócsárolják egymást személyi és pártharcok­ban, mert akkor felőrlik a kar tekintélyét, hanem példát kell mutatniuk arra, hogy dini­képpen lehet együttes erővel a közös célért dolgozni, értlakeket ós erőket egyesíteni a kö­zösség érdekében és az ország javára. Ezeknek az alapelveknek hangoztatása mellett kívántam a demokratikusan gondol­kodó ügyvédek hitét és meggyőződését leszö­gezni. Kívánatos aizonban, hogy &z ügyvédek tisztességes, becsületes, szorgalmas. munkával megkereshessék a kenyerüket, amihez azon­ban elsősorban a kormányzat jóakaratú támo­gatása, szükséges. Ha e.z meglesz, úgy biztosí­tani tudják az ügyvédek maguk és családjuk életlehetőségeit, Nem lehet senki részére sem kedves, hogy kolduló, koplaló ügyvédet lás­son, akik magasabb műveltségi fokuknál fogva életlehetőségük biztosítása céljából kaphatók lesznek mindenre, amit én sohasem láttam szívesen, de nem is vagyok hajlandó a jövőben sem Hatni. Meg kell emlékeznem asz, Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről is, mint olyan intézményről, amelynek az a hivatása, hogy az elhunyt ügyvéd hátraniaradotfcait segítse és támogassa. Ennek a célnak: meg is felelne, ezt kellően gyakorolja az özvegyeikkel és az árvákkal szemben. Mi ügyvédek, nagyon jól tudjuk tapasztalatból, hogy az ügyvédi kar 80 százaléka szegényen hal meg, csaladja pedig majdnem az éhenhalásnak van kitévet Szé­gyenteljes dolog, hogy ilyen magas hivatást betöltő egyén után a havi nyugdíj az özve­g3 r ek részére — még kimondani is nehéz — 130 forint. Ezen tehát a kormányzatnak fel­tétlenül segítenie kell és én bízom abban, hogy az igazságügyminiszor úr ezt a kérdést sürgősen vizsgálat alá fogja venni és megteszi az intézkedést, hogy ez a szégyen'téJljes állapot megszűnjék. Igen t. Ország;gyűlés! Ki kell térném arra is, hogy az ügyvédi kar pártállásra való tekin­tet nélkül a szabad ügyvédség eszméje mellett áll. A szabad ügyvédség jelenti többek között azt is, hogy a& ügyvéd mindenütt, bármely hatóság előtt képviselhesse ügyfele érdekét. Sajnálattal kell megállapítanunk azt a tényt, hogy a szabad ügyvédségnek éz az ölve egyes hatóságoknál áttötretett és nem engedik az ügyvédet fele érdekében megjelenni. Arra kérem az igazságügyminiszter urat hogy ezen a helyzeten szintén segíteni szívesked­jék. Fel kell hívnom a figyelmeit az ügyvédi

Next

/
Oldalképek
Tartalom