Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
168 Az országgyűlés 17. ütése 1948. úton. ami nemcsak ^költség többletet, hanem rendkívül jelentős időpazarlást is jelent. Szólni akartam még itt a posta státusrendezéséről, de mivel a közlekedésügyi miniszter úr ígéretet tett, hogy az itt előforduló bajokon segíteni kíván, csak az a kérésem volna' a közlekedésügyi miniszter úrhoz, hogy amikor ezt a költségvetést megállapítja, akkor tartsa szem előtt azt, hogy a kisembereken kell elsősorban segíteni. Például egy most segédmunkásnak belépő ember türzsfizetése 199 forintnál kezdődik, ami szerintem igen gyönge akkor- amikor ez a törzsfizetés a legmagasabb fokozatban 1197 forint. Azt kérem tehát, mint mondottam, hogy- amennyiben lehetséges, ezen a visszás helyzeten változtassunk, és én ebben bízom is, mert látom a közlekedésügyi miniszter úr jóindulatát. , Ez a beszéd, amelyet most itt elmondottam a közlekedésügyi tárca [költségvetésével kapcsolatban, nem a tárca ellen irányul, mert amint azt beszédem elején leszögeztem, teljéi elismeréssel vagyok a közlekedésügyi minisztérium munkája iránt, hanem csupán azokra a bajokra kívántam rámutatni, amelyek a községekben a bekötő utaík hiányában még előfordulnak. Látva a közlekedésügyi minisztérium jóindulatát, a közlekedésügyi tárca költségvetését mind magam, mind pártom nevében elfogadom. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a 4. címhez feliratkozott szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Török István! TÖRÖK ISTVÁN (kp): T. Országgyűlés! A közlekedésügyi minisztérium; a gyors és ki- % tűnő ^eredményeket, amelyekről már több kép- * yiselőtársani beszélt, nemcsak azért tudta elérni, mert a maga területén a munkát jól megszervezte, hanem azért is, mert a nem közvetlenül a tárca hatáskörébe tartozó nehézipari vállalatokra is át tudta vinni a maga szervezett munkájának befolyását. Közvetlenül a háború befejezése után a felszabadulás megtörténteikor a nehézipari vállalatoknál az első határidőhöz kötött megrendeléseket és szállításokat a közlekedésügyi minisztérium rendelte, amelyek azután termelőiparunk kibontakozásának alapjait képezték. Például országunk egyik legnagyobb vagongvarában, a győri vagongyárban több mint 860 különböző típusú normál nyomtávú tehervagont javítottak ki belföldi forgalomra, amellyel nemcsak ahhoz járultalk hozzá, hogy az ország közlekedését nagy mértékben gyorssá ós megbízhatóbbá tegyék, hanem ezekneíkja kocsiknak kijavítása nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy megindult a tervszerű munka, amely azután magával tudta ragadni a gyár többi osztályait. A közlekedésügyi^ minisztérium szervező erejének kihatásai még jobban megmutatkoznak a győri vagongyár hídépítő osztályának teljesítményeiben, ha azokat vesszük vizsgálat alá. A győri vagongyár hatalmas eredményeket produkált a hidak újjáépítése terén, és e hatalmas eredmények alapján a műhelyben dolgozó szaktársaim méltán ""büszkék az ország első hidászai« megtisztelő jelzőre. A nehézipari központ a napokban Ibejelentett hídallkatréiszgyártó versenyében a januári fordulóban első lett a vagóngyár hídépítő osztálya. Einnek r a hadosztálynak például a Margithídhoz március 31-iki határidőre hat darab főtartót kellett volna elkészítenie, a gyár hadosztállyá azonban ezt a hat darab főtartót évi február hó 17-én, kedden. 166 a kitűzött határidő előtt egy hónappal, még e hónap végén el fogja készíteni. (Taps a kommunistapáíion.) A győri vagóngyárból kiragadott példák, különösen a gyár hídosztáilylának kimagasló teljesítményei, mind azt bizonyítják, hogy a termelés emelésében, és a termelés vezetésébein és ezáltal demokráciánk gazdasági helyzeté nek megszilárdításában az egyetlen járható út az/az út, amelyen a. közlekedési minisztérium jár. Meg kell tervezni a munkát, a döntő feladatokra összpontosítani kell a rendelkezésre álló erőket és az így koncentrált erőket azután megfelelő ellenőrzés mellett keill dolgoztatni. Az új munkafegyelemnek és az új munkamorálnak kialakulásóval is itt találkozunk először. Az oirszágbau az első rohammunkások közé tairtoznak azok a hidászok, akik az infláció legszörnyűbb tombolása közepette megfeszített munkával építették újjá a barbár fasizmus általi elpuszátott gyárainkat. A győri vagóngyár hidászai közül sokan vettek részt a Kossuth-híd felépítésében és a Szabadsághíd hősies újjáépítésében. Többen magas pénzjutalomban, részesültek közülök vagy híres külföldi nyaralóhelyen töltötték jól megérdemelt szabadságukat munkájuk után. Az ipari munkásság, t. Országgyűlés, nagy lendülettel végzi a maga újjáépítő munkáját, és hogy ez a uiunka a mai fokra eljutott, abban döntő szerepe van először a közlekedési tárca keretében végzett nehézipari munkáknál kialakult új munkamorálnak, például annak, hogy a hídépítésről lefektetett tervek nemcsak a mérnökök tervei maradtak, hanem ezeket a terveket a gyakorlatban végre is hajtották, úgyhogy a fizikai és értelmiségi munkásság a tervek gyakorlati végrehajtásában teljesen összeforrott, Be nemcsak, hogv végrehajtották ezeket a terveket, hanem ezeken felül is teljesítettek t- Országgyűlés annyibain, hogy mint az előbb felhozott példa is mutatja, a kitűzött határidő előtt végzik el ezek a szellemi és fizikai munkások a nekik kiszabott munkát. A dolgozók s&eartte az országban, éppen a közlekedésügyi tárcáin, a tárca hatalmas eredményein keresztül érzik és tudják, hogv maguknak építik az országot és hogy másképpen viszonylik ma a munkás a termeléshez, mint a felszabadulás előtt. De ugyanakkor a munkások kívánatosnak tartják, hogy a közlekedésügyi tárca előbb vázolt munkamódszerét, amellyel ezeket a hatalmas eredményeket érte el, demokratikus kormányzatunk más minisztériumai is átvegyék. Mi dolgozók, jól tudjuk, hogy ha az egész magyar nehézipart átfogó iparügyi minisztériumban nem a Kelemenek szelleme érvényesült volna. ( hanem a tervszerű, konstruktív munkát vezető közlekedésügyi minisztérium szelleme, ma lényegesen előbbre járnánk a gazdasági jóléthez vezető fáradságos és nehéz utunkon. Döntő fontosságúnak tartom, hogy ezt az építő szellemet koalíciós kormányzatunk mindén területére átplántálják, annyival' is inkább, mert ma tnár a munkásság nagy tömeged kezdik felismerni azt a valóságot, hogy saját maguk szamára építik ezt az országot, márpedig a dolgozók az orsziágban nem engedhetik meg sokáig, hogy a Kelemenek szelleme, ha csak átmenetileg is, uralkodóvá tudjon válni az ipar egyes döntő külespozicioiham T. Országgyűlés! A közlekedésügyi tárca vitájában elsőnek felszólalt Keleti képviselő úír aggályait fejezte ki abba,n a tekintetben, hogy a hároméves tervnek a közlekedésügyi 11*
