Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-67

297 Az országgyűlés 67. ülése 1948. évi május hó 5-én, szerdán. 298 meg lehetne oldani a problémát. Hozzávetőleges számítás szerint ig ,aizt hiszem, egy-két forintra menne holdankiint az az összeg', amellyel a gazdatársadalmat évenkint megterhelné a fagykár, jég- és árvízkár elleni biztosítás tervszerű és áJtaiániOö bevezetése, ennyit pedig megér az a biztonságérzet, hogy ne

m ímegy egy éjszaka tönkre sok ezer és ezer ember munkája, meit ha be is következik a fagy, jég- vagy árvízkár a kártalanítás Távián gyorsan pótolható az elszenvedett kár. Azt hiszem, nem vettem hiába igénybe a t. Országgyűlés idejét ezekkel a problémákkal, hiszen Magyarország ipari fejlődése mellett is a^rárország maradi. A mezőgazdasági termelés mindennek a kiinduló pontja g a'mezőgazr dasági többtermelés fontossága vetekszik az ipari többtermelés fontosságával ezért életbevágóan fontos, hosry mindent megtegyünk a mezőgazdiaság biztonságáért, (Élénk helyeslés és taps.) ELNÖK: Napirend előtti felszólalás felől vitának és határozathozatalnak helye nincsT. Országgyűlés! Napirend szerint következik az egyes villamosművek 'energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba!vételéről és a villamos energiagiaizdálkodássaíl kapcsolatos egvéb rendelkezésekről szóló 1946:XX. te. értelmében járó kártalanítást szabályozó törvényjavaslat benyújtására megszabott határidő meghosszabbításáról szóló törvényiavasüat tárgyalása. B. Farkas Ferenc előadó urat illeti a szóB. FARKAS FERENC (pp) előadó: Mélyen t Országgyűlés! Az egyes viHamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állatnia tulaidcnba vételéről és a villamos energia gazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről szóló 1946:

XX. te. értelmében járó kártalanítás^ szabályozó törvényjavaslat benyújtására megszabott hiaitáridő meghosszabbításáról szó'ló törvényjavaslat lényegében egy paragrafusból áll- Indokolását egyetlen rnpnc'iathan elmondhatom: 'P kártalanítás kérdésében a kormányzat intenciója, az, hogy egységesen ki" vánia megoldani, ezért kívánatos a meghoszszabbítás megadása. Kérem a mélyen t. Országgyűlést, hogy a megh€«szabbítá(shoz hozzájárulni és a törvényjavasWot általánosságban és résizleteiben el" *okádni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártokon.) ! ELNÖK: Szólásra feliratkozva nincs senki. A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik ia határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést!, méltóztatnak-e< az egyes vil

L lamosműveik energiatel&peinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről ós a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkeziéseikről szóló 1946:XX. te. értelmében járó kártalanítást-szabályozó törvényjavaslat benyújtására megszabott határidő meghosszabbításáirlól szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni 1 (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes táirgyalás. Kérem a jegyző urat, szííveskedjiék a törvény javaslat címét felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét> valamint 1.—2- §-aü, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavasliatpt részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik az összeférhetetlenségi bizottság 45. számú jelentésének tárgyalása Vértes István országgyűlési képviselő úr összeférhetetlenségi ügyében. Varga László előadó urat illeti a szó. VARGA LÁSZLÓ (dn) előadó: T. Országgyűlés! Vértes István országgyűlési képviselő bejelentette, hogy mint műszaki kereskedő, évtizedek óta szállítója volt bányáknak és gyáraknak, amelyek most állami üzemekké váltak. Összeköttetése velük továbbra is r fennmaradt és jelenleg is szállítója a Magyar Állami Szénbánya Részvénytársaságnak, valamint az Iparművek Képviselete Állami Érdekű Részvénytársaságnak. Ezek alapján kérte annak elbírálását, hogy ezen vállalatoknak való további szállításai az 1946:XXVI._ te rendelkezései értelmében képviselői megbízatásával összefórhet!ők-e vagy sem. A bizottság a kérdést behatóan vizsgálta, áttanulmányozta a bejelentő képviselő által rendelkezésre bocsátott üzleti könyveket, a vonatkozó üzleti levelezést, ai számlákat és megállapította, hogy Vértes István műszaki kereskedő már jóval képviselővé választása előtt, részint mint esetenkénti vásárlóknak, részint a kereskedelmi és ipari életben szokásos ajánlati felhívások alapján, mint legmegfelelőbb ajánlattevő szállított különböző, a gyártáshoz szükséges műszaki cikkeket, különböző mennyiség

1ben ós különböző értékben. AB 1946-.XXVI. te 5. §-án'ak második bekezdése szerint a képviselő többek között összeférhetetlen helyzetbe jut, ha szerződéses vagy üzleti viszonyba lép az állammal, stb. vagy ezek valamelyikének intézetével, üzemével, intézményével. Ez a> rendelkezés a törvény szerint nem vonatkozik arra a működésre, amely a kisipar körétJ meg nem haladó ipari vagy kereskedelmi vállalkozás. A bizottság megkereste a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát annak megállapítására. hogy Vértes István kereskedelmi és íoaii. vállalkozása a kisipar körét meghaladja-e vagy sem. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakvéleményében azt az álláspontját szögezte le, hogy Vértes István műszaki kereskedő tevékenysége, amelynek során gyári üzemeknek gépeik meghajtásához szükséges hajtószíjakat gumitömítéseket, különböző szigetelő anyagokat s egyéb, a gyártási eszközök üzemben tartásához szükséges műszaki cikkeket ad el, törvényes rendelkezéseink értelmében kiskereskedői 'tevékenységnek minősül és mint ilyen, a kisipar körét meg nem haladó vállalkozásnak tekinthető. A bizottság azonban nem tette magáévá & Kereskedelmi és Iparkamara, fenti szakvéleményét. Ez ugyanis iparjogi szempontból lehet helytálló, azonban a bizottság álláspontjja szierint a lényeg nem azon a kérdésen van, vájjon a kérdéses kereskedelmi vállalkozás meghaladja-e a kisipar körét, hanem azon, vájjon a kérdéses üzletek olyanok-e. amelyeket más kisiparosok is lebonyolíthatnak vállalkozásaik körében. A bejelentő képviselő általi a bizottság rendelkezésére bocsátott üzleti könyvek, levelezés