Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-67

295 Az országgyűlés 67. ülése 19Í8. Wt ban, továbbá a fagykár elleni rendszeres vér de kezes szükségessége í tárgyában. A kép viselő úrnak a. felszólalásra az engedélyit megadtam. A képviselő urat illeti a szó. SZIGETHY GYULA (kg): T. Országgyűlés! Még mindig hatása alatt, vagyok anniaki a ienyűgöző látványnak, aanetyaek országszerte tanúi voltunk május elsején, a munkia ünnepén* amikor láthattuk az újjáépítés valóságos csodáit, bámulatraméltó eredményeit, láthattuk a felvonulásokban azokat a színes képeketamelyek erről a csodáról, ezekről az eredményekről szóltak. Most mégis szomorú képet kell felvázolnom a t. Országgyűlés elé. Ez a kép a múlt hét keddjére virradó éjszaka a felsőtiszántúli országrészeken bekövetkezett fagykárt hivatott bemutatni- A tiszántúli földművelési tanácshoz négy vármegye területéről beérkezett kár jelentések szerint Hajdú, Szabolcs és Bihar vármegyék területén a szőlőkben és a gyümölcsösök" bein közel százszázalékos fagyokozita kár történt, de ezenkívül súlyos a fagykár a tengeribein, a cukorrépában, az új. tavaszi vetésű lucernákban, a ilóherébien, a babban, a borsóiban, valamint a rozsban ott, ihol már kalászát, kihányta. A napraforgóban, árpában éls zabban is jelentős a kár. Elfagyott laa akácfáik és az eperfák levele. A kár elemi erővel sújtja a Falsőiüszánltúl mezőgazdaságát. A négy vármegye területén 2,1000 hold szőlőit ós hétmillió gyümölcsfát érintett ai fagy./Az idén rekordtermés Ígérkezett a gyümölcsökben, szőlőben is jó termésre volt kilátás. A fagy tönkretette' laz exporitarmát termő szabolcsi gyümölcsösöket, a szatmári diótermést, a debreöinkörnyéki meggyből várható hozamot. Bá ikteíll mutatnom arra,, hogy a f elsőtiszántú'll f rpizágrész megelőzőleg több természeti csapás áldozata volt. a három évemj ó.t tartó aszály itt volt a lí gsúlyosrabb, a felsőtiszai árvíz ennek a vidéknek népét sújtottat, tavaly egyes helyeken a szőlőkben- gyümölcsösökben és kapásokban csaknem százszázalékos jégkárt szenvedtek. Tudom- hogy a kormányzatban megvan a segítési szándók. Egyrészről bizonyos ad hoc intézkedésre vatn szükség, hogy a fagykár, valamint a cukorrépában a rovarkár által sújtott szegény parasztságot a nehézségeken átsegítsük, másrészről azonban messzebb is kell nézni és olyan megelőző eljárásokról ktell gondoskodni, amelyekkel a f agyveszélyt a minimálisra lehet csökkenteni. Az ad hoc intézkedések sorába, tartoznék a megfelelő szervek útján az érintett földmívelő réteg szakszerű irányítása, hogy miként lehet pótolni az elfagyott növényzetet. Ahol szükséges, vetőimagot kell adnunk és megfelelő anyagi erőt rendelkezésre bocsátanunk az érintett szegény parasztság, álta'áhan az arra, .rászorulók számára. Fel kell vetnem az adóelengedés, joibbam mondva az adómérséklés kérdését, s hiszem, hogy a pénzügyminisztérium kellő megértéssel fogja kezelni ezt a kérdést. T. Országgyűlés! Az ad hoc segítségen túlmenőleg azoniban — mint mondottam — meszszebb is kell néznünk. Fel kelt vetnem a fagykár elleni rendszeres védekezés szükségességének kérdését. Sajnos eddig minderre neon, gondoltunk, holott más mezőgazdasági államokban évi május Hó 5-én, szerdán. 296 már nagyon jól kiépített védelmi intézkedések aUlnak rendelkezésre. Nem lebecsülhető és nem bagatellizálható ez a probléma, hiszen a mostani szomorú példából láthatjuk, milyen kárt okoz a fíaigy. Az elemi csapások sorában nem az utolsó helyen áll, tehát védekeznünk kell ellene. Országosan, meg kell szervezni a fagy elleni védekezést. Természetesen nincs szó az egész évre kiterjedő tevékenységről, hanem a dolog természeténél fogva csupán a kritikus tavaszi hónapokról, sőt ebben az icpszafcban is csupán néhány hétről, Annál könnyebb így összpontosítani minden rendelkezésre álló erőt és eszközt; a fagykárok elhárítására. Beszéltem szakemberekkel, így például a múltkor Serényi Dénes debreceni egyetemi magántanárral; szerinte aránylag kis költséggel meg lehetne szervezni az országos fagyjelző szolgálatot. A fagy jelző szolgálat országos szervezete utján és a rádió révén a falvaikban doibolással, harangiélreveréssel mozgósítani lehetne fagyveszély idején a gazdákat ia, fagyvédelmi intézkedések egyöntetű megtételére. I Ezek a fagyvédelmi intézkedések — külföldi eredményes példák nyomán —a következők lehetnének. A fagyot hozó éjszakán a határiban >és a faigy veszélynek kitett 'egyes .területeken tüzek gyújtása. Ha minden gazda meggyújtja a maga szőlőjében, gyümölcsösében a tüzeit, a kollektív fellépés csökkenti ar fagy erejét. Ilyen továbbá az alacsony törzsű gyümölcsfáknak és a szőlőknek papír védőburkolattal való bevonása,. A földekről összegyűlt szemét, a_ felesleges szialmia elégetése fagyveszélyes éjszakán lenne célszerű. Szakemberek megítélése szerint az ilyen tüzek tökéletesen pótolnák a 'külföldön használatos speciális kályhákat. A papírból készített védőburkok használata csupán iaz első pillanatra látszik költségesnek, A fagyveszélyes éjszakákén a levegő páratartalma alacsony, így a papírvédőburkok nem nedvesednének át s kellő) szakszerű kezelés mellett évekig megmaradnának. A tüzek egyszerre gyújtása s így a fagyvédelmi intézkedések hatékonyságának biztosítása megfelelő szervezettséget, egyöntetű, határozott fellépést kíván. Ilyen szervezettséget a meglévő érdekképviseletek útján kell létrehozni. Gondolok itt elsősoriban a hegyközségekre. Ami a fagy védelem költségeit illeti lehet, hogy egy-két éven át talán hiábavaló kiadásnak tűnhetik fel azj avatatlan szem'lélő előtt az arra fordított összeg, de a mostanihoz hasonló fagykár bizonyítja a fagyvédelem szükségességét. A mostani kár egy-két százalékának megfelelő összegből ki lehetne építeni egy olyan fagy védelmi szervezetet, illetőleg be lehetne szerezni olyan fagyvédelmi (berendezéseket, amelyek révén a mostanihoz hasonló'fagy esetén a jelen esetben is mutatkozó kár összegét felére, esetleg negyedére lehetne csökkenteni. A védelmi intézkedések mellett fel kell vetnem a fagykár elleni biztosítás gondolatát. A biztosításügy központosítása, a biztosító inrtézetek részbeni államosítása megadja a lehetőséget, hogy az elemi károk ellen biztosítsuk a föld népéti, sőt a fagykár elleni biztosítást össze lehetne kapcsolni az árvízkárok és jég" károk elleni biztosítással. Ugy vélem, kalkuláció dolga az egész. Minimális díjtételek mellett