Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

173 Az országgyűlés 47. ülése 1948. évi február hó 17-én, kedden. 174 vannak, de az előírt iskolázottság hiányában ezt a pótlékot nem élvezhetik. Itt kívánom megemlíteni' hogy az üzemi vonalon a teljesítménybérben foglalkoztatot­tak törzsfizetésükön kivül teljesítményük ered­ményének következtében bizonyos keresettöbb­lethez jutnak. A mérnökök és technikusok vi­szont az előbb említett műszaki, illetve minő­ségi pótlékot élvezik. Ugyanakkor azok a mű­vezetők és a. MÁV-nál műszaki tanfolyamot végzett pályamesterek, akiknek pedig • talán a legnagyobb részük van abban, hogy a terme­lés milyen mértékben fokozódik, sajnos sem az egyik, sern a másik pótlékban nem része­sülnek. Amennyiben a Gazdasági . Főtanács rendelkezését nem áll módjában a miniszter úrnak megváltoztatni, úgy kérjük, a teljesít­ménybérrendszerre vonatkozó rendeletnek a művezetők, illetve műszaki beosztásban lévők részére történő kiterjesztését. Ez talán anyagi •szempontból is megoldható, mivel. a létszám szerint alig 2—300 embert érint. Nem volnék igazságos, ha nem mondanám el, hogy a felszabadulás utáni két esztendő " elégséges volt arra, hogy a MÁV-nál örökös­nek vélt 24—24 órás szolgálat megváltozzék oly­képpen, hogy a 360 munkaórát jelentő szolgá­lat 12—24-e,s formában történő megváltozás esetében ma már 240 munkaórát jelent az al­kalmazottak részére. El kell hogy mondjam, hogy a 360 órás szolgálat esetében az akkori kormányzatok nem találtak módot arra. hogy ezt a túlmunkát díjazzák, sőt ez még csak eszükbe sem jutott. Ma, amikor 240 óra a hi­vatalos idő a forgalmi szolgálatnál, a 200 órán felüli időt túlóradíjazásban részesítik. Azon­ban ismételten kérnem kell a t miniszter urat, hogv ennek a díjazásnak megváltoztatását szíveskedjék megoldani olyképpen, mint aho­gyan az a magániparban vagy a magánalkal­mazásban érvényben van. Ennek a kérdésnek megoldása abból a szempontból is szükséges, hogy ezzel a köz­ponti szolgálatnál is történjék meg egy égető tüskének az eltávolítása, mivel alig 1 forint és 1 forint 20 filléres óránkénti díjazásban része­sülnek a nem vezető beosztásban lévő alkal­mazottak, ami a törzsfizetésükből adódó óra­bér 50% -át sem éri el. Ugyanitt kell megemlékeznem a nyugállo­mányban levőkről, akiknek egyrésze a nyug­bérezés keserű kenyerét fogyasztotta az elmúlt rendszerben, amit szintén a demokrácia váltóz" tátott meg s ma már nincs nyugdíjas és nyug­béres, csak nyugállományban lévő alkalmazott a vasútnál. Azt, hogy mit jelentett a nyugbé­res szó, röviden számokban tudom kifejezni: nyugbérezés előtt az alkalmazott közel 300 pen" gőt keresett, ugyanekkor nyugbérezése pilla­natában ez az összeg alig lOOpengőre csökkent, szemben abban az időben kinevezettnek neve­zendő alkalmazott nyugdíjával, amely teljes szolgálati idő esetén a r teljes törzsfizetésuek nyugdíjként való folyósítását jelentette. Ez a kettős elbánás is megváltozott,, mert hiszen a 8430"as rendelet egyformán 100 százalékos díjazást biztosít a nyugállománynak részére. Itt kell kérnem a miniszter urat, hogy a pénzügyminisztériummal, illetve a v Gazdasági Főtanáccsal keressék meg a lehetőségét annak, hogy ez az összeg, amely a gazdasági helyzetre való tekintettel a nyugdíj 70 százalékának iolyósítását teszi lehetővé, ha nem is százszá" zalékra, de bizonyos mértékben emeltessék fel. mert.mindenei tudatában van annak, hogy az aktív alkalmazottaknak is súlyos gondokkal kell küzdeniök becsületes munkájuk elvégzése után. A közlekedési tárca költségvetését mind a magam, mind pártom nevében részleteiben is elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.) _ ELNÖK: A fejezethez több felszólaló nincs feliratkozva. Az előadó úr kíván szólni. GYÓCSI JENŐ (kp) előadó: T. Ország­gyűlés! Végh t. képviselőtársam bizonyára nincs tisztában* egykét kérdéssel. Ezekkel a kérdésekkel, amelyeket ő itt előadott, a minisz­térium már foglalkozik és ha a képviselőtár­sam esetleg néhány nappal ezelőtt érdeklődött volna a kérdésekről, a megnyugtató választ már meg is kapta volna. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a XXV. fejezetet elfogadni? (Igen!) Kimondom a hatá­rozatot, hogy az országgyűlés a XXV. fejeze­tet elfogadta. Ezzel az országgyűlés a közlekedésügyi tárca és^ a vele kapcsolatban a költségvetés XXIV. és XXV. fejezetének költségvetését részleteiben is elfogadta. T. Országgyűlés! Barankovics István kóp­selő úr személyes megtárnadtatás viszautasí­tása címén felszólalásra kért engedélyt. A kép­viselő úrnak a felszólalásra az engedélyt meg­adom. BARANKOVICS ISTVÁN (dn): T. Or­szággyűlés! A belügyi tárca tegnapi költség­vetési vitájában Radó Gyula országgyűlési képviselő beszédéinek végén a gyorsírói jegy­zetek szerimt a körvetkezőt mondotta (olvassa): »Az igazi demoíkirácia, a szociális kiegyenlítő­dés egyáltalája nem összeférhetetlen az embe rek természetes szabadságjogai vall. A, mi utunk tehát ezért vezet ezen a nioerteinában sokat emlegetett harmadik úton, amelv azon­ban nem a reakcióba, batnem az igazi demo­kráciába torkollik.« A belügyminiszter úr Radó Gyulának e ki­jeleintésieábői azt a .következtetésit vonta le, hogy Radó Gyula képviselőtársunk ama har­madik út hívének vallotta ezzel magiát, amely a belügyminiszter xír _ megállapítása szerint nem jelent egyebet, mint a külföldi imperia­lista reakciós hatalmak szolgálatában frontot alkotni a Szovjetunió és a szomszédos demo­kratikus orsízágok ellen, nem jelent egyebet mint a nemzeti függetlenség feladíását ós_ az ország kiszolgálfaitásáít külföldi imperialista nagyhatalmi céloknak. A belügyminiszter úr megkérdezte, hogy ez Radó képviselőtársunk magánvéleménye-e vagy a néppárt álláspont­ja. Ezt a kérdést nyilván azért teltté fel a bel­ügyminiszfer úr, mert Radó Gyula a néppárt, szónoka volt. A belügyminiszter úr külpolitikai vonat­koztatásé következtetéseivé.! kapcsolatban or­szágos érdekből is szükségesnek tartom min­den homály vagy félreértés eloszlatását. Célszerűnek tartom tehát megismételni, hogy a néppárt idevágó álláspontja nem változott. Mi sohasem leszünk hajlandók a nemzet^ füg­getlenség elárulására vagy országunk kiszol­gáltatására idegen nagyhatalmi célok szol­gálatában. (Taps a néppárt soraiban.) Válto­zatlan álláspontunk, hogv Magyarországot népének érdekei a'Szovjetunióval való barát­ság és összhang biztosítására utalják. Minden más. ellentétes külpolitika végzetes kalandba

Next

/
Oldalképek
Tartalom