Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-68
325 Az országgyűlés 68. ülése 1948. évi május hó 11-én, kedden. 326 népeit és* a nemzeti közvéleményt reprezentáló kiküldötteiknek is, ihogy ezen keresztül ia magyar népnek az ügyvédséggel szemben támasztott követelése mindenkor kifejezésre jüthas" son. Hiszen az ügyvédség minden dolgozó réteggel szoross szövetségbein kívánja szo%iá!kri ia® igazságot és a demokratikus jogrendet. T. Országgyűlés! Szerény véleményem szerint azonban az önkormányzat kiteljesedéséit mégis csak, gátolná, ha az Országos Bizottság" ban az igazságügyminiiszter által kmevezjeititek többséget alkotnárnak. Éppen ezért voltam bátor módosító indítványt benyújtani abban az irányban, hogy az országos bizottsági ötiöis liter nacsiniaik csak az elnökéit éis 'egy tagját lehessen kinevezni, míg három tagofc az'ügyvédi önkormányzat saját (kebeléből válasszon meg. Minden foglalkozási ágban vannak megtévedtek, de egyetlen tisziteséges foglalkozási ágat isem lehet megtévedt jein keresztül mfeg" ítélni A feladat azonban az, hogy minél kevesebb kifogás merülhessem fel. Ennek a célnak eléréséi'© fonto/s újítást hoz be a jiavaisiajfc, ami" kor kimondja, hogy az ügyvéd elleni fegyelmi eljárás során be ikell szerezni a ne|tán, eilien© előzően felmerült fegyelmi büntetésekre vonatkozó adatokat, mert ezzel válik lehetővé, 'hogy ai fegyelmi bíróság a terheit i-igész előéletének figyelembe vételé vei állapítsa meg a büntetést és előző kifogásolt magatartása fokozott súlylyal essék latba cselekményének elbírálásánál. T. Országgyűlés! Ezi ta, javaslat az ügyvédi önkormányzat fokozotitiabb kiépítésén és az ügyvédi fegyelmi eljárásnak a demokratikus korszellemhez méltó, tiisztultabb és helyesebb ! %folytathaltlása biztosításán kívül újítást hoz & tekintetben is, — amint az'előadó lirt is ^nagyon helyesen kiemelte — hogy az ügyvédség purli" tanizmusát és etikai szellemét emeli azzal, hogy az ügyvédi ténykedés gyakorlásával kapcsolatban <a:z ügyvédet eltiltja az ügyvédi ^címen kjr vül minden más>, csak az ügyvéd és ügyvéd öncélú megkülönböztetésre szolgáló egyéb cím használatától. Eltiltja, mert az ügyvéd csak! tudásával, 'erkölcsi emtelkedettségével szerezhet bizalmat a jogkereső közönség körében, és ezeknek a nemes tulajdonságoknak rovására nem érvényesülhetnek más viselt közhivatali állásra utaló vagy egyéb címek 1 , amelyek a közönség számára sokszor megtévesztőén jelentkeznek. Minthogy pedig ez a javaslat teljes mértékben alkalmas arra* hogy a korszerű demokratikus jogfejlődés vonalába beillesztessék, & törvényjavaslatot mind ai magam,, mind pedig pártom nevében a kormány iránti bizalomból elfogadom. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Dános József képviselő úr, mint az, összeférhetetlenségi bizottság előadója kíván jelentést tenni. (11-30-) Dx\NCS JÓZSEF (kg) előadó: T. Országgyűlés! Beterjesztem az országgyűlés összeférhetetlenségi bizottságának jelentését Illyés Gyula, országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyében. Kérem a jelentés kinyomatásának és szétosztásának elrendelését, valamint a jelentés napirendié 1 tűzését. ELNÖK: Az előadó úr által benyújtott jelentést az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja; napirendretűzése iránt később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. Szólására következik a napirenden lévő tárgyhoz? SZABÓ PIROSKA jegyző: Lukács Vilmos! LUKÁCS VILMOS (md): T. Országgyűlés! Annak előrebocsátása után. hogy mind pártom, mind a magam nevében általánosságban elfő" gadom az előttünk fekvő törvényjavaslatot, engedtessék meg nekem, hogy az ügyvédi rendtartással kapcsolatban megemlákezzeni magukról a kamarákról és az azokban helyet foglaló ügyvédekről is. Amint az igazságügyi bizottság előttünk | fekvő jelentése mondja, ez a javaslat az ügyvédi kamarák önkormányzatának teljessé téte'" lére irányuló törekvést jelent, arnit'a magam részéről teljesen helyeslek- és egy-két kivételtől elteikintve ugyancsak helyeselni tudom a javaslatba tett rendelkezéseket is. amelyeiket most törvényerőre kívánunk emelni. A részletes tárgyalás során módosító indítványokat kívánok előterjeszteni, különösen a 3., 6-, 9. és 12. §-hoz. Előre tudom, hogy az ígEzságügyminszter úr jóakaratú támogatásával ezek a módosító indítványaim meghallgatásra is fognak találni. Nagyon helyesen mondja a jelentés, hogy az ügyvéd működése során nemcsak kari érdekeket és kari erkölcsi követelményeket kötelek szem előtt tartani, hanem a köz és a nép érdekeit is. Ez a felfogás juttatja mindnyájunknak eszébe a nagy ügyvédnek, Kossuth Lajosnak 1849'ben a debreceni nemzetgyűlésben mondott szavait, amelyeket később hontalanságában is megerősített, mondván a következőket (olvassa): »A jövendő a demokráciáé. Vannak, ak^k szeretik> a kilátást és lehetnek olyanok, akik félnek tőle, de nincs és nem lenét, aki bekövetkezését elháríthatná. A jövendő a demokráciáé* és ia demokrácia annyi, mint az önkormányzat, a népnek >a nép általi önkormányzata. Ez pedig csak köztársaságban lehetséges, köztársaságon kívül legfeljebb csak a kormánybeli részvételhez juthat el a nép, önkormányzathoz azonban soha-« A nagy ügyvéd tehát már akkor önkormányzatról beszélt, s ez a felfogás jut kifejezésre ebben a törvényjavaslatban és az igazságügyi bizottság jelentésében is, miután az 1946:1- te- ezt az eszmét valósította, meg a magyar nép nevében és akaratából, amikor új életre keltette Kossuth Lajos demokratikus köztársaságát. Az 1848'as törvényhozás lényegileg kétirányú fejlődést biztosított: állami függetlenséget a magyar hazának és önkormányzatot, jogegyelőséget faji, nyelvi, vallás- és osztálykülönbség nélkül a szabad népnek — független hazában. Ennél mi már továbbmentünk, mert a törvény erejével biztosítottuk a köztársasági államformát, a demokratikus államrendet és a köztársaság mindén állampolgára részére az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait, különösen és kifejezetten a jogot a személyes szabadsághoz, az elnyomástól, félelemtől s nélkülözéstől mentes életet, a gondolat- és véleménynyilvánításhoz, a vallás szabad gyakorlásához, az egyesüléshez és gyülekezéshez, a munkához, a méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez, az állam és önkormányzat irányzatához. Ezeknek a törvényerejű rendelkezéseiknek méltó kiegészítője a most tárgyalás alá yett tör vény javaslat. Azonban minden törvény 21*
