Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
167 Az országgyűlés 47. ülése 1948. évi február hó 17-én, kedden. 168 tárcára eső beruházásai nem reálisak. Piros képviselőtársam már meg-felelőképpen válaszolt erre. A magam részéről annyit kívánok megjegyezni, hogy mi munkások nagyon jói tudjuk, hogy az életünk még nem fenékig tejfel. Vannak még előttünk óriási nehézségek, amelyeket le kell küzdenünk politikád, -gazdasági, termelési téren egyaránt. Politikailag a jövőben sokkal erősebben kell fellépnünk az üzemekben a demokrácia vészmadarai ellen, akik a sok helyen helytelenül megállapított vagy alkalmlazott normák miatt jogosan 'elégedetlen munkásokat demagóg beszédükkel népi demokratikus államunk és szakszervezetünk ellen igyekeznek hangolni. Nehéz még a megélhetés, különösen azokban a proletár családiokban, ahol sok a gyerek, de mi munkások azt is tudjuk, hogv gazdaságilag- csak akkor javul helyzetiünk, ha keményen leszámolunk azokkal, akik a pillanatnyi nehézségeket igyekeznek eltúlozni és ezzel megnehezítik az építő munkát. Tudjuk azt is, hogy a még fennálló nehézségeinket csak akkor tudjuk legyőzni, ha többet termelünk, mint amennyit idáig termeltünk. Még szélesebb körre ki kell terjesztenünk magunk között, ipari munkás-ok között a termelés emelésének legjobb módszerét, a munkaverseny eket és a racionalizálási mozgalmakat- Megnyugtatom a túloldalt és Keleti képviselő urat, a hároméves tervet ne féltse addig, amíg a nagyipari munkásság szerte az országban, éppenúgy. mint a győri vagóngyárban, mindinkább, szinte napról-napra fokozza termelését, élenjár a munkaversenyben, mint például a győri hidászok. Nincs tehát oka senkinek sem félteni a hároméves tervet, a terv által előírt teljesítmények elérhetőségét, hiszen egyedül a győri vagóngyár példája is bizonyítja, hogy a hároméves terv halad előre a megvalósulás felé. A hároméves terv első negyedévében az előirányzott termelésnek 103—109 százalékig tetteik eleget a különböző gyárak, üzemek. Azok az elemek, amelyek e konkrét eredmények ellenére is a Ház ^lénumát arra használják fel, hogy a közvéleményt az országgyűlésből hamisan tájékozitaissák, ugyanazok, mint azok a demagógok, akik tegnap a belügyi tárcánál demokratikus államrendünk biztos támaszába, a demokratikus 1 rendőrségbe martak bele; ezek ma a közlekedésügyi tárca vitáját arra használják fel. hogy denunciálják a hároméves tervet, azt a tervet^ amelynek központi céljai a dolgozók életszínvonalának emelése. Támadni indok nélkül a hároméves tervet annyit jelent, hogy a nép ellenségei szószéket kapnak a parlamentben. Idéznem kell itt Rajik elvtársamnak tegnap az ellenzék demagóg bírálatára adott válaszát, hogy a magyar országgyűlésben nemi lehet helye a nép ellenségeinek. (SZEGEDI Albertnó (kp): Nem is lehet! — Helyeslés a kommunista- és a szociáldemokratapárt soraiban,) T. Országgyűlés! Engedjék meg, hogy e szempontok előrebocsátása után városom egyik legfontosabb problémájáról szóljak és kérjem az_ igen t. miniszter úr segítségét. Köztudomású, hogy Győr törvényhaló sági jogú városon vezet keresztül a budapest—béesi fővasútvonal. Ez a vasútvonal a várost kettészeli, és ezért a közúti forgalmat az úgynevezett Barosshíd bonyolította le, amelyet a barbár fasiszták felrobbantottak, megsemmisítettek. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt győri vá.rosi iszenvezete az egész város demokratikus társadalmát átfogva hozzálátott, hogy a romokat eltakarítsa. El is takarítottuk a romokat és hozzáfogtunk ahhoz, hogy ezt a hidat, amely nélkülözhetetlen a város közlekedése szempontjából, azonnal helyre tudjuk állítani. Munkánk azonban megakadt azon, hogy az akkori időben az ország rendelkezésére álló nyersanyagok más fontosabb hidakhoz kellettek és azokat, más fontosabb . hidaknál használták fel. Pár héttel ezelőtt a közíekedésüg'yi minisztérium és a város vezetősége között újra megindultak a tárgyalások, mivel most már megfelelő mennyiségű anyag rendelkezésre áll és már csak anyagiakon múlik ennek a hídnak a felépítése. A tárgyalások eredménye az lett, hogy a híd. költségeire Győr város törvényhatósági bizottsága 300.000, é, győrmegyei törvényhatósági bizottság pedig 100.000 forintot szavazott meg, a még fennmaradó 400.000 forintot állítólag- vállalta a közlekedésügyi minisztérium. Erről azonban az összegek megszavazása után nem hallottunk többet. Itt szeretném felhívni az igen t. miniszter úr figyelmét ennek a problémának döntő voltára, és meg*kérni őt arra, hogy a közlekedésügyi tárca erejéhez mérten támogassa Győrnek, ennek a nagy ipari városnak ezt a jogos kérését. Mivel a közlekedésügyi minisztérium további eredményes munkája iránt a legteljesebb bizalommal viseltetem, a költségvetésnek jelenleg tárgyalás alatt álló fejezetét mind pártom, mind a magam részéről elfogadom. | (Taps a kommunistapárton.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közüli POLANYI ISTVÁN jegyző: Kácz Lajos! KÁCZ LAJOS (kg): Különösképpen a föld mi velők részéről nem lehet eléggé hangoztatni azt, amit itt ellőttem már több képviselőtársam is említett. Lehet, hogy a parlament padsorai többé-kevésbé üresek, de mégis dicséretére legyen mondva, a miniszter úr jelen van, és mi úgy érezzük, hogy ha a faluból jönnek ide hangok, azpk nála megértésre is találnak. Éppen ez az oka annak, hogy mi földtoiíve^lők is többen szólaltunk fel ennek a fontos tárcának a tárgyalása során.' Fontos a most szóbanlévő kérdés a mi szempontunkból is, legalább annyira, mint a tárca többi feladatai. Mi elvárjuk a miniszter úrtól, hogy most mar forduljon arccal a mezőgazdaság felé. Két év leforgása alatt nagy szeretettel láttuk &z ő munkásság át és figy elemiméi kísértük azt is, hogy nem a pusztába, hangzott el az a szava, hogy »arccal a vasút felék Ugy érezzük, nia már többé-kevésbé eljutottunk 'abba a stádiumba, amikor a mezőgazdaság követelheti Gerő miniszter úrtól, hogy tegyen ugyanilyen kijelentést a mezőgazdaság felé is. Mi földművelők annál inkább tartjuk ezt szükséges^ nek, mert érezzük, hogy a mezőgazdaságot > a lehető legrövidebb időn belül korszerűsíteni kell. Ha ez nem történik meg, akkor végérvényesen lemaradunk abban a hallatlan versenyben, amely most megindul és amelyben a sikert főképpen a technikai eszközök biztosítják. ' ..... Ebben a versenyben a magyar parasztságnak semmi körülmények között nem szabad
