Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-61
Í5 Áz országgyűlés 61. ülése 19 ELNÖK: T. Országgyűlés! A törvényjavaslathoz több hozzászóló nincs. Elérkeztünk ahhoz az ünnepélyes pillanathoz, amikor meghozzuk határozatainkat. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztaíinak-e az 1848/49. évi forradalom és szabadság-harc emlékének megörökítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban ós részleteiben elfogiadni? (Felkiáltások: Igen! — A Ház tagjai felállva hosszasan tapsolnak.) A megnyilvánult nagy lelkesedésből megállapítom, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot — magyar nemzet' hálás kegyelete és tisztelete bizonyságául — általánosságban; és részleteiben egyhangúlag elfogadta. (Nagy taps.) Bejelentem a ifc. Országgyűlésnek, hogy a külföldi kormányküldöttségek 1 vezetői: Klimemt Jefreuiovics Vorosilov marsall úr a Szovjetunió smiiniszterelnökhelyeititese, Gjilas Milovan jugoszláv áMamminiszíter úr, Stefain Voitec úr. a Román Népköztársaság elnöki tanácsának tagja, Antony Korzáezky lengyel miniszitterelnökhelyettes úr, Antom Jugoff bolgár belügyminiszter úr, Zdenek Fierlinger csehszlovák iparügyi mnszter úr és Tuk Jakova albán iparügyi miniszter úr ebből az ünnepélyes alkalomból üdvözölni kívánják az országgyűlést és ezen keresztül a magyar népet, (A külföldi küldöttségek vehetői egymás után az ülésterembe lépnek. — Az ország-gyűlés tagjai helyükről felállva hosszantartó lelkes tapssal üm,neplik Vorosilov mmrsallt. majd hasonlóan lelkes tapssal köszöntik a többi külföldi szónokot. TUdy Zoltán köztársasági elnök kézfogással üdvözli Vorosilov marsullt.) Vorosilov marsall úr óhajt szólani. Felkérem marsall urat, hogy az előadói emelvényre fáradná szíveskedjék. KLIMENT JEFREMOVICS VOROSILOV marsall (A Ház tagjainak megújuló lelkes tapsa közben az előadói emelvényre lép és felolvassa orosznyelvű üdvözlő beszédét. — Szűnni nem akaró, általános, lelkes taps. — Vorosilov marsall TUdy Zoltán köztársasági elnököt, Révai József előadót, Dinnyés Lajos miniszterelnököt és \a 'kormány több tagját kézfogással üdvözli, majd elhagyja a termet. — A beszéd magyar fordítása a következő:) »Elnök ÜT! Képvise'ő TJrakí/TJraian.! A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége legfelsőbb tanácsának elnöke, iái Szovjetunió kormánya és népei nevében üdvözlöm önöket és az önök személyében a mjagyar népet az 1848-as magyar forradalom századik évfordulója alkalmaiból- (Általános taps.) A Szovjetunió népei óriási erőfeszítések és áldozatok árán forradalmi küzid|elmekben vívták ki szabadságukat, és így közel állnak szivünkhöz azok az érzések, amelyek rna az 1848-as forradapom századik^ évfordulója napján eltoltik önöket, azon hősies erőfeszítések századik évfordulójának ünnepén, amelyeket a magyar néip a hűbéri földesúri rendszer megdöntéséért és az idegen, osztrák-német elnyomók' évszázados igája alóli felszabadulásáért tett. Ez a forradalom ragyogó | megnyilvánulása volt az akkori idő népmozgalmainak, amelyek ai hűbériség alapjainak megsemmisítésére irányultak Európában,. Az I848-a»s forradalomtban a küzdelem, amely a magyar parasztságnak a hűbériség- iiffája alóli felszabadításáért folyt, egybeolvad az egész magyar \8. évi március 15-én, hétfőn. 16 niéip nemzeti függetlenségi harcával a gyűl ott Plalbslburg-monarchiia ellen. Először történik az 1848-as forradalmi mozgalomban 1793 óta, hioigy egy, az ellenforradalom fölényes erőitől (körülvett niemzeit az eUentforradaloira gyáva dühével saeimíbe meri szegezni a forradalom szenvedélyét. Hosszú idő óta először látunk igazi forradalmi jellemet, o ; lyan embert, akii népének nevében fel meri venni egy elkeseredett harc kesztyűjét, aki népe számára egy személyiben Danton és Carnot. Ez Kossuth Laijos. így írtak la magyar forradalomról és aninak vezéreiről a tudományos szocializmus megalapítói: Marx és EngelsKossuth harcos társa, a szabadságszerető magyar nép nagy fia és dalnoka, Petőfi Sándor, aki Táncsicsosai együtt mióltámi fogílalja él az öt megillető helyet az 1848-as forrada'om vezérei között, »A nemzethez« című költeményében így ír: »Föil hazám, föl nemzeteim, magyar nép! Lépj a síkra gyorsan és egyszerre, Mint a villáim, oly váratlanul és Oly erővel törj ieillens.égedre.« »Föl« című versében pedig így kiált fel: »Siess hazám,, napfényre hozni Világraszóló híredet, Mit német járom, német ármány Elrablott és e ! ltemetett.« A/magyar nép történelmi sorsával sok a közös vonás a Szovjetunió népeinek sonsábain. A magyar népnek hosszú ideig kei-lett harcolnia az abszolút Habsburg-monarchia igájának lerázásáért, amely egészen 1918-ig nehezedett Magyarországra. A Szovjetunió mépeinek lis hosszú és kemény küzdelmet kellett vívniok la cári önkényuralom ellen. Meg kell említeni, hogy az ukrán nép jelentékeny részét ugyanazok a Habsburgok (nyomták el, akiki a magyar népet is sanyargatták- Másfelől pedig az a cári önkényuraflioim, amely az orosz népet igázta 'Jé, segítette a Habsburgokat abban a törekvésükben, hogy (biztosítsák urailmukat. | Oroszország élenjárói, haladó férfiai azonban mindenkor a magyar nép szabadságharca mellett foglaltak áílást. Hercen,. a XIX. századbeli Oroszország demokratikus mozgalmainak kiváló képviselője az emigráció »Harang« című lapjának számos oldalán meleg együttérzéssel fordult a magyar forradalom és vezére, Kosuth Lajos felé. Közismert tény. hogy Gsernisevszki, a másik nagy orosz demokrata naplójában az 1848/49-es években színétén üdvözölte a magyar nemzeti felszabadító mozgalmat és annak győzelmét kívánta. Csaknem fél évszázaddal ezelőtt, 1900-ban a nagy Lenin a bolsevikok Iszkra című lapjában szégyenbélyeget ütött az orosz cári kormány bűnös politikájára, mert orosz csapatokat küldött más népek elnyomására. Lenin így ír: »A cári kormány nem csupán népünket tartja rabszolgaságban, hanem felhasználja más népek leverésére is, akik rabságuk ellen kelnek fel, amint ez 1849-ben történt, amilkor az orosz csapatok elnyomták a miagyar forradalmat^ ' Az 1917-es nagy októberi szocialista forradaloim egyszers mindenkorra végzett Oroszországban, a cári önkényuralommal, a földes-
