Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-67

295 Az országgyűlés 67. ülése 19Í8. Wt ban, továbbá a fagykár elleni rendszeres vér de kezes szükségessége í tárgyában. A kép viselő úrnak a. felszólalásra az engedélyit megadtam. A képviselő urat illeti a szó. SZIGETHY GYULA (kg): T. Országgyűlés! Még mindig hatása alatt, vagyok anniaki a ie­nyűgöző látványnak, aanetyaek országszerte tanúi voltunk május elsején, a munkia ünne­pén* amikor láthattuk az újjáépítés valóságos csodáit, bámulatraméltó eredményeit, láthat­tuk a felvonulásokban azokat a színes képeket­amelyek erről a csodáról, ezekről az eredmé­nyekről szóltak. Most mégis szomorú képet kell felvázol­nom a t. Országgyűlés elé. Ez a kép a múlt hét keddjére virradó éjszaka a felsőtiszántúli or­szágrészeken bekövetkezett fagykárt hivatott bemutatni- A tiszántúli földművelési tanácshoz négy vármegye területéről beérkezett kár jelen­tések szerint Hajdú, Szabolcs és Bihar várme­gyék területén a szőlőkben és a gyümölcsösök" bein közel százszázalékos fagyokozita kár történt, de ezenkívül súlyos a fagykár a tengeribein, a cukorrépában, az új. tavaszi vetésű lucernák­ban, a ilóherébien, a babban, a borsóiban, vala­mint a rozsban ott, ihol már kalászát, kihányta. A napraforgóban, árpában éls zabban is jelentős a kár. Elfagyott laa akácfáik és az eperfák le­vele. A kár elemi erővel sújtja a Falsőiüszánltúl mezőgazdaságát. A négy vármegye területén 2,1000 hold szőlőit ós hétmillió gyümölcsfát érintett ai fagy./Az idén rekordtermés Ígérkezett a gyümölcsökben, szőlőben is jó termésre volt kilátás. A fagy tönkretette' laz exporitarmát termő szabolcsi gyümölcsösöket, a szatmári diótermést, a debreöinkörnyéki meggyből vár­ható hozamot. Bá ikteíll mutatnom arra,, hogy a f elsőtiszán­tú'll f rpizágrész megelőzőleg több természeti csa­pás áldozata volt. a három évemj ó.t tartó aszály itt volt a lí gsúlyosrabb, a felsőtiszai árvíz en­nek a vidéknek népét sújtottat, tavaly egyes helyeken a szőlőkben- gyümölcsösökben és ka­pásokban csaknem százszázalékos jégkárt szen­vedtek. Tudom- hogy a kormányzatban megvan a segítési szándók. Egyrészről bizonyos ad hoc intézkedésre vatn szükség, hogy a fagykár, va­lamint a cukorrépában a rovarkár által sújtott szegény parasztságot a nehézségeken átsegít­sük, másrészről azonban messzebb is kell nézni és olyan megelőző eljárásokról ktell gondos­kodni, amelyekkel a f agyveszélyt a minimá­lisra lehet csökkenteni. Az ad hoc intézkedések sorába, tartoznék a megfelelő szervek útján az érintett földmívelő réteg szakszerű irányítása, hogy miként lehet pótolni az elfagyott növényzetet. Ahol szüksé­ges, vetőimagot kell adnunk és megfelelő anyagi erőt rendelkezésre bocsátanunk az érintett sze­gény parasztság, álta'áhan az arra, .rászorulók számára. Fel kell vetnem az adóelengedés, joibbam mondva az adómérséklés kérdését, s hiszem, hogy a pénzügyminisztérium kellő megértéssel fogja kezelni ezt a kérdést. T. Országgyűlés! Az ad hoc segítségen túl­menőleg azoniban — mint mondottam — mesz­szebb is kell néznünk. Fel kelt vetnem a fagy­kár elleni rendszeres védekezés szükségességé­nek kérdését. Sajnos eddig minderre neon, gon­doltunk, holott más mezőgazdasági államokban évi május Hó 5-én, szerdán. 296 már nagyon jól kiépített védelmi intézkedések aUlnak rendelkezésre. Nem lebecsülhető és nem bagatellizálható ez a probléma, hiszen a mos­tani szomorú példából láthatjuk, milyen kárt okoz a fíaigy. Az elemi csapások sorában nem az utolsó helyen áll, tehát védekeznünk kell ellene. Országosan, meg kell szervezni a fagy elleni védekezést. Természetesen nincs szó az egész évre kiterjedő tevékenységről, hanem a dolog természeténél fogva csupán a kritikus tavaszi hónapokról, sőt ebben az icpszafcban is csupán néhány hétről, Annál könnyebb így összpontosítani minden rendelkezésre álló erőt és eszközt; a fagykárok elhárítására. Beszéltem szakemberekkel, így például a múltkor Serényi Dénes debreceni egyetemi magántanárral; szerinte aránylag kis költség­gel meg lehetne szervezni az országos fagy­jelző szolgálatot. A fagy jelző szolgálat orszá­gos szervezete utján és a rádió révén a fal­vaikban doibolással, harangiélreveréssel mozgó­sítani lehetne fagyveszély idején a gazdákat ia, fagyvédelmi intézkedések egyöntetű megté­telére. I Ezek a fagyvédelmi intézkedések — kül­földi eredményes példák nyomán —a követke­zők lehetnének. A fagyot hozó éjszakán a ha­táriban >és a faigy veszélynek kitett 'egyes .terüle­teken tüzek gyújtása. Ha minden gazda meg­gyújtja a maga szőlőjében, gyümölcsösében a tüzeit, a kollektív fellépés csökkenti ar fagy erejét. Ilyen továbbá az alacsony törzsű gyü­mölcsfáknak és a szőlőknek papír védőburko­lattal való bevonása,. A földekről összegyűlt szemét, a_ felesleges szialmia elégetése fagyve­szélyes éjszakán lenne célszerű. Szakemberek megítélése szerint az ilyen tüzek tökéletesen pótolnák a 'külföldön használatos speciális kályhákat. A papírból készített védőburkok használata csupán iaz első pillanatra látszik költségesnek, A fagyveszélyes éjszakákén a levegő páratar­talma alacsony, így a papírvédőburkok nem nedvesednének át s kellő) szakszerű kezelés mellett évekig megmaradnának. A tüzek egyszerre gyújtása s így a fagy­védelmi intézkedések hatékonyságának bizto­sítása megfelelő szervezettséget, egyöntetű, határozott fellépést kíván. Ilyen szervezettsé­get a meglévő érdekképviseletek útján kell létrehozni. Gondolok itt elsősoriban a hegyköz­ségekre. Ami a fagy védelem költségeit illeti lehet, hogy egy-két éven át talán hiábavaló kiadás­nak tűnhetik fel azj avatatlan szem'lélő előtt az arra fordított összeg, de a mostanihoz hasonló fagykár bizonyítja a fagyvédelem szükséges­ségét. A mostani kár egy-két százalékának megfelelő összegből ki lehetne építeni egy olyan fagy védelmi szervezetet, illetőleg be le­hetne szerezni olyan fagyvédelmi (berendezése­ket, amelyek révén a mostanihoz hasonló'fagy esetén a jelen esetben is mutatkozó kár össze­gét felére, esetleg negyedére lehetne csökken­teni. A védelmi intézkedések mellett fel kell vetnem a fagykár elleni biztosítás gondolatát. A biztosításügy központosítása, a biztosító inr­tézetek részbeni államosítása megadja a lehe­tőséget, hogy az elemi károk ellen biztosítsuk a föld népéti, sőt a fagykár elleni biztosítást össze lehetne kapcsolni az árvízkárok és jég" károk elleni biztosítással. Ugy vélem, kalkulá­ció dolga az egész. Minimális díjtételek mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom