Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
1.75 Az országgyűlés 47. ülése 1948, döntené ország-unkat. (Ugy van! Ugy van! a néppárt soraiban.) Azonban sokat árthat országunknak az is, ha ilyen végzetes külpolitika látszatába keverednék akár az ország, akár valamennyi párt. Amit idevágóan a mi pártprogramunk s az én parlamenti beszédeim magukban foglalnak, azt minden változtatás nélkül valljuk. Radó képviselőtársunk kijelentette előttem, hogv ő is ezt vallja és beszédében külpolitikára egyáltalában inem gondolt, de az seni fordult meg a fejében, hogy a »harmadlk út« kifejezést olyan értelemben használja, ahogyan ezt / mostanában a magyar belpolitikai viták során pro vagy komtra használni, szokták. Annál kevésbbé fordulhatott meg mindez a fejében, mert a belügyi tárcához szólt hozzá és mert sem ő, sem pártunk a marxista pártok között folyó vitába beavatkozni nem kívánt és nem kíván. A harmadik út kifejezés azonban,, mint a félreértések mutatják, nem volt szerencsés. Ez az eset is mutatja, hogy a legutóbbi napok ideges hangulata nem kedvei?: a tárgyilagos és jóindulatú parlamenti vitáidnak, sőt még egymás puszta megértéséneik sem. (NAGY Károly (kp): Szóval ez tárgyilagos volt?) Szeretném megjegyezni, hogy mi sohasem vontuk kétségbe a koalíciónak azt a jogát, bogv minket a legszigorúbban toírálljom és e jogának gyakorlását soha nem is _ nehezményeztük, de nyilván a kormány is tiszteletben kívánja tartani az ellenzék szólásjogát (Tar>$ a névvárton), ann'mt ezt illetékes tényezők ellőttem ma ki is fejezték. (ÉMnk helyeslés és taps a néppárton.) ELNÖK: Napirend szerint következik, a népjóléti tánca költségvetésének általános tárgyalása. Mielőtt az előadónak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához a magyar kommuinlstapárt. a független kisgazdámért, a szociáildemokratapárt, a demokrata néppárt, a nemzeti parasztpárt, a független magyar demokratapárt, a magyar radiikálispárt és a keresztény női tábor jelentettek he szónokokat, éspedig Weil Emil, OsehSzombatby László, Botyánszki Pálné, Pete Ferenc, Baráti József. Sz. Szabó Pál, Kende Zsigmond és Kisházi Mihály országgyűlési képviselőket. A bejelentést az országgyűlés tudomásul vesziJóboru Magda előadó képviselőtársunkat illeti a szó. JÓBOKU MAGDA (kp) előadó: T, Országa gyűlés! A magyar népjólét} minisztérium részletes költségvetéséit kívánom ismertetni. A népjóléti minisztérium idei köttségye^ tése az elmúlt évhez képest 119.5 millió forint emelkedést mutat, a tárca költségvetési kerete a tavalyi 114 millió forintról 223-5 millió forintra emelkedett Ezt az emelkedést egyrészt a stabilizációt követő állandóan fokozódó termelés, a saját erőfeszítésünkre támaszkodás helyes politikája, másrészt az a körülmény tette lehetővé, hogy a demokratikus kormányzat komoly gondot fordít a népjóléti tárca keret éhe tartozó feladatok minél eredményesebb megoldására. Természetesen mindazok előtt világos, akik ismerik azt a pusztítást, amelyet a háború a népjóléti minisztérium hatáskörébe tartozó területen is végzett, hogy a tárca költségvetésének a tavalyihoz képest több mint kétszeresére való felemelése steim biztosíthatja évi február hó 17-én, kedden. 176 sem egészségügyi, sem szociálpolitikai téren a mutatkozó hiányok és igények kielégítését. De ez nem is lehet máskép, ha figyelembeveszszük, hogy a felszabadulás után például az állami kórházak száma a háborúelőtitinek 32 százalékára esett vissza, a tüdőbeteg- és nemibeteggondjQzók működése egyideig teljesen szünetelt, menhelyeink 54 százalékkal kevesebb gyermekét tudtak befogalni, mint korábban, és hogy minden egyélb területen hasonló volt a helyzet. Ha mindehhez még hozzávesszük a hadifogüiyokJkal és hadigondozottakkal kapcsolatos fél adatokat és figyélemheyesszük a háború előtti rendszer népellenes egészségügyi és szociálpolitikáját, akikor nyilvánvaló, hogy még mindig szükségszerűen ellentétnek kell lennie a mutatkozó igények és az ország" teherbíróiképességét visszatükröző költségvetési keret között. Mindezeket figyel emhevóye meg kell állapítani azonban, hogy a népjóléti minisztérium költségvetése a népű demokrácia követelményeit, politikai és elvi szempontjait!szem előtt tajrtva, komolyabb eredmények elérését teszi lehetővé, mint amekkora eredmények más, kevésbbé helyesen megválasztott szempontok alapján elérhetők volnánakAz eredmények növelése szempontjából döntő jelentősége van a minisztérium költség-vetésében érvényesülő ama szempontnak, hogy a iminiszténium fő fellia)diatának ma már nem a nyomor enyhítését tekinti, hanem a dolgozók életszínvonalának emelését; nem feledkezve meg a még mindig létező nyomor orvoslásáról a költségvetés, a fő gondot intézmények létesítésére és kibővítésére, az egészségügyi és szociálpolitikai szolgállat kiszélesítésére ós javítására fordítja. A népjóléti minisztérium költségvetése új bipusu, népi demokratikus költségvetés, amely kifejezésre juttatja, hogy a dolgozók állama nem arra törekszik, hogy egyes kirívó bajok gyógyításával elterelje a figyeilmef iái töbíbi bajról és a bajok alapvető okairól, hanem tervszerűen munkálkodik a dolgozó nép életszínvonalának felemelésén. Egy másik szempontja a tárca költségvetésének, amely növeli az eredimjényéket, az, hogy a minisztérium egészségügyi és szociálpolitikai célkitűzései érdekében mozgósítani kívánja a tömegeket. Az eddigi tapasztalatok lailapján ezt abban a meggyoződéshen teszi, hogy az igazán eredményes népjóléti politikának alapfeltétele, hogy a népi tömegek érdekeltté váljanak ebben a politikában és aktivizál ód janalk egyes feladatai elvégzésére. A népegészségőri hálózat továbbépítése, társadalmii szervek bevonása napközi otthonok létesítésébe és sok más egyéb mutatja a népjóléti minisztériumnak ezt azt az eleddig ismeretlen, a népi demokrácia követelményeihőil fiakadó tendenciáját. Szükséges^ még megemlítenünk azt is, hagy a tárca költségvetése különös gondot fordít ia múlt reakciós politikája okozta kirivó hiányok pótlására. Kórházakat létesít, bővít és szaiporít olyan vidékekem amelyeknek lakosságába múltban teljesen nélkülözte a szakszerű kórházi i kezeliést. Különös-gondot fordít a tüdőbetegség gyógyítására. Állandó és időszaki napközi otthonokat létesít a dolgozó esalládloik életének megkönnyítésére. Ezek és hasonló intézkedésiek főképpen a múltban annyira elhanyagolt falusi lakosság egészségügyi ós szociális viszonyainak javítását célozzák.